Pénzcentrum • 2025. december 18. 13:10
Egy 2008-ban devizaalapú autóhitelt felvevő ügyfél nyert a Merkantil Bank ellen a mosonmagyaróvári bíróságon: az ítélet szerint a banknak vissza kell fizetnie a tőkét, valamint a perindítástól számított jegybanki alapkamatot és a perköltséget, így az ügyfél összesen 6,6 millió forinthoz jut. A döntés alapját az Európai Bíróság idei tavaszi ítélete adta, amely kimondta, hogy a fogyasztóra tisztességtelenül áthárított árfolyamkockázat érvénytelen szerződést eredményez. A bíróság megállapította, hogy a bank nem tájékoztatta megfelelően az ügyfelet, ezért a szerződés tisztességtelen és érvénytelen. A döntés azonban még nem jogerős, a bank fellebbezett.
Többfordulós perben, megismételt elsőfokú eljárásban nyert a Merkantil Banktól 2008-ban devizaalapú autóshitelt felvett ügyfél - írja a hvg.hu. A Mosonmagyaróvári Járásbíróság kimondta, hogy csak a tőkét, azaz 2,99 millió forintot kell visszafizetnie, kamatot nem, sőt az ítélet szerint a banknak a perindítás időpontjától kezdve a jegybanki alapkamat szerinti késedelmi kamatot is kell fizetnie, és a milliós perköltséget is.
Az ügyfél mindig fizette a forint gyengülése miatt megugrott törlesztőrészleteket, így összesen 6,6 milliót kap most vissza a banktól. Az ügyben áttörést az Európai Bíróság (EUB) idei tavaszi ítélete jelentett, amely kimondta: ha egy pénzintézet tisztességtelenül hárítja át az árfolyamkockázatot a fogyasztóra – a magánszemély banki adósok pedig mindig fogyasztónak minősülnek –, az ilyen szerződések érvénytelenek. A tisztességtelenség ebben az esetben azt jelenti, hogy a pénzügyi tapasztalattal nem rendelkező fogyasztót a bank nem tájékoztatja kellő alapossággal arról, mit jelent számára az árfolyamkockázat.
A mosonmagyaróvári ítélet indoklása részletes és világos. A HVG rendelkezésre bocsátott dokumentum szerint az ügyfél 2024 elején indította a pert, amiért a bank nem nyújtott megfelelő tájékoztatást. Mivel a írásbeli felvilágosítás hiányos volt, a bank pedig nem tudta bizonyítani, hogy az ügyintéző szóban kellően tájékoztatta az ügyfelet, a bíróság megállapította, hogy a szerződés tisztességtelen és érvénytelen. A döntés szerint azonban – a DH törvény értelmében – a szerződés érvényessé tehető, ha az árfolyamkockázat nem a fogyasztót, hanem a bankot terheli, ezen az alapon 2,6 millió forint visszafizetését ítélte meg az ügyfélnek.
A bank fellebbezett, és a Győri Törvényszék új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot. Az ügyfél ezúttal módosította keresetét, a szerződés teljes érvénytelenségét és az eredeti állapot helyreállítását kérve. A mosonmagyaróvári bíróság megállapította, hogy a kölcsönszerződés árfolyamkockázatra vonatkozó kikötései nem világosak és nem érthetők, ezért tisztességtelenek, és így érvénytelenek, joghatásuk nincs. Az ítélet az EUB és a Kúria nyári határozataira hivatkozva kimondta: mivel a felperes nem kérte a szerződés érvényessé nyilvánítását, a Ptk. alapján az érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtti állapotot kell visszaállítani. A döntés jelenleg nem jogerős.