Elárasztotta a Tisza-tavat őseink titkos csemegéje: most te is gyűjtheted a desszertnek való sulyomot

Bár a horgászok többnyire bosszankodnak miatta, a természetvédők örülnek annak, hogy a sulyom egyre több magyar vizes élőhelyen – köztük a Tisza, a Bodrog és más folyók mentén, a Tisza-tónál vagy a Kis-Balatonnál – is visszatér, hiszen kulcsszerepet játszik a tavak ökológiai egyensúlyában.

A holtágak csodanövénye, a sulyom (Trapa natans), más néven vízigesztenye vagy vízimogyoró (bika, istennyila, gyoszom, suly, susa), őshonos Magyarországon. Fényes zöld levelei a víz felszínén úsznak, termése pedig egy kemény, tüskés „barna dió”, amely főzve, sütve ehető – sőt, korábban őseink téli élelmiszerként is fogyasztották. Európában már a neolitikumtól, a bronzkortól ismert táplálék. Ma is sokat gyűjtenek a Duna, a Volga deltájának halászai. Az utóbbi helyen kalmük dió néven ismerik. A 19. században Jókai Mór írásaiban is megemlítette, mint a magyar népélelmezés egyik fontos növényét. A vízparti falvakban szárították, lisztet őröltek belőle, sőt kenyeret is sütöttek a magjából.

Ma már védett faj, természetvédelmi értéke 5000 forint, vagyis szedni csak hivatalos engedéllyel szabad – mint Sarudon, ahol a Tisza-tó partján legális sulyomgyűjtés zajlik októberben. Sőt, ahogy a Sulyom Tájétterem TikTok-videójából kiderül, most olyan dolgos kezű embereket is keresnek Sarudon, akik szívesen összegyűjtenék ezt a különleges csemegét:

@tiszato_elmenyfalu_sarud

♬ Little Things - Adrián Berenguer

A horgászok réme, a vízminőség őre

A Kis-Balaton és a Tisza-tó vizeiben a sulyom látványosan terjed. A zalai pecások még nyár elején arról panaszkodtak, hogy „nem lehet tőle horgászni”, mert a levelek szőnyege elzárja a horgászhelyeket. A természetvédelmi szakemberek szerint viszont a növény jelenléte kifejezetten kedvező jel.

„A sulyom élőhelyet biztosít rovaroknak, puhatestűeknek, árnyékot ad a víznek, oxigént termel, és segít megőrizni a vízminőséget” – nyilatkozta a Zaol.hu-nak Látrányi-Lovász Zsófia, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembere.

A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer lényege épp az, hogy a természet „dolgozzon” az ember helyett: a sulyom pedig természetes szűrőként viselkedik, felfogja a lebegő szerves anyagokat, és visszatartja a Balatonba jutó tápanyagokat.

A növény túlzott elszaporodása ugyanakkor ökológiai problémákat is okozhat. A sűrű sulyomtakaró elzárhatja a napfényt és az oxigént a víz alatti élővilágtól, és megnehezíti a halak mozgását. Ezért a vízügyi hatóságok időnként kénytelenek visszavágni vagy kaszálni a növényt – mindig engedéllyel és szigorú természetvédelmi felügyelet mellett.

Kézműves csokoládé, de még sör is készülhet belőle

Az utóbbi években egyre több helyen jelenik meg a sulyom, mint különleges alapanyag a hazai gasztronómiában is. Elkészítése nem igényel különösebb szaktudást: a zöld levelei alól kiszedett sulymokat megmossuk, forró vízben 5-8 percig főzzük. Lehűtve, tálba rakva kitűnő, gesztenyére hasonlító csemege. Késsel szétvágva fehér belső tartalmát fogyasztjuk. Zsenge korában nyersen, főzés nélkül hasonlóképpen élvezhető. Kézműves csokoládé, tészta, sör és lekvár is készülhet a különleges termésből.

Sarudon, a Sulyom Tájétterem étlapján egyébként egy ötfogásos menü desszertjeként is kínálják „A Tisza-tó tüskékbe zárt szívét”. A házi készítésű SULYOM-desszert, vagy ahogy a séfek hívják, a „SULYOMISU”, erdei gyümölcsragúval és levendulás málnasorbettel érkezik – egyszerre játékos utalás a tiramisura és tisztelgés a Tisza-tó különleges növénye előtt.