Népszámlálás 2022: ezekben a megyékben brutálisan lecsökkent a népesség

A KSH mindössze két és fél hónappal az adatfelvételi időszak végét követően közzétette a népszámlálás első eredményeit. Hazánk népessége a cenzus adatai alapján 9 millió 604 ezer fő, és országszerte 4 millió 593 ezer lakást regisztrált a hivatal, mondta a KSH sajtótájékoztatóján Kovács Marcell, a népszámlálás vezetője. Hozzátette, hogy a legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban mind a születések, mind a halálozások száma ingadozott. A 2011-es év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, azonban az utóbbi éveket fokozódó gyermekvállalási kedv jellemezte, a teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett.

Az adatok gyors feldolgozását segíti, hogy a 2022-es volt az első népszámlálás, amely teljesen elektronikusan zajlott. Október 1. és 19. között mindenki önállóan, online tölthette ki a kérdőívet, majd a számlálóbiztosi szakaszban és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok digitálisan rögzítették az interjú keretében gyűjtött adatokat. Az eredmények mielőbbi közléséhez az is hozzájárul, hogy a hiányzó adatokat állami adatbázisokból pótolja a hivatal, tájékoztatott Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

A KSH első adataiból kiderült: mennyivel fogyatkoztak meg a magyarok

Magyarország népessége 2022. október 1-jén 9 millió 604 ezer fő volt. Az 1870-ben végrehajtott első népszámláláskor az ország jelenlegi területén alig több mint 5 millióan éltek. A népességszám 1980-ra már 10 millió 709 ezer fő volt, azóta viszont folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az elmúlt 11 évben ezt a 464 ezer fős csökkenést a 131 ezer fős – többségében a környező országokból érkező – bevándorlási többlet jelentősen mérsékelte.

Népességszám vármegyénként

Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő). A legkisebb népességszámú vármegyénk Nógrád, ahol 183 ezer főt számláltak.

Míg a legutóbbi népszámlálás óta két vármegyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) nőtt, a többi vármegyében és a fővárosban csökkent a népesség száma. A legnagyobb növekedés (10%) Pest, míg a

legnagyobb csökkenés (13%) Békés vármegyében történt.

A népsűrűség megyénként

Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron emelkedik ki. A legritkábban lakott Somogy vármegyében alig negyedannyian laknak egy km²-en, mint Pest vármegyében. A népesség területi koncentrációját jól mutatja, hogy 2022-ben az ország népességének 18%-a Budapesten élt.

A népességváltozás tényezőinek aránya megyénként

A népességváltozás eltérő módon érintette az egyes vármegyéket. A természetes fogyás mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, míg Békés vármegyében volt a legnagyobb. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.