Sürget az idő, de hamarosan beszállhat a Mol a szerb olajvállalatba: így áll most a NIS felvásárlása

A Mol Nyrt. komoly eséllyel pályázik a Gazprom-csoport 56,15 százalékos részesedésének megszerzésére a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) olajvállalatban. A tranzakció kimenetelét nemcsak üzleti megfontolások, hanem az Egyesült Államok, Oroszország, Magyarország és Szerbia politikai érdekei is erősen befolyásolják, miközben a feleknek mindössze két hét áll rendelkezésükre a megállapodás tető alá hozására.

A NIS jelenlegi tulajdonosi szerkezete alapján a Gazprom különböző érdekeltségei birtokolják a részvények 56,15 százalékát, a szerb állam részesedése 29,9 százalék, a fennmaradó hányad pedig kisebbségi befektetők kezében van. Korábban felmerült egy teljes szerb állami kivásárlás lehetősége, és az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) is a potenciális vevők között szerepelt, jelenleg azonban a Mol számít a legvalószínűbb jelöltnek.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma december 31-én ideiglenes működési engedélyt adott a NIS számára, amely 2026. január 23-ig teszi lehetővé a vállalat operatív tevékenységét. Ez kritikus időablakot jelent, mert a pancsovai finomító elhúzódó leállása az egész vállalat jelentős értékvesztéséhez vezetne. Aleksandar Vucsics szerb elnök közlése szerint január 15-ig megérkezik az első 85 ezer tonna nyersolaj a horvát Janaf vezetéken keresztül. A finomító újraindítását január 17–18-ára várják, az olajszármazékok termelése pedig előreláthatóan január 25–26-tól indulhat. Az elnök egyúttal "felszólította az oroszokat és a magyarokat, hogy mielőbb állapodjanak meg a NIS adásvételi szerződéséről".

A magyar delegáció jelenleg Szerbiában tartózkodik, ahol technológiai és műszaki szempontból vizsgálja a finomítót és a töltőállomás-hálózatot. A szerb N1 televízió értesülései szerint egy 12 tagú magyar küldöttség tekinti át a pancsovai létesítmény kulcsfontosságú egységeit. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az egyeztetések még nem minősülnek tranzakciós tárgyalásoknak, mivel a potenciális eladó az orosz Gazprom-csoport.

A Mol számára több szempontból is vonzó lehet az akvizíció. A két vállalat között jelentős ellátási szinergiák azonosíthatók, a NIS finomítója jó műszaki állapotban van, és a felvásárlás erősítené a magyar társaság alkupozícióját a horvát Janaf vezetéküzemeltetővel szemben is. Az orosz tulajdonos az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre a korábban regionális összehasonlításban elmaradott vállalatnál.

Szerb részről vegyes fogadtatás övezi a lehetséges ügyletet. Sokan elismerik, hogy a Mol iparági befektetőként modernizációt hozhat, és rendelkezik tapasztalattal regionális vállalatok feljavításában. Ugyanakkor aggodalmat keltenek a várható létszámleépítések és a finomító hosszabb távú jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok. Vladan Pavlovics, az Ipopema befektetési szolgáltató elemzője kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az orosz fél valóban hajlandó lenne-e megválni ettől a stratégiai eszköztől, különösen a közelgő magyar választások és a magyar–orosz kapcsolatok stabilitása fényében.

Az ügylet politikai vetülete megkerülhetetlen. Orbán Viktor magyar miniszterelnök sajátos helyzetben van, mivel egyszerre ápol jó kapcsolatokat Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ez a pozíció különösen értékes lehet olyan tranzakciók esetén, amelyekhez mindkét nagyhatalom jóváhagyása szükséges. A szerb elnök újévi beszédében elárulta, hogy a Mol a NIS-szel és Szerbiával együtt dolgozott az Office of Foreign Assets Control (OFAC) számára készített levélen, ami arra utal, hogy az amerikai szankciós hivatal támogatása kulcsfontosságú az ügylet sikeréhez.

Az Egyesült Államok szerepe meghatározó, hiszen szankciós politikáján keresztül gyakorlatilag bármilyen kimenetelt kikényszeríthet. Az ideiglenes működési engedély megadása pozitív jelzésként értelmezhető. Washington számára kiemelten fontos lehet, hogy Szerbia – amely a kevés, nem egyértelműen elkötelezett ország egyike – ne forduljon végleg el a nyugati orientációtól. Ugyanakkor Oroszország sem szívesen mondana le maradéktalanul régiós befolyásáról.

Az ügylet értékét illetően a szerb elemzők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv a teljes orosz pakett, vagyis a NIS 56,15 százalékának megvásárlása. A társaság jelenlegi tőzsdei értéke mintegy egymilliárd euró, miközben 2024. december 31-én a könyv szerinti érték 3,2 milliárd euró volt. A szankciók hatására ez az összeg azóta feltehetően csökkent. Az elemzői várakozások alapján az 56 százalékos csomag értéke 560 millió és 1,7 milliárd euró között mozoghat, valószínűleg a sáv felső harmadában. Korábbi információk szerint a szerb állam mintegy 1,4 milliárd eurót különített volna el egy esetleges vásárlásra, ami fontos viszonyítási pontot jelenthet az árképzésben.

A tranzakció végső kimenetele így nem pusztán üzleti kalkulációk eredménye lesz, hanem egy összetett geopolitikai egyensúlyozásé, amelyben regionális és globális érdekek egyaránt meghatározó szerepet játszanak.

Címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA