Pénzcentrum • 2026. február 23. 08:44
A kormány eredeti, 3,4 százalékos várakozásával szemben tavaly mindössze 0,3 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Bár a nemzetgazdasági miniszter külső tényezőkkel indokolta a gyenge teljesítményt, a régiós adatokból kiderül: Csehország és Szlovákia hasonló külső kitettség mellett is lényegesen jobban teljesített. Az elemzések szerint a magyar lemaradás fő okai a kedvezőtlen ipari szerkezet, az elmaradó uniós források miatti beruházási visszaesés, valamint a szerkezeti hatékonysági problémák.
A nemzetgazdasági miniszter a csalódást keltő adatokat elsősorban a háborúval, a kedvezőtlen nemzetközi környezettel és a német gazdaság gyengélkedésével magyarázta. Kiemelte, hogy kis, nyitott gazdaságként Magyarország erősen függ a külső kereslettől, a járműipar pedig az elektromos átállás és a kínai verseny miatt nehéz helyzetbe került.
Ezek az érvek azonban árnyalásra szorulnak, ha a magyarhoz hasonló szerkezetű visegrádi országok adatait vizsgáljuk. Tavaly Csehországban 2,5, Szlovákiában pedig 0,8 százalékos volt a növekedés. A hároméves átlagot tekintve még látványosabb a különbség: a magyar stagnálás (0 százalék) áll szemben a cseh 1,2 és a szlovák 1,6 százalékos bővüléssel. A 2004 után csatlakozott uniós tagállamok közül hároméves távlatban csak Észtország teljesített rosszabbul Magyarországnál - írja a G7.
Nagy Márton szerint a cseh járműipar jobb teljesítménye csak átmeneti ciklikus hatás, amely a Škoda sikerének köszönhető, míg a Volkswagen-csoport márkái szenvednek. A tényadatok és a jegybanki elemzések azonban mást mutatnak: a Volkswagen és a Škoda európai értékesítése egyaránt segítette a cseh és szlovák ipart, miközben az itthon gyártó cégek – például az Audi és a Suzuki – eladásai visszaestek. A HOLD Alapkezelő részvényelemzője szerint nemcsak a termékportfólió különbsége okozott gondot. A magyar ipart jelentősen visszahúzta a villamos berendezések gyártása is – beleértve az akkumulátoripart –, amely tavaly visszaesést mutatott.
A gazdasági teljesítményt az export gyengélkedése mellett leginkább a beruházások drasztikus csökkenése vetette vissza, ami szorosan összefügg az uniós források hiányával. Míg Csehország és Szlovákia a rendelkezésre álló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak nagyjából kétharmadát lehívta, addig Magyarország idén februárig csupán a keret 9 százalékát tudta felhasználni. Szakértők szerint jelenleg mintegy 7500-8000 milliárd forintnyi, a GDP 10 százalékát kitevő uniós forrás késik vagy hiányzik a magyar gazdaságból. A pénzek körüli politikai vita elhúzódása ráadásul bizalmatlanságot szül a vállalati szektorban is, így sok cég akkor is elhalasztja fejlesztéseit, ha egyébként lenne rá fedezete.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A beruházások elmaradását a fogyasztás sem tudta ellensúlyozni. A 2022-es reálbércsökkenés és a bizonytalanság miatt magasan maradt a lakossági megtakarítási ráta, így a fogyasztás kevésbé élénkítette a gazdaságot, mint Szlovákiában. A vállalatok helyzetét tovább nehezítették a régiós szinten is magas energiaárak, valamint a forint árfolyamának kiszámíthatatlan ingadozása. Ez utóbbi tervezési nehézségeket és költségnövekedést okozott. A gazdaságot emellett a költségvetési kiigazítás is fékezte: a választások előtti költekezés után az állam kénytelen volt visszafogni a kiadásokat és elhalasztani a közberuházásokat.
A ciklikus problémák mellett egyre hangsúlyosabbak a strukturális gondok is. A 2010-es évek munkaerő-bővítésre alapozott, extenzív növekedési modellje kifulladt, hiszen nincs már olcsó energia, alacsony kamat és bőséges uniós forrás. A régiós versenytársak sikeresebben álltak át a hatékonyságjavításra alapozott, intenzív növekedésre. Magyarországon a termelékenység alig javult az elmúlt években, és különösen a kis- és középvállalkozások körében jelentős a lemaradás. Bár a makrogazdasági előrejelzések szerint idén némi javulás várható, ez önmagában nem fordítja meg az elmúlt években kialakult relatív lemaradást a cseh és szlovák gazdasághoz képest.