Óriási fordulat jöhet a munkaerőpiacon: komoly béremelésre számíthat, aki erre odafigyel, a többiek durván lemaradhatnak

A mai munkaerőpiaci környezetben gyakran felmerülhet a kérdés: valóban az mesterséges intelligencia veszi majd el a munkánkat, vagy inkább az emberek közötti különbségek nőnek meg attól függően, ki tudja hatékonyan használni az új technológiákat.

„A technológia nagyon gyorsan fejlődik, és a mesterséges intelligencia képességeit gyakran még alá is becsüljük. Sokszor rossz kérdéseket teszünk fel: arra koncentrálunk, hogy öntudatra ébred-e a gép, vagy hogy valaha besétál-e egy robot, és átveszi-e tőlünk a munkát egy az egyben. Pedig a valóság árnyaltabb. Nem minden munka értékes vagy hatékony, és sok közülük már idejétmúlt. A fejlett országokban ma is 30–40 százalékos munkaerőhiánnyal küzdenek például az egészségügyben vagy az oktatásban. Itt nem az a kérdés, hogy a tanárokat le kell-e cserélni, hanem az, hogy hogyan tudnánk a meglévő tanárokat jobban segíteni, például gépi eszközökkel, hogy még hatékonyabban tudjanak tanítani. Valójában sokkal inkább attól tartunk, hogy elveszítjük a fizetésünket, mintsem attól, hogy elveszítjük a munkánkat.” – ezt egy tavalyi interjúban Rab Árpád nyilatkozta a Pénzcentrumnak arra utalva, hogy disztópikus félelemnek tűnik jelenleg, hogy tömegesen leváltsa az embert a mesterséges intelligencia.

A jövőkutató szerint elsősorban inkább az AI-t használók és nem használók között nyílhat egy nagyobb szakadék, melynek során előbbiek számára alakul ki komoly versenyelőny. Ennek ellenére a téma továbbra is sokakat foglalkoztat, joggal, ezért megkérdeztünk egy munkaügyi szakembert is arról, hogy pontosan mi-mindent jelenthet ez az aggódó dolgozók számára.

Katkics Attila HR‑szakember szerint a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy az AI‑eszközöket használó dolgozók gyorsabban, hatékonyabban és kevesebb hibával dolgoznak. „Egy marketinges, aki AI‑t használ, gyorsabban tervez kampányt, egy elemző pedig napokat spórolhat adatfeldolgozással.” - hangsúlyozta.

Hozzátette: vállalati oldalon ugyanez a dinamika figyelhető meg: akik beépítették az AI‑t a toborzásba, ügyfélszolgálatba vagy logisztikai optimalizálásba, már most költség‑ és időelőnyben vannak. A szakadék tehát nemcsak az emberek, hanem a cégek között is tágul.

A nagy kérdésre, mely szerint tömegesen tűnhetnek-e el munkák, azt felelte: inkább a munkakörökön belüli feladatok alakulnak át.

Az adminisztratív, repetitív részeket egyre gyakrabban végzi AI, de az emberi döntés, kapcsolattartás és értelmezés továbbra is nélkülözhetetlen.

Hol váratlanul magas az AI‑elvárás?

Kíváncsiak voltunk arra is, mely szektorokban jelenik meg meglepő gyorsasággal az AI‑használat elvárása. Katkics Attila szerint ma már nem csak a technológiai vagy kreatív területeken számít alapnak az AI‑tudás.

Példák, ahol már most előny vagy elvárás az AI‑kompetencia:

• Ügyvédi irodák: szerződések elemzése, precedensek keresése, peranyagok előkészítése.
• Egészségügy: dokumentációk értelmezése, diagnosztikai anyagok feldolgozása, adminisztráció.
• Logisztika: fuvaroptimalizálás, útvonaltervezés, prediktív karbantartás.
• HR és toborzás: előszűrés, interjúkérdések generálása, fluktuáció előrejelzése.
• Mezőgazdaság: terméshozam‑modellek, időjárási előrejelzések, növénybetegségek felismerése.
• A szakember szerint a „digitális agronómus” vagy az AI‑t értő diszpécser már nem sci‑fi, hanem a jelen.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly reformot hozott a kreatív iparban is a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia néhány év alatt a kreatív szakmák egyik legforróbb témájává vált.

Mit jelent valójában AI‑kompetensnek lenni?

A szakértő hangsúlyozta, hogy az AI‑kompetencia nem egyenlő a jó Google‑kereséssel. Sokkal inkább arról szól, hogy valaki képes‑e együtt gondolkodni egy algoritmussal, megérteni és kontrollálni a működését, és tudatosan, felelősen használni.

AI‑kompetensnek lenni azt jelenti, hogy nem passzív felhasználója, hanem tudatos partnere vagy az algoritmusnak.

Hozzátette, hogy az AI‑kompetencia produktív tudás: tudni kell kérdezni, értékelni, ellenőrizni, és felismerni, mikor nem szabad az AI‑ra hagyatkozni.

Hogyan mérik ezt egy állásinterjún?

Mint a szakember elmondta, ma még nem hivatalos elvárás az AI‑használat, de egyre több cég értékeli, ha valaki tudatosan, reflektáltan használja. Nem az a kérdés, hogy használta‑e, hanem hogy hogyan és mire.

A felmérés többféleképpen történhet:

• közvetett kérdésekkel a munkafolyamatokról,
• szituációs feladatokkal, ahol megfigyelik, bevet‑e AI‑t,
• reflexiós kérdésekkel, például: „Mikor nem használnád AI‑t?

A munkaügyi szakértő szerint ezek sokkal többet árulnak el a jelölt kritikai gondolkodásáról, mint egy technikai teszt.

Mennyit ér az AI‑tudás a fizetésben?

A legnagyobb kérdés persze sokaknak, hogy ehhez a sokak számára megosztó technológiához való viszony hogyan hat a keresetekre. Esetleg még nőhet is, miközben a munka egyszerűbbé válik? Katkics Attila erre egy szemléletes példát hozott: szerinte az AI‑kompetencia ma olyan, mint az angoltudás volt 30 éve: először csak „jó, ha van”, de lassan már valóban karrier‑ és fizetésemelő tényezőnek tűnik.

A bérprémium jellemzően 15–30%, de nem mindig közvetlenül a fizetésben jelenik meg

Amiben viszont szerinte megjelenhet:

• gyorsabb előléptetésben,
• projektbónuszokban,
• nagyobb felelősségi körben,
• jobb alkupozícióban.

A nemzetközi felmérések szerint az AI‑tudás akár 25–35% fizetéskülönbséget is jelenthet ugyanabban a munkakörben, míg a „prompt engineering” és az AI‑automatizáció egyes iparágakban akár 50%‑os prémiumot is hozhat.

A mai munkaerőpiacon már nem az a kérdés, hogy az AI elveszi‑e a munkát, hanem hogy ki tudja hatékonyabban használni. Aki nem kezd el foglalkozni vele, az lemarad – nem csak a feladatokban, hanem a fizetésben, a karrierben és a lehetőségekben is.