Ez a kis ország mozgatja egész Európa gazdaságát: hihetetlen, mi az igazság a számok mögött

A jelenség mögött azonban nem elsősorban a helyi gazdaság valós teljesítménye áll, hanem a multinacionális vállalatok Írországban folytatott tevékenysége és könyvelési gyakorlata. Az Apple, a Google, a Meta, a Microsoft és a Pfizer például európai központként használják az országot, ide könyvelve szellemi tulajdonukat, licencbevételeiket és egyéb eszközeiket – függetlenül attól, hogy a termelés vagy a szolgáltatásnyújtás valójában máshol történik. Ezt Paul Krugman „leprechaun economics”-ként nevezte el, utalva a GDP mesterségesen megugró értékeire.

Az ír GDP alakulása így időről időre extrém kilengéseket mutat. Az idei első negyedévben például éves szinten 18,3 százalékos növekedést regisztráltak, negyedéves alapon pedig 7,4 százalékot, miközben a gyógyszeripari export az Egyesült Államokba megháromszorozódott. A szakértők szerint azonban a mögöttes mozgatórugó elsősorban a vállalati könyvelés átszervezése, nem pedig a reálgazdaság fellendülése volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szárnyal a fogyasztás, zuhan a beruházás – kettős kép a magyar gazdaságról

A 2025 II. negyedévében az adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Az ír „gazdasági csoda” nem csupán lokális kérdés. Az EU tagjaként Írország kiugró adatai az uniós aggregált GDP-n is éreztetik hatásukat. A Portfolio elemzése szerint az EU27 GDP-növekedését valójában mindössze hét ország – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Lengyelország és Írország – képes érdemben elmozdítani. Közülük Németország mérete miatt a legerőteljesebb hatású, ugyanakkor gyakran lassítja az uniós bővülést, míg Írország kisebb, de gyakran felhúzza azt a multinacionális cégek könyvelési döntéseinek köszönhetően.

2016 és 2025 első negyedéve között Írország 22 negyedévben legalább 0,1 százalékponttal gyorsította az EU növekedését, összesen 5,09 százalékpontos pozitív torzítást eredményezve. A német gazdaság ezzel szemben 24 negyedévben lassította a bővülést, átlagos negatív hatása −0,49 százalékpont volt, ami összesítve −11,83 százalékpontnyi elmozdulást jelentett. A többi nagy gazdaság – Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és Hollandia – kisebb, de szintén mérhető torzító hatást gyakorolt.

Az elemzés rávilágít, hogy az uniós GDP-adatok értelmezéséhez nem elegendő pusztán a tagállamok gazdasági súlyát figyelembe venni. Legalább ilyen fontos a működési struktúra és a multinacionális vállalatok szerepe. Írország esetében a GDP kiugró növekedése nem a valós gazdasági aktivitásnak, hanem a vállalati könyvelési gyakorlatnak a következménye.

Összességében az EU növekedésének alakulását leginkább Németország és Írország alakítja, az előbbi a realitás súlyával, az utóbbi viszont a statisztikai torzítás erejével.