Rejtélyes fémszerkezet tűnt fel a Pilis védett területén: mi lesz Magyarország egyik kincsével?

Pilisszántó felől már messziről látható a hegytetőn elhelyezett fémes színű létesítmény, amely a világ talán első, fokozottan védett természeti területen kialakított fémrácsos siklóernyő starthelye. A Telex a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Pilisi Parkerdő szakembereinek kíséretében tekintette meg a jelenleg még nem látogatható területet.

A közelről meglehetősen robusztus, 30-40 négyzetméteres, 10-15 centiméter magasságban elhelyezett tűzihorganyzott fém védőrács legyezőszerűen terül el az orom szélén, lehetővé téve a siklóernyősöknek a különböző széljárások kihasználását. A meredek letörés a sárkányrepülősök felgyorsulásához szükséges.

A védőrács egy kompromisszum eredménye: a természetvédelmi hatóságok és a sportolók között létrejött megállapodás célja, hogy az eddig illegálisan használt starthelyet egy legális pontra tereljék át. Bár a lerácsozott gyepes hegyváll is fokozottan védett terület, a valódi értéket a magyarföldi husáng jelenti, amely a korábbi, déli fekvésű siklóernyős starthelyen él.

A régi starthelytől mintegy 400 méterre található rétet most masszív kerítés védi, miután a korábbi drótkerítést rendszeresen átvágták a területre belépők.

Jó időben akár 40-50 siklóernyős is bejött ide, el lehet képzelni, csak aznap milyen taposást végeztek. Folyamatosan konfliktus volt velük, bírságokat szabtunk ki, de a növényeket nem lehet így megvédeni

– mondja Novák Adrián, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területi felelőse. Az erősebb kerítés felállítása óta a gyep regenerálódni kezdett. A buja, vadvirágos réten már megjelentek a magyarföldi husáng zsenge hajtásai, amelynek természetvédelmi értéke tövenként 250 ezer forint.

A növény különleges értékét az adja, hogy jégkorszak előtti időkből fennmaradt bennszülött maradványfaj, amely világszerte mindössze nyolc helyen, főként Magyarországon található meg. Legnagyobb, mintegy 3000 töves állománya – az összpopuláció fele – a Pilis-tető délkeleti ormain él, ahol a sportolók és kirándulók miatt egyre inkább a szélekre szorult.

A természetvédelmi szakemberek a kirándulók igényeire is gondoltak: ősszel, a vegetációs időszak végén átjárót építenek a kerítésre, a területet pedig egy 200-300 méter hosszú, emelt fémszerkezetű tanösvényen lehet majd bejárni. A magyarföldi husáng virágjának formáját idéző tanösvényrendszeren két kilátóterasz is helyet kap, és várhatóan az év végére készül el.