A sztárkertészek spórolós trükkje: ingyen szaporíthatod a kerti növényeket, ha tudod ezt a titkot

Amikor növényeket szaporítunk, több lehetőségünk is van. Ahogy a HelloVidéknek Kósa Dániel kertészmérnök elmondta, két fő csoportot különböztetünk meg: van a generatív, amely a növény termésének magjával történő szaporítás, és létezik a vegetatív, amelynél a növény egy olyan részéből szaporítunk, amely vagy a hajtása, vagy a gyökérzetből származik. Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és alkalmazási területei. A generatív szaporítás ideális időpontja a téli hónapok, míg a vegetatív szaporítás bármikor elvégezhető, amikor a növény aktív növekedési fázisban van.

• A generatív (vagyis magról történő) szaporításkor a növény, amely fejlődik, egy kevert génállományt hordozhat, az új növényi egyed az apa és az anyanövény tulajdonságait örökli. Olyan fajokat szoktak így szaporítani, amelyek önporzók, vagy amelyeket nemesíteni szeretnének.
• Vegetatív szaporítást akkor alkalmazunk, amikor egy fajtának jellegét szeretnénk megőrizni, és nem akarjuk, hogy például a gyümölcs nagysága, íze, vagy egy dísznövény virágszíne, habitusa változzon. Ebben az esetben az utód és az anyanövény tulajdonságai pontosan megegyeznek. A vegetatív szaporítás során növényi részeket, például hajtásokat, gyökereket vagy levélrészeket használunk. Széles körben alkalmazott, gyors, és nagy mennyiségben előállítható vele szaporulat.

Ahogy Kósa Dániel kertészmérnök elmondta, a növényi részek szaporításának több fajtája is létezik, ide soroljuk a szemzést, oltást, dugványozást, bújtatást, hajtatást, mikroszaporítást is. Szemzést és oltást főleg a gyümölcsök, a díszfák, és a szőlők esetében használják, de régebben szemezték a rózsatöveket is. Nehéz és bonyolult folyamat, amelyhez nagy szintű tudás és gyakorlat szükséges. Bújtatást és dugványozást a bogyós gyümölcsöknél alkalmazzák, de dugványozhatunk szőlőt abban az esetben, ha homokos helyre ültetünk, ugyanis a nemes szőlő gyökerén tenyésznek a filoxéra kártevők, melyek nagy járványt is okoztak már a történelem során. Dugványozni lehet még néhány szobanövényt is. Mikroszaporítást laboratóriumban végzik nagyon drága műszerekkel, rendkívül steril környezetben.

Hogyan állhatunk magunk neki a dugványozásnak?

Ennek két fajtáját meg kell említeni, az egyik a zölddugványozás, a másik a fás dugványozás – közölte Kósa Dániel. Előbbit főleg a dísznövényeknél és szobanövényeknél alkalmazzák. Ilyen például a muskátli, leander, fokföldi ibolya, vagy a magnólia, azaz a liliomfa. Ennél a típusú dugványozásnál nem feltétlenül fás szárú növények vannak, és sok esetben elegendő egy levél is. Fás dugványról akkor beszélünk, ha a növény idősebb, már befásodott hajtásait dugjuk talajba, vagy gyökereztetjük. Ilyenek főként a bogyós gyümölcsök, sövénynövények, díszcserjék.

Zölddugványokat májusban vagy júniusban lehet szedni, míg a fás dugványokat inkább lombhullás után szedik és dugványozzák. Mindkét esetben általánosságban elmondható, hogy nagyjából 3-4 rügyes dugványokat kell vágnunk, majd a hajtás alsóbb felét, azaz azt a felét, amely a növény tőhöz van közelebb, dugjuk bele az ültető közegbe.

A dugványozás menete, bár a két típusa esetenként eltér, nagyban megegyezik

1. A vesszők beszerzésénél ügyeljünk arra, hogy erős, egészséges hajtásokat válogassunk ki, ne legyenek rajtuk sem mechanikai, sem kártevőre vagy kórokozóra utaló jelek. Vigyázzunk arra, hogy ne száradjon meg a hajtás, ha esetleg nem a saját kertünkből hoztuk, csavarjuk be nedves újságpapírba, és tegyük zacskóba. A zölddugványoknál egy kicsit megszáríthatjuk a metszés helyét, ezzel egy kicsit könnyítjük a gyökerek képződését.
2. Daraboljuk fel a hajtásokat 3-4, akár 5 rügyes darabokra, vigyázzunk, hogy ne érjünk a metsz-lapokhoz. Az alsó felét pár milliméterrel a rügy alatt egyenesen vágjuk el, a felső felét pedig lapolva, azaz ferdén a rügy felett legyen a magasabb rész, szintén kissé a rügy felett. Ez segít majd tudnunk, hogy melyik az alja, melyik a teteje.

A dugványozás módszerei

Íme néhány különböző dugványozási módszer, amelyeket érdemes kertészkedőknek kipróbálni:

1. Fásdugványozás: Ez a módszer különösen alkalmazható gyümölcsfák és díszcserjék esetében, mint például az aranyfa vagy a som. Ebben az eljárásban egy részletet a szülőnövényről a fás részről vágnak le és ültetnek el.
2. Gyökérdugványozás: Az ecetfa, orgona vagy arália számára ideális módszer, amelyben a dugványt közvetlenül a gyökérzettel együtt vágnak le és ültetnek el, hogy az új növény gyökérrendszere fejlődjön.
3. Levéldugványozás: Ez a módszer alkalmazható olyan növényeknél, mint a korallvirág, kövirózsa vagy varjúháj. Ebben az esetben a levelet vagy leveleket a szülőnövényről levágják, majd úgy ültetik el, hogy a levél megfelelő gyökérrendszert fejlesszen ki.
4. Törzsdugványozás: Az olyan növényeknél, mint a dracéna vagy a jukka, ez a módszer hatékony. A törzsdugványozás során egy részletet a törzsről vágnak le és ültetnek el, hogy új növény induljon el.

A gyökereztető közeg fontos a sikeres dugványozáshoz

Ültetőközegnek – emelte ki Kósa Dániel – a tápanyagban részben gazdag és gyorsan melegedő nedves közeg a legideálisabb. Ezek alapján az általános virágföldet vegyítsük homokkal, olyan 40-45%-os arányban. A tápanyag azért kell, hogy tudjon majd fejlődni a növényünk, a homok pedig azért, hogy a gyökérképződés a lehető leggyorsabb ütemben haladjon – magyarázta Kósa Dániel a HelloVidéknek.

• Gyökereztethetünk sima natúr homokban is, vagy akár csak vízben. Ebben az esetben ügyeljünk arra, hogy ha kicsit megerősödtek a gyökerek, ültessük át őket. Homoknál fennáll a veszélye, hogy elszakadnak, eltörnek a gyökerek, ekkor gondoskodjunk róla, hogy a levelekből vágjunk le, nehogy kiszáradjanak. Vízben való gyökereztetéskor, valamint kevert közegnél, miután kihajtottak egy-két hónap múlva, ültessük ki, vagy ültessük nagyobb cserépbe.
• Akár szálanként cserépben is gyökereztethetünk, ekkor a legegyszerűbb a helyzet, hiszen ha átgyökeresedtek, akkor lehet őket ültetni.
• Sima vízzel teli vödörben is nekiállhatunk, ekkor, ha a gyökerek elérik a 10 cm-es nagyságot, akkor ültethetjük is el cserépbe vagy szabadföldbe. Vigyázzunk a gyökerekre, nehogy megsérüljenek!
• Dugványozhatunk kibélelt rekeszben is, ebben az esetben vagy homokkal vagy homokos földdel kell megtölteni, és beleállítani a dugványokat.

Az utolsó lehetőséggel nagy mennyiségben szaporítnánk, így nem biztos, hogy ez az átlag kerttulajdonosok módszere lesz. Viszont meg kell említeni, hogy ennél nagyon óvatosan kell megbontani a közeget, hogy ne szakadjanak a gyökerek.

- figyelmeztetett Kósa Dániel, aki azt is tanácsolta, hogy itt se felejtsük el a növényvédelmet, ugyanis ilyenkor sem kerülik el a kórokozók és kártevők a növényeket. Kéthetente kezeljük, ugyanúgy, ahogyan a kert többi növényét, nyugodtan használjunk lomtrágyát is. A dugványok amíg fejlődnek, addig meleg és párás hely kell nekik. A hőmérséklet legyen 19-20 Celsius fok környékén, biztosítsuk, hogy napos és fényes helyen legyenek. Talaj alattuk legyen mindig nedves, öntözzük naponta, de ügyeljünk, hogy ne öntözzük túl, ugyanis a pangóvíz, vagyis az oxigénhiányos vízközeg, csökkentheti a gyökeresedési hatásfokot.