Teljes kilátástalanság: fővárosi hajléktalanszállókon húzzák meg magukat a kirúgott vidékiek

Egyre többet hallani arról az elkeserítő és ijesztő tendenciáról, miszerint a koronavírus-járvány miatti válsághelyzetben sokakat fenyeget a lakásvesztés. A hajléktalanszállókon egyre többen vannak, akik korábban elsősorban munkásszállásokon vagy olcsóbb albérletben laktak. A budapesti szállókon ezres nagyságrendben jelentkezők között sok a vidéki: olyanok is, akik már leállított gyárakban dolgoztak és kaptak mellé szállást, írta meg a 24.hu. Az RTL Klub híradójában a napokban arról volt szó, hogy egyre többen kényszerülnek döntésre: albérletet, rezsit fizessenek, vagy ételt vegyenek.

A Fővárosi Önkormányzat, mint intézményfenntartó a HelloVidék kérdésére megerősítette az információt. „Több éjjeli menedékhelyen is arról számoltak be az ott dolgozó kollégák, hogy a korábbinál nagyobb létszámban jelennek meg - mind Budapestről, mind más városokból - olyan emberek, akik frissen vesztették el a munkásszállós férőhelyüket. A Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálat tájékoztatása szerint szintén nagyon sok bejelentést vagy segítségkérő hívást kapnak olyan gyermekes családokról, akik elvesztették a lakhatásukat és elhelyezést keresnek” - írták.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója pedig arról tájékoztatta portálunkat, hogy

olyan emberek jelentek meg most az ellátórendszerben, akik korábban tudták fizetni önálló lakhatásukat, egykori munkájuk naponta vagy hetente fizetett, és a lakhatásukat is hasonló ütemezésben tudták biztosítani, tartalékaik azonban nincsenek.

A legveszélyeztetettebb csoportok: őket fenyegeti most leginkább az utcára kerülés

Április 30-ig a végrehajtási törvény szerinti téli kilakoltatási moratórium ugyan tart, de a központi kormányzat a válsághelyzetre tekintettel általában is megtiltotta a lakáskiürítések foganatosítását. Ez a moratórium azonban nem védi a munkásszállók lakóit. A moratórium kiterjed a magánbérleményekben lakókra, a tapasztalat azonban az, hogy - a széleskörű informalitás és a bérlők kiszolgáltatottsága miatt - a kilakoltatási moratóriumnak is nehéz érvényt szerezniük az érintetteknek. (Ezen a területen korábban is több törvény- és jogsértő kilakoltatásra került sor). Szintén veszélyeztetettek azok, akik korábban is valamilyen bizonytalan jogcímen, például szívességi lakáshasználóként laktak valahol, illetve általánosságban azok, akik olyan iparágban dolgoznak, dolgoztak, amelyek most nem tudnak működni, eleve alacsony volt a fizetésük, emiatt tartalékuk sincs.

Mit lehetne tenni a munkájukat most tömegesen elveszítők utcára kerülése ellen?

Az önkormányzat álláspontja szerint a magánbérleti szektorban is érvényt kell szerezni a végrehajtási törvénynek és a válság idejére bevezetett lakáskiürítési moratóriumnak.

A moratórium szabályozását indokolt átalakítani úgy, hogy az a munkásszállók esetében is védelmet biztosítson a járványügyi válsághelyzet és az abból következő gazdasági válság miatt munkájukat és jövedelmüket elvesztett emberek számára. A központi kormányzatnak és az önkormányzatoknak mindent meg kell tenniük - ideértve a célzott pénzbeli ellátásokat, a lakáscélú ingatlanok beköltözhető állapotba hozását és rendelkezésre bocsátását, a nem-lakáscélú, de a célra alkalmas ingatlanok ellátásba való bevonását, a családok átmeneti otthonainak a kapacitás-bővítését ,de akár szállodai férőhelyek és magántulajdonú lakások bérbevételét is - annak érdekében, hogy minél kevesebben veszítsék el a lakhatásukat, és minél kevesebb lakásvesztő váljon hajléktalanná

- szögezték le a HelloVidék megkeresésére.

Mint írták, a probléma, annak terjedelme, súlya és jellege miatt túlmutat a hajléktalanellátás funkcióján és lehetőségein. „Részben célzott lakáspolitikai intézkedésekre, részben pedig általános jóléti intézkedésekre - az álláskeresési járadék időtartamának és az ellátáshoz való hozzáférésnek a radikális bővítésére, a családi pótlék radikális emelésére, egy országos garantált minimumjövedelem bevezetésére stb. - van szükség a válság társadalmi és emberi kárainak a megelőzésére és enyhítésére.”

Megoldás lenne-e a kapacitásbővítés?

Aknai Zoltán úgy látja, az ellátóintézmények kapacitásbővítése csak abban az esetben jelenthet megoldást, ha az nem jár a zsúfoltság fokozásával. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a családok átmeneti otthonai és a hajléktalanok átmeneti szállásai lényegében 100 százalékos kihasználtsággal működnek, ráadásul ezekben az intézményekben hatóságilag elrendelt felvételi zárlat van érvényben.

A budapesti éjjeli menedékhelyeken lévő férőhelyek jelenleg nincsenek teljes mértékben kihasználva, ez azonban nem jelenti azt, hogy az éjjeli menedékhelyek tudnák kezelni a jelenlegi válságot.

Az intézmények jelentős része eleve túlzsúfolt. A jelenlegi járványügyi válsághelyzetben kifejezetten az a feladat, hogy több tér jusson egy lakónak, ráadásul az éjjeli menedékhelyek legnagyobb része járványügyi okokból szintén nem fogad új lakókat.

Azt is hozzátették, hogy alapvetően a hajléktanná válás megelőzésén kell dolgozni, ami a központi költségvetés hathatós szerepvállalásával lehet eredményes. „A budapesti hajléktalanellátás területén a Fővárosi Önkormányzat intenzíven dolgozik az éjjeli menedékhelyek zsúfoltságának az enyhítésén, az idős koruk vagy krónikus betegségük miatt kiemelten veszélyeztetett hajléktalan emberek védelmén, valamint - egy új krízisszállás megnyitásával - azon, hogy a járványügyi védekezés miatt új igénybevevőket nem fogadó éjjeli menedékhelyekre be nem jutó városlakók se maradjanak szállás nélkül."

Az Utcajogász Egyesület egy rendkívül alapos és átfogó összefoglalót készített a koronavírus idejére vonatkozó végrehajtási szabályokról, ebben többek között a munkahely elvesztését követő kilakoltatásról, a veszélyhelyzet fennállása alatti lakásárverezésről is írnak, A Város Mindenkié csoport pedig petíciót indított a koronavírus miatt bajba került családok célzott állami megsegítéséért.