Már sose lesz vége a járványnak? Márciustól újabb kórokozók tarolhatnak: ez már nem hiányzik a legyengült szervezetnek

Bár nagyon sokan estek már át az ünnepek előtt, közben vagy után valamilyen betegségen, a jelenlegi adatok és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják: a java még hátra van. A következő hetekben egyre többen betegedhetnek meg valamilyen felsőlégúti fertőzéssel. Az influenza és covid tetőzését követően pedig, kora tavasszal újult erővel támadják majd a tél alatt legyengült szervezetet a visszatérő kórokozók: a hányással, hasmenéssel járó fertőzések; a bárányhimlő és a skarlát.

A 2025/2026. évi járványszezonban - ahogy a korábbi szezonokban is - az NNGYK a múlt év 40. hetétől figyeli meg a felsőlégúti megbetegedéssel orvoshoz fordulók számát. A központ által közölt edddigi adatok alapján 2025-ben a megelőző járványszezonban látott esetszámok felett alakult az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma, az új évben viszont az esetszámok lekövetik vagy alatta maradnak 2024/2025. évi járványszon betegszámainak. Akut fertőzések terén is valamivel enyhébbnek tűnik a mostani szezon. 

Amint az az NNGYK grafikonjain látszik: a téli szünet előtt jellemzően még jóval több covid-fertőzést diagnosztizáltak, az 51. héttől viszont az influenza került előtérbe. Ugyan az adatközlés 1-2 héttel le van maradva, a tavalyi görbe alapján a most következő hetekben érhetjük el a betegségek tetőzését, amikor hetekig tartósan magas lesz a betegszám. 

Az elmúlt évben korábban történt a tetőzés, már az 5-6. héten, amire a görbe eddigi alakulása alapján most is számíthatunk, mert inkább a tavalyihoz hasonló görbét látunk, mint korábban. A covidot megelőző járványidőszakokban a tetőzés még később, inkább február végén / március elején következett be. Az sem mindegy, hogy a tetőzést követően elkezdenek-e drasztikusan csökkenni az esetszámok: tavaly ez sokáig nem történt meg. Az idei náthaszezon talán szerencsésebb lesz, de ugyanúgy el is húzódhat, mint egy évvel korábban.

Ne felejtsük el azt sem: hiába szabadulunk az influenzától, rendszerint márciustól erőre kap és jobban elkezd terjedni több betegség, mint például a skarlát vagy a bárányhimlő. Minél "hosszabb" lesz a tél, az immunrendszer általában annál gyengébb és annál több támogatásra szorul a tavaszi fertőzések ellen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mikor van Gyertyaszentelő Boldogasszony napja és minek az ünnepe ez a nap? Itt vannak a ma is élő hagyományok, népszokások

Miről szól Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe? Cikkünkben azt is bemutatjuk, hogyan alakult ki a gyertyaszentelés szokása, mit szimbolizál a szentelt gyertya.

Fontos, hogy a következő időszakban adjunk meg az immunrendszerünknek minden létező segítséget: aludjunk eleget, táplálkozzunk teljeskörűen, ha kell, kiegészítésként szedjünk vitamint, mozogjunk eleget, legyünk szabad levegőn és napfényen ha tehetjük. Emellett kerüljük a fertőzésveszélyes helyzeteket, ügyeljünk a higiéniára, és figyeljünk a családtagjaink, környezetünk egészségére is!

Kritikus időszak jöhet kora tavasszal

A Pénzcentrum idén is megvizsgálta az NNGYK adatai alapján, hogyan alakultak az elmúlt években a fertőzésszámok, hogyan állnak most az esetszámok és ezek alapján mikor veheti kezdetét a bárányhimlő- valamint skarlátszezon, illetve erősödhetnek fel a gastroenteritis járványok. Az alábbi grafikonon látható, hogy a hányást, hasmenést okozó Campylobacteriosis, valamint Salmonellosis nagy tömegben inkább tavasz végén, nyáron és ősszel fordul elő.

A Rotavírus-gastroenteritis 2019-ben márciusban okozott nagy számú fertőzést, 2023 év végén pedig szokatlanul emelkedtek az esetszámok, mely áthúzódott 2024 elejére is. Azóta viszonylag kis számban fordult elő, az előző évek adatai viszont kiszámíthatatlanságát jelzik. 2026 elején is történt kisebb emelkedés, de a korábbi évek viszonylatában ez nem jelentős:

A skarlátos esetek számának egyenletes növekedése kezdődött 2022 őszén, mely 2023 áprilisáig ütemesen folytatódott. Májusban történt egy nagyobb kiugrás, mely nagyban felülmúlta a megelőző évek számadatait. 2023 őszétől pedig ismét emelkedés indult meg a nyári visszaesést követően - már meredekebb, mint 2022 őszén. 2024 elején is jelentős számú skarlátos megbetegedést regisztráltak, kiugró értéket látni az év 24. hetén, majd visszaesés következett. A skarlát azóta visszaszorult, az elmúlt évben viszonylag alacsony volt az előfordulás, egyelőre nem látszik, hogy újult erővel térne vissza a betegség. A skarlát ellen viszont nincs védőoltás. 

A bárányhimlős esetek 2020 óta nagyjából hasonló mintázatot követnek: az ősszel megindult fertőzésszám emelkedés február-március táján tetőzik, de még májusig is sok megbetegedést okoz, utána kezd csökkenni. 2026 elején volt egy kiugrás a 2. héten, akárcsak tavaly, de idén nem olyan mértékű. A következő hetekben viszont számítani lehet majd az esetszámok emelkedésére, csakúgy mint a tavalyi szezonban.

Említeni kell, hogy 2019-ben kirívóan több eset volt mint az utóbbi években, mely magyarázható azzal, hogy a pandémia és az annak következtében meghozott korlátozó intézkedések némileg visszaszorították a bárányhimlőt is. Másrészt 2019-től vették fel a bárányhimlőt a gyermekek kötelező oltási sorába, mely mostanra jelentősen növelte a gyermekek átoltottságát. Fontos, hogy a skarlát és a bárányhimlő is elsősorban gyermekek körében terjed, így az ő védelmük az elsődleges.