Segítség, miért bűzlik a komposzt? A hazai sztárkertész most elárulja, mit ront el sok hobbikertész

A hobbikert egyik legszebb, legtermészetesebb folyamata a komposztálás, amikor is a konyhai és kerti hulladék szép lassan értékes, morzsalékos humusszá alakul, ami élettel tölti meg a talajt. Olyan, mintha egy kis varázsló dolgozna a kert végében, aki a zöldhulladékból „földi aranyat” készít. Csakhogy a varázslat könnyen kudarcot vallhat – főként nyáron.

A kánikulában sok hobbikertész viszont azzal szembesülhet, hogy a komposztból kellemetlen, erős szag árad. Ahelyett, hogy friss erdei avarillat lengené körül, rothadó zöldségszag, savanyú bűz vagy akár ammóniás szúrós illat terjeng. Ilyenkor nemcsak mi, hanem a szomszéd is az orrát húzza. De miért történik ez, és hogyan lehet megelőzni, hogy a komposztálás nyári rémálommá váljon? 

Tényleg, a komposztnak van szaga?

Egy jól érlelődő komposzthalomnak nincs kellemetlen szaga: ha fölé hajolunk rendszerint földillatot érzünk. Ha mégsem, az azt mutatja, hogy valami nincs rendben, például nem megfelelő a hőképződés, vagy a szerves anyagok lebomlása nem a megfelelő ütemben zajlik. Természetesen léteznek kivételek, például ha trágyát is komposztálunk. Ilyenkor a lebomlás egy bizonyos szakaszáig természetes szaghatás jelentkezik. Ha szeretnénk csökkenteni a trágyaszagot, szórjunk a komposzthalom tetejére 20–30 cm vastagon szalmát, leveleket vagy (nem fényes) újságpapírt; ezzel a szag jelentősen mérsékelhető.

Ahogy Kósa Dániel kertészmérnök a HelloVidéknek elmagyarázta, a kerti komposztálás lényege, hogy a szerves anyagokat mikroorganizmusok, gombák, rovarok és férgek lebontják le, miközben hő, szén-dioxid és humusz keletkezik.

Ha minden jól megy, a folyamat aerob, vagyis oxigén jelenlétében zajlik, ami biztosítja a kellemes, földes illatot. Ha azonban bűzleni kezd a komposzt, az azt jelzi, hogy a lebontás anaerobbá, oxigénszegény irányba fordult. Ilyenkor rothadás indul be, metán, ammónia és más kellemetlen szagú gázok keletkeznek.

- tette hozzá a szakember.

Nyáron a problémát több tényező is okozhatja

A hőség felgyorsítja a mikrobiológiai aktivitást, a sok lédús konyhai hulladék vagy gyakori locsolás pedig túl nedvessé teszi a halmot. Ha a zöld anyagok, például friss fűnyesedék vagy konyhai maradék dominálnak, miközben kevés a barna, száraz anyag – mint a szalma vagy aprított ág –, a komposzt tömörödik és levegőtlen lesz.

A siker titka a megfelelő szén-nitrogén arányban rejlik.

Az ideális arány a szakember szerint 25–30 rész szénre egy rész nitrogénre, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy két–három rész barna anyagot kell keverni egy rész zölddel. A barna anyagok lehetnek száraz levelek, szalma, faforgács, aprított gally, fűrészpor, kukoricaszár vagy papírkarton, míg a zöld anyagok friss fűnyesedék, konyhai zöldségmaradék, gyümölcshéj, kávézacc, csalánlevelek vagy friss trágya. Ha a halom túl zöld, az ammóniás, savanykás szaggal jelentkezik; túl barna esetén a lebontás lassú, és a komposzt hideg marad; túl nedves, tömör halomnál pedig rothadó, kénes illat keletkezik.

Kósa Dániel tanácsa szerint nem kell laborban mérni az arányokat, elég „szem és orr” módszerrel ellenőrizni: ha szúrós, ammóniás szagot érzünk, adjunk barnát; ha lassú és hideg a halom, kerüljön hozzá zöld; ha rothadás szagú, lazítsuk meg és szárítsuk a halmot. Egy kezdő nyári recept lehet például egy vödör friss fűnyesedék, két vödör száraz levél vagy aprított ág, valamint egy lapát kerti föld, rétegezve, a zöld tetejét mindig barna anyaggal fedve, így elkerülhetjük a legyeket és a bűzt.

Figyeljük az arányokra!

Nyáron a komposzt szagmentességét tovább segíti, ha a halmot váltogatva rétegezzük zöld és barna anyagokkal, a tetejére 5–10 cm vastag száraz levelet, szalmát vagy földet helyezünk, kéthetente átforgatjuk, árnyékos helyre tesszük, és fedjük légáteresztő ponyvával vagy náddal. A mikroorganizmusok munkáját csalánlével, komposztgyorsító porral vagy egy kis régi, kész komposzttal lehet támogatni.

Fontos, hogy a komposztba ne kerüljön hús, csont, tejtermék, beteg növény, olajos ételek, főtt ételmaradék vagy magvas gyom. A jó komposzt földszagú, morzsalékos, homogén, sötétbarna, enyhén nedves, de nem ragacsos, és nem látszanak benne felismerhető növényi részek.

- magyarázta a szakember.

A komposzt nemcsak a talajnak, hanem a pénztárcánknak és a környezetnek is jó: kevesebb hulladék kerül a kukába, kevesebb műtrágyát kell vásárolni, és a kertészkedés közösségi sportként is működik, ahol a jó viszony legalább annyira számít, mint a szép termés. Nyári körülmények között ideális esetben 3–4 hónap alatt kiváló komposzt készülhet.

@elmenykertesz

♬ A versatile, simple acoustic song - Ai stock music.