Új kötelező juttatás jöhet a magyar munkahelyeken: rengeteg dolgozó kaphatja meg, itt vannak a részletek

A Parlamentben benyújtott ellenzéki törvényjavaslat szerint a számvitelről szóló törvény 114/A. § 8. pontja szerinti, adózás előtti eredménye legalább 25 százalékának megfelelő összeget az érintett vállalkozásoknak kötelező arányosan szétosztaniuk a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló elfogadásának időpontjában már legalább 180 napja munkajogviszonyban álló munkavállalók között. Mindezt pedig a dolgozók munkaidejének figyelembevételével arányosan kell megtenniük.

Az érintett adóalany vezetése egyébként 25 százalékánál nagyobb mértékű részesedésarányt is megállapíthat, a nyereségrészesedés munkavállalók részére történő kifizetését pedig a beszámoló elfogadását követő 60 napon belül kell teljesíteni – szól a javaslat.

A kifizetésre kötelezettek pedig a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti mindazon adóalany lennének, amelyekre a következő kritériumok vonatkoznának. Nem minősülnek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak.

Továbbá: az összes foglalkoztatott létszáma a 250 főt eléri, vagy meghaladja, és éves nettó árbevételük az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy mérlegfőösszegük a 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

A nyereségrészesedés típusai és mértéke

Gősi Zsuzsanna egyetemi docens szerint az ösztönzési rendszer elemeihez tartozik az alapbér, ebbe tartozik az időbér, a teljesítménybér, illetve ezek kombinációja, valamint a változó bér, utóbbi lehet jutalék, bonusz, és ide illeszthető a nyereségrészesedés is.

Mindezeket kiegészítik a juttatások, illetve a nem anyagi juttatások. A vállalat nyereségéből való részesedés azonban igazán akkor eredményes, ha számítása (felosztása) világos, áttekinthető, kifizetése gyorsan megtörténik, és érzékelhető az erőfeszítés és az eredmény közötti kapcsolat.

A nyereségrészesedési rendszer fő típusai:

• a készpénz kifizetés,
• a vállalkozás részvényeinek átadása,
• a kettő kombinációja: készpénzfizetés mellett részvények átadása.

A nyereségrészesedés mértékét

• az alapfizetés százalékában, vagy
• az alapfizetés százalékában, de azt növelve az ott töltött munkaviszony hosszából adódó korrekcióval, vagy
• az alapfizetés egyéni teljesítménnyel növelt arányában, vagy
• minden alkalmazott számára fix összegben állapítják meg.

Mennyire van realitása a kötelező nyereségrészesedésnek?

Az Újváry és Társai Ügyvédi Iroda szakértői a Pénzcentrumnak elmondták: a törvényjavaslat indokolatlanul, továbbá kimagaslóan túlzó mértékben (ismert, az adózás előtti eredménye legalább 25 százaléka) avatkozna bele a munkáltató életébe.

A javaslat – elfogadása esetén – tág kontextusban negatív befolyással lehet a nemzetgazdaság egészére, ugyanis egyrészről az újonnan érkező szereplők beruházási kedvét csorbíthatja. Nemes egyszerűséggel, nem Magyarországot választják beruházásuk helyeként.

Másrészről pedig, a már itt működő nagyvállalatok felülvizsgálhatják, hogy az országban maradjanak-e. A gyártás részben, vagy egészben más országba történő áthelyezésével munkahelyek szűnhetnek meg, illetve a most beszedett, befizetett adó mértéke fog végezetül csökkenni.

Ronthatja a versenyképességet

A Pénzcentrumnak az Újváry és Társai szakértői hangsúlyozták: elfogadás esetén a törvényjavaslat a munkáltató gazdasági hatékonyságára, a versenyképességére és a vállalati autonómiára is hatással lehet, érzékenyen érintheti azokat. Az egyik legérzékenyebb ágazat az autóipar, illetve közvetve az azokhoz kapcsolód hazai beszállítók.

Évek óta tény az európai autóipari szereplők gyenge gazdasági eredménye, illetve piaci részesedésük csökkenése a kínai gyártókkal szemben. Egy ilyen mérvű intézkedés pedig minden bizonyosság szerint a cég versenyképességét ronthatja, továbbá kvázi tőkeelvonást eredményez, hiszen csökkenti az új beruházásokra, a kutatás-fejlesztésre (K+F) és a jövőbeli terjeszkedésre fordítható szabad tőkét.

A munkavállalók részére történő kötelező kifizetés továbbá ronthatja a cég nemzetközi versenyképességét azokkal a versenytársakkal szemben, amelyek a nyereségüket teljes egészében visszaforgathatják. Nem mellékes szempont, hogy a javaslattal érintett cégek hosszabb távú, 3-5 éves pénzügyi tervek alapján működnek, így egy ilyen – több éves felkészülési időt mellőző – javaslat szinte azonnali pénzügyi problémákat okozhat.

A magyar munkajog és adójog nem tartalmaz kötelezettséget

A vállalati autonómia tekintetében a kötelező előírás alapvetően sérti a tulajdonosi jogot és a vállalkozói szabadságot, mivel előírja, hogy a profit mely részét mire kell fordítani, a nyereség felosztásáról pedig a mindenkori tulajdonosok (részvényesek) jogosultak dönteni. Mindazonáltal a cégek nagy részére most is alkalmaz valamilyen belső ösztönző rendszert (teljesítményalapú prémium, bónusz), ami a legtöbb esetben figyelemmel van a cég teljesítményére is.

A javaslat ezen ösztöntő rendszereket teljes mértékben felborítaná, továbbá nem veszi figyelembe az egyes munkavállalók tényleges teljesítményét, felelősségét, szakképzettségét és piaci értékét. Egy magasan képzett mérnök és egy adminisztratív dolgozó is ugyanazon képlet (munkaidejük alapján differenciálva) alapján részesülne. Mindez figyelmen kívül hagyja a nyereséghez való, eltérő súlyú hozzájárulásukat.

A hazai munkajogi és adózási szabályozás kötelező, eredmény utáni fizetést nem tartalmaz a munkavállalók tekintetében, ezekről minden esetben a céget jogosultak saját hatáskörben dönteni. Távoli párhuzamba esetleg a Munkavállalói Résztulajdonosi Program állítható az eredményből történő részesedés esetére, ezen program ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkavállalók szervezetten szerezzenek tulajdonrészt a munkáltató cégben, és ezáltal részesüljenek a nyereségből (osztalék formájában), illetve a vagyon gyarapodásából.

A javaslat, annak elfogadása esetén olyan mérvű beavatkozást eredményezne a vállalatok életébe, ami azon túl, hogy a vállalkozói szabadságot sérti, hosszú távon minden bizonnyal gazdasági károkat fog okozni. Mindemellett a nagyvállalati gondolkodásmód egy új pénzügyi teher érkezésénél, előszeretett igyekszik a plusz kiadást megspórolni máshol.

Ennek okán, jelen esetben elképzelhető, hogy a most biztosított munkabéren kívüli juttatások, vagy a munkabér összegének csökkenése merülhet fel, esetlegesen a munkavállalók egy részének elbocsátását eredményezheti a költségcsökkentés – mutattak rá végezetül a Pénzcentrumnak az Újváry és Társai Ügyvédi Iroda szakértői.