A kormányváltást és az új kormányfő programját jelentős várakozás kísérte és kíséri jelenleg is, mind a vállalkozói szférában, mind a lakosság körében. Az elfogadott kormányprogram a korábbinál baloldalibb, eszközrendszerében liberális elemeket alkalmaz és a szociális szempontokat a korábbinál nagyobb súllyal veszi számításba. Az ECOSTAT KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 2004. október végén telefonos közvéleménykutatást készített az új kormány programjával kapcsolatos véleményekről, várakozásokról a vállalati vezetők és a felnőtt lakosság körében.
A vállalati felmérés eredményei összességében kedvezőek, a kormányprogram rövid időn belül széles körben ismerté vált, az abban foglalt célkitűzéseket a vezetők többsége reálisnak ítélte. A vállalatvezetők többsége (52%) úgy látja, hogy az új elképzelések, intézkedések kisebb léptékű korrekciókat jelentenek a gazdaságpolitikában.
A jelen felmérés megerősítette a gazdálkodók azon igényét és törekvését, hogy a költségvetési forrásokat a vállalkozói szféra javára szükséges átcsoportosítani a államigazgatási kiadások rovására.
A cégek relatív többsége (47%) kedvezőtlennek tartja az adószabályok éves gyakoriságú módosítását, annak ellenére, hogy a jelenlegi változások összességében mérséklik adóterheiket.
A vállalatvezetők nagy többsége (68%) egyetért azzal, hogy a bankok, egyes pénzintézetek a következő két évben különadót fizessenek. Ellenkező véleményen a cégeknek csak 15 százaléka volt. A magas fokú egyetértésben nagy valószínűséggel több tényező játszott szerepet, amelyek közül a tartósan magas kamatok játszottak meghatározó szerepet.
A cégvezetők úgy érzik, hogy a kormány mozgástere meglehetősen behatárolt a következő két évben, ez az államháztartási hiány mielőbbi csökkentésének igényéből is kiviláglott. A vezetők mindössze egyharmada vélekedik úgy, hogy a kormány az államháztartási hiány csökkentésében érdemi haladást tud elérni.
A vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartják a cégvezetők. Leginkább a tervezett autópályák megépítésében bíznak a vállalkozók, amelynek a külföldi működőtőke vonzása révén forrásbővítő hatása is lehet.
A közigazgatási leépítésekkel kapcsolatban a lakosság nagyobb része erősen megosztott, kisebb része pedig bizonytalan. Az érdemi válaszadók relatív többsége, 43 százaléka nem ért egyet a terezett leépítéssel, az egyetértők aránya 40 százalék.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Hasonló megosztottság jellemzi a lakosságot a kétkulcsos személyi jövedelemadó megítélésében. A lakosság többsége (63%) úgy látja, őket nem érinti a jövő évben bevezetésre kerülő kétkulcsos adórendszer, mások viszont nem tudnak állást foglalni a kérdésben (13%). A markáns véleménnyel rendelkező választópolgárok többsége, a kérdezetteknek 14 százaléka úgy látja, kevesebb adót kell majd fizetnie jövőre, míg 10 százalékuk gondolja azt, hogy rosszul jár a változással.
Az adó- és járulékkedvezmények megítélésében határozottabb a lakosság, közel 60 százaléka egyetért azzal, hogy évi 6 millió forint jövedelem felett korlátozzák az igénybe vehető adókedvezményeket.
A lakástámogatási rendszer felülvizsgálatában szinte teljes a társadalmi konszenzus, miközben az átalakítás módjában vannak különbségek, ezek azonban nem jelentősek. A rendszer átalakításával egyetértők 86 százaléka a fiatalok lakáshoz jutását emeli ki, s csaknem hattizedük a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldását is fontosnak tartja. A használt lakás támogatása - a meglévő kedvezmények ellenére - továbbra is élő probléma, a válaszadók 55 százaléka igényli e támogatási forma lehetőségeinek a növelését.
Az előzőeknél megosztottabb a társadalom a magántőke szerepének megítélésében az egészségügyi ellátás fejlesztésében. A lakosság 57 százaléka úgy véli, az alapellátást állami kézben kellene tartani. A magántőke szerepének általános növelését az egészségügyi rendszer egészében a válaszadók viszonylag magas aránya, 36 százaléka támogatja.
A kormányprogramban vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartja a lakosság.








