Heti Monitor 2004/12. szám

BRÜSSZELI EURÓPAI UNIÓS CSÚCS: ALKOTMÁNY ÉS LISSZABONI CÉLOK

A hét második felében ülésezett az Európai Unió állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács (EiT). A brüsszeli csúcsértekezleten több fontos pontban is előrelépés történt, amely meghatározza az EU jövőbeli fejlődésének irányait. Az egyik ezek közül, hogy az EU-s Alkotmányt legkésőbb a dublini csúcsértekezleten (június 17-18.) el kell fogadni.
A másik fontos gazdasági témája a csúcsnak az ún. lisszaboni stratégia helyzetének elemzése volt, és az Európai Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a lisszaboni célok eléréséhez gyorsítani kell a reformlépések ütemét.

A VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG FEJLESZTÉSÉVEL

Az elmúlt héten rendezte meg Budapesten a Világbank a harmadik fórumát a tudásgazdaságról, a Miniszterelnöki Hivatallal együttműködésben. A fórum célja az volt, hogy a tudás-gazdaság fejlesztési lehetőségeit elemezve a versenyképesség növelési lehetőségeit vizsgálja. A tudásgazdaság olyan új gazdasági környezetet jelent, melyben a tudás az elsődleges jólétteremtő eszköz, a növekedés mozgatórugója. Az innováció vezérelte termelékenység-növekedés és fejlődés kulcsfontosságú lehet a kelet-európai régió jövőbeli fejlődésében is.

VÁRATLAN 25 BÁZISPONTOS KAMATCSÖKKENTÉS, HOGYAN TOVÁBB?

Az MNB monetáris tanácsa (MT) március 22-én hétfőn váratlanul 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az ülésen most először vett részt a két újonnan kinevezett MT tag. A piaci elemzők nem vártak monetáris enyhítést a harmadik negyedév előtt, azonban az állampapír piaci hozamokban már az előző héten tükröződött a kamatvágás lehetősége. A kamatcsökkentésnek a mértékéből adódóan nincs jelentős hatása a gazdasági fundamentumokra, a döntés inkább demonstratív értékű. Az intézkedés azt mutatja, hogy a jegybank változtatott a korábbi, az esetleges további monetáris szigorítást is kilátásba helyező álláspontján. A jegybank a hétfői döntését a javuló gazdasági fundamentumokkal és a befektetők által elvárt csökkenő kockázati prémiumok alakulásával indokolta. A kamatvágást követően a forint tovább erősödött és az állampapírpiaci hozamok is csökkentek, majd a hét második felében profitrealizálást, enyhe konszolidációt figyelhettünk meg a piacon. Jelenleg a nagy kérdés az, hogy a jegybank mennyire mozog kényszerpályán, és milyen stratégiát érdemes választania a további kamatmérsékléshez.

A Heti Monitor heti rendszerességgel megjelentetett háttérelemzéseket, értékeléseket tartalmaz a meghatározó hazai és európai makrogazdasági folyamatokról, gazdaságpolitikai döntésekről, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolhatnak a gazdasági szereplők életére és tevékenységére.

A Heti Monitor alkalmanként négy, átlagosan 2-3 oldalas háttérelemzést tartalmaz a hazai gazdasági szereplőket érintő gazdasági folyamatokról és gazdaságpolitikai döntésekről. A Heti Monitorban elemzett legfontosabb témák a növekedési és kereskedelmi kilátások, a kamatok és az infláció változása, a keresztárfolyamok alakulása, a monetáris és fiskális folyamatok, a jelentősebb ágazati folyamatok és a gazdaságpolitikai döntések következményei.

Amennyiben kiadványunk felkeltette érdeklődését és szeretné megrendelni, a megrendelőlapot itt találja.