Tovább gyűrűzik a botrány Debrecenben: egyre több a probléma az akkugyár építésével

Rengetegen ellenzik a gyár megépítsét Debrecenben, többek közt azért is mert félnek a környezetkárosító hatásoktól. Rekord súlyosságú volt a tavaly nyári aszály Magyarországon és mindezt különösen megérezték az alföldiek. Nem csoda, hogy ez is megalapozhatta az üzem vízigényével kapcsolatos lakossági aggodalmakat, ahogy azokat a találgatásokat is, amik a Civaqua projekt és a megugró ipari vízigények kielégítésének összekapcsolására vonatkoztak.

Ahogy a lap írja, a Civaqua egy ökológiai célú vízpótlásra hivatott vízrendezési projekt Debrecenben, aminek keretében a Tisza vizét a városba hozzák. A 2022-ben beindult beruházás célja éppen az, hogy az utóbbi években kiszáradó területek, például a Nagyerdő vagy a fogyó vizű Tócó patak vízellátása biztosított legyen. A portál beszámolója szerint, korábban a beruházás kapcsán a hivatalos szervek és minden érintett kijelentette, hogy a Civaqua projektnek és az üzem vízellátásának nem lesz köze egymáshoz, Timár Gábor, az ELTE Geofizikai Tanszék professzora szerint félő, hogy szélsőséges esetekben mégis felmerülhet ennek a lehetősége.

A lap megkereste a Debreceni Vízműt is, a cég képviseletében Gorján Ferenc kérdésükre azt válaszolta: ők sem tudnak olyan tervekről, hogy a Civaqua projekt valamilyen módon összefonódjon a gyár vízellátásával, de szerinte a helyi vízellátási kapacitások ismeretében erre nem is lenne szükség.

A Tócó pataknak és a déli gazdasági övezetnek nincs és nem is lesz műszakilag köze egymáshoz

- nyilatkozta a portálnak, akik arról is faggatták a szakembert, hogy elképzelhető-e, hogy aszályos időszakban a Hajdú-Bihar megyei vízbázis ne tudja egyszerre kielégíteni az ipari és lakossági igényeket. A szakember erre azt mondta:

a vízjogi üzemeltetési engedélyben szigorúan meg van határozva, hogy különféle felhasználási módok, például öntözés vagy vízellátás szerint mennyi a maximálisan igénybe vehető napi vízmennyiség. Itt egy kiemelkedően fontos alapelv, hogy semmilyen szerv nem vehet ki több vizet a napi utánpótlódás mértékénél, tehát annál a mennyiségnél, amennyi víz naponta a felszíni és felszín alatti vízkészletekben újra tud termelődni.

Mi lesz a szürkevízzel?

Az erről szóló kommunikáció is elég zavaros. Ahogy a portál írja, az ipari vízhasználat mennyiségi kérdései mellett a minőségre, vízösszetételre vonatkozó kommunikáció sem követhető, nem átlátható. Gorján Ferenc a lapnak arról is mesélt, hogy az ipari vízigények jelentős részét úgynevezett szürkevízzel tervezik kielégíteni, ezért a rétegvizekre vonatkozó ipari kereslet kisebb lesz. Ahhoz képest viszont, hogy a szürkevízfogyasztás végleges mértékének nagy jelentősége van abban, hogy az üzem milyen mértékben használja majd fel a helyi értékesebb rétegvizeket, a szürkevízfogyasztás mértékével és a szürkevíz pontos fogalmával kapcsolatban is ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el az elmúlt hónapokban.

Mi lenne a megoldás?

Jelen helyzetben viszont az engedélyeztetési folyamatban részt vevő szereplők nem folytatnak nyílt kommunikációt, ami lényegesen megnehezíti az indulatok csillapítását. Abban mindenki egyetért, hogy a helyes kommunikáció sokat segítene a feleknek, hogy megértsék egymást, hogy közös nevezőre tudjanak jutni.