Nézzétek, micsoda pazar buli: kék vércsék ezrei fesztiváloznak épp a Hortobágyon

Közleményükben emlékeztetnek rá, hogy az ősz egyik leglátványosabb természeti jelensége a kék vércse (Falco vespertinus) őszi gyülekezése a Kárpát-medencében található síkvidéki élőhelyeken. A madarak augusztus közepétől kezdve október elejéig csapatokba verődve járják a táplálékban gazdag alföldi élőhelyeket, mielőtt nekivágnak a közép-afrikai telelőhelyeket megcélzó több ezer kilométeres útnak.

Napközben általában csak néhány tíz egyedből álló táplálkozó csapatokat lehet látni szerte a pusztákon, illetve a mezőgazdasági területeken, ahol gerinctelen (szárnyas hangyák, egyenesszárnyúak, szitakötők) és gerinces (mezei pocok) prédaállataik nagyobb mennyiségben megtalálhatóak.

A nap végéhez érve ezek a kisebb-nagyobb kékvércse-csapatok összegyűlnek egy adott helyen, ahol az éjszakát közösen töltik. Mielőtt végleg nyugovóra térnek, a madarak látványosan köröznek a kiszemelt éjszakázóhely felett. Ezek az éjszakázóhelyek általában kisebb erdők, facsoportok vagy szárnyékerdők - írták, megjegyezve, hogy az éjszakázóhelyek pontos felderítése kiemelt természetvédelmi feladat, mivel ott a szakemberek viszonylag pontosan meg tudják számolni a madarakat, ezáltal nyomon tudják követni a vonuló madarak állományváltozását.

A közlemény kiemeli: a kék vércsék egyik legjelentősebb fészkelő- és gyülekezőhelye a Hortobágyi Nemzeti Park hazánkban, emiatt prioritást élvez a faj helyi állományának megőrzése és a megfelelő táplálkozóterületek biztosítása. Hortobágy-szerte 8-10 éjszakázóhely is kialakulhat, amelyeket a szakemberek hétről-hétre felkeresnek a vércsék pontos számontartása érdekében.

A Hortobágyon egy minimum ötezer egyedet számláló éjszakázóhely alakult ki, amely messze a legnagyobb valaha ismert éjszakázóhely a Kárpát-medencében - zárul a HNP közleménye, amelyben megemlítik, hogy a kék vércse fokozottan védett faj hazánkban, természetvédelmi értéke ötszázezer forint.