Dübörög a gasztroturizmus Magyarországon: tömegek vándorolnak ezekbe a régiókba

A gasztronómiai élményekre épülő vakációk már régóta népszerűek. Folyamatosan növekvő érdeklődést tapasztalható a „gasztro-vakációk” iránt. Az emberek egyre többet várnak a nyaralástól, így a foglalásnál külön jelzik, hogy bortúrákon, vagy főző-, sütőtanfolyamokon is részt kívánnak venni. Régiónként azonos és eltérő hagyományok adják a gasztroturisztikai kínálat sokszínűségét.

A gasztroturizmus az a turizmusfajta, amelyben legközelebb kerülnek a vendégek és a lakosok egymáshoz. A rendezvények nem csupán gasztronómiai bemutatók. Természetes környezetben folynak, a főzőhelyek, eszközök és berendezési tárgyak a múltat idézik. Olyan egy-egy rendezvény, mint egy élő múzeum, ahol a régi kiállítási tárgyak használat közben kerülnek bemutatásra és közben a funkciójuk az érdeklődők előtt világossá válik. Éppen ezért célcsoportja korosztálytól független. A városokban élőket sok esetben motiválj az, hogy kváncsiak a vidéki életre, a vidéki hangulatra, ez veszi rá őket, hogy ilyen eseményeket látogassanak. Ezen túlmenően a vidéki környezetben élők, mint a hagyományok őrzői is kíváncsiak a vidéki gasztroattrakciókra.

Hazánkban viszont a családosok jelentik elsődlegesen azt a célcsoportot, akik igénybe veszik a falusi gasztronómiai turizmus szolgáltatásait. Elsődlegesen a nagyvárosi fiatalok, és a nagyvárosi családos középosztály tagjai, valamint nagyszülők unokákkal éltetik a falusi turizmust.

A gasztroturisztikai választék igen széleskörű, különösen olyan nagy tradíciókkal és vonzerőkkel rendelkező országban, mint hazánk. A gasztroturizmus megjelenési formáit a következő nagy csoportokra oszthatjuk:

• Gasztronómiai rendezvények
• Gasztronómiai múzeumok
• Gasztronómiai alapú tematikus utak látnivalói
• Éttermek cukrászdák, mint turisztikai attrakciók,
• Tematikus vacsorák
• Egyéb gasztronómiai attrakciók

Az ágazat ereje a gasztronómiai rendezvényekben rejlik

A nemzeti gasztronómia piacképességének növelését célzó eszközei közé tartoznak a gasztronómiai rendezvények, mint a legjellemzőbb turisztikai termékek. A gasztronómiai termékelemek a folklórral és a vidékiség sokszínűségével összekapcsolva egyedi termékekké válhatnak. A gasztroturisztikai rendezvények csoportosítása a diverzifikációt jól mutatja, az alábbi típusokat lehet felsorolni:

• magyaros ételekhez kapcsolódó rendezvények: legjellemzőbbek a bográcsételek, a disznóvágás rendezvényei, a gabonák és tészták, a tejtermékek, a zöldségek és gyümölcsök fesztiváljai.
• jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények: ilyenek a húsvéti, Márton napi, Orbán napi rendezvények, stb.
• a népi, tájjellegű gasztronómia rendezvényei: bajai Halászléfesztivál, pusztamérgesi kakaspörköltfőző verseny, karcagi Birkapörkölt fesztivál, stb.
• a magyarság múltjához kapcsolódó rendezvények: pl. nagyszakácsi Királyi szakácsverseny
• szakmai jellegű rendezvények: gasztronómiai konferenciák, kiállítások

A gasztronómiai rendezvényeken a hagyományápolást a népművészetek, a népszokások, a népi mesterségek felelevenítése kísérheti, a kistérség hagyományőrző csoportjai is bemutatkozhatnak. A gasztroturizmus a vidéki turizmus diverzifikációjának egyik legnagyobb lehetőségét hordozza magában.

Érzékeltetésére néhány példa a legkedveltebb gasztronómiai fesztiváljaink közül:

• Csabai Kolbászfesztivál,
• Sárgarépa fesztivál - Domaszék,
• Sajt és Túrófesztivál – Gyomaendrőd,
• Tarhonyafesztivál – Gyula,
• Slambucfőző verseny – Hajdúböszörmény,
• Kukoricafesztivál – Hajdúnánás,
• Pörkölttortakészítő verseny - Jászfényszaru,
• Birkafőző verseny - Karcag,
• Vőfélyverseny – Kartal,
• Ehető virágok fesztiválja – Kecel,
• Tojásfesztivál – Kerekegyháza,
• Libafesztivál – Kiskunfélegyháza,
• Hagymafesztivál – Makó,
• Uborkafesztivál –Méhkerék,
• Rétessütő fesztivál – Mesztegnyő,
• Diófesztivál – Milota,
• Babfőző fesztivál – Mohács,
• Sütőtökfesztivál – Nagydobos,
• Dödöllefesztivál – Nagykanizsa,
• Gombócfőző verseny – Nagykőrös,
• Cseresznyefesztivál – Nagykörű,
• Spárgafesztivál – Öttömös,
• Szilvalekvárfőző verseny – Penyige,
• Töltöttkáposztafőző verseny – Pusztamérges,
• Szilvanapok – Szarvas,
• Cinkefőző verseny - Szatmárcseke,
• Krumplifesztivál – Szécsény,
• Cseresznyefesztivál – Szomolya,
• Juhászfesztivál – Túrkeve,
• Gesztenyeünnep – Velem.

Útrakelni, felfedezni is szeret a magyar

Számtalan tematikus út témáját képezik gasztronómiai termékek, melyek az adott régió fő étel vagy italkínálatán alapulnak. Legismertebbek az egyes borvidékek borútjai. Az első borút egyesület hazánkban a Villány-siklósi borvidéken jött létre, amely a térség borhoz kapcsolódó attrakcióit (pincék, múzeumok, szálláshelyek, éttermek, stb.). Azóta valamennyi borvidékünkön alakultak ilyen tematikus utak. Persze a felfedezés részét képzi az is, hogy egy-egy mezőgazdasági termék is jelentheti a tematikus utak témáját, a táj jellegétől függően. Jó példák erre a hajdú-bihari Tormaút, a szatmár-beregi Szilvaút vagy a zalai Almaút.

De van, amikor "házhoz jön" a felfedezés, ugyanis tematikus vacsorán vagy lakomán manapság már nagyon sok szállodában részt vehetünk. Ilyenkor az adott étkezés, sokszor az egész hétvége menüjét egy téma, alapanyag, esemény köré szervezik: újkenyér ünnepe, szüreti vacsora, újbor ünnepe, Márton napi libalakoma, adventi lakoma vagy akár disznótoros hétvége. A lakomák során végigkóstolhatjuk azon ételeket, melyeket az adott ünnepkor tradicionálisan fogyasztanak. Természetesen nem csak a piros betűs napokkor próbálhatjuk ki a tematikus vacsorákat, hiszen sok helyen egy-egy alapanyag vagy nemzetiség kerül az étkezés középpontjába, pl.: halvacsora, gesztenye napok, olasz hétvége. Természetesen itt is kóstolhatunk finom italokat, hiszen olyan estével is találkozhatunk, ahol nem csak az étel áll a középpontban! Az úgynevezett borvacsorákon egy-egy borász vagy tájegység boraihoz kreálják a séfek az ételeket, így lesz tökéletes a harmónia.

A járványhelyzet persze mindent megváltoztatott

A hirtelen és gyorsan terjedő koronavírus-járvány a gazdaság minden területére rányomta bélyegét. A különböző gazdasági szektorok mind megérezték a járvány negatív hatását, nem volt ez másként a gasztroturizmusban sem. A Magyar Turisztikai Ügynökség a saját eszközeivel, illetve szakmai együttműködések révén segíti a Covid-19 járványhelyzet hatására nehéz helyzetbe került a vendéglátó szektort. Az első hullám alatt, 2020. márciusában indult el a #JÓTETTEM kampány, mely a novemberben bevezetett járványügyi korlátozások alatt is folytatódott. A kezdeményezés arra buzdított, hogy aki teheti, rendelje házhoz kedvenc ételeit a kedvenc éttermeiből, ezzel segítve az éttermeknek abban, hogy talpon maradhassanak a koronavírus járvány okozta nehéz helyzetben és annak elmúltával is újra ki tudjanak nyitni.

Arról, hogy milyen változásokat érzékeltek az ágazatban, a Takarékbank ágazati szakértőit kérdeztük. Első körben az érdekelt minket, hogy mit lehet tudni a magyar gasztroturizmus helyzetéről, hogyan vészelte át az ágazat a járványhelyzetet.

A gasztroturizmus ugyanolyan súlyos helyzetbe került mint általában a turistákra épülő más szolgáltatások, esetében azonban pozitívum, hogy nagyobbrészt a belföldi turizmusra épül, így a korlátozások feloldásával már elkezdődhetett a helyreállása

- vázolták a helyzetet a bank szakemberei. Hozzátették, hogy a gasztroturizmusra építő cégeknél elmondható, hogy aki lendülettel rendelkezett a járványhelyzet előtt, – a támogatásokat igénybe véve – erősen él a beruházási lehetőségekkel.

Erre az ágazatra egyébként is jellemző a felfutás, amit a kereslet is erősen generál, a vendégek igénylik a folyamatos fejlődést és fejlesztéseket

- tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy a Takarékbank tapasztalatai szerint a gasztroturisztikai beruházásoknál nincsenek jelentős regionális különbségek, inkább igaz az, hogy a több turisták vonzó térségekben jelentősebbek a fejlesztések, mint a kevésbé népszerűekben.

Az is tendencia, hogy a minőségi borászatok a gasztroturizmus irányába nyitnak

- emelték ki.

Végezetül pedig az is érdekelt minket, lát-e a Takarékbank az elmúlt évtizedben erőteljes változást a tekintetben, hogy a piaci szereplők egyre nagyobb forrásokat igényelnek kifejezetten gasztroturisztikai fejlesztésekre.

Tapasztalataink megerősítik ezt, ennek oka az egyre komplexebb szolgáltatási szemlélet, a vendégek igénye egyre nagyobb, és aki versenyben akar maradni, többet kell beruháznia. Például számos gasztroturisztikai vállalkozás szálláshely-szolgáltatásba is kezdett (szintén jellemző például borászatoknál), amihez jelentősebb beruházásokra van szükség

- vázolták a szakértők.