Hogyan lesz kevesebb munkanélküli?

Flexicurity

A szó két különálló kifejezés összeolvadásával látta meg a napvilágot, flexibility, mint rugalmasság és security mint biztonság. A flexicurity modell egyébként Dániából indult hódító útjára még a kilencvenes évek elején. Andersen és Mailand tanulmánya úgy jellemzi az északi ország munkaerőpiacát, mint amely a brithez hasonlóan rugalmas, ugyanakkor az alkalmazottak számára képes olyan szintű biztonságot adni, mint Svédország.

Az idei évben bocsátotta vitára az Európai Bizottság, hogy milyen módon lehetne a modellt az unió gyakorlatába ültetni. Ezzel kapcsolatosan jelent meg nemrégiben az UEAPME, a kis-és középvállalkozások európai szövetségének egy javaslata, amelyben kiemelik, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy a koncepciót mindenképpen az egyes nemzeteknek kell adaptálniuk, mintsem egy egységes modellt kialakítani, majd azt ráerőltetni az egyes országok sajátos munkaerőpiacára.

Melyik munkaerőpiac jobb?

Andersen és Mailand tanulmánya szerint több felmérés adatai is alátámasztják, hogy a dán munkaerőpiac rendkívüli módon rugalmas a többi országhoz viszonyítva. Ezek közül az egyik egy, a Világbank által éves rendszerességgel közzétett Doing Business jelentés, melynek egy fejezete foglalkozik a munkapiaccal.

A legfrissebb, Doing Business in 2007 kiadvány szerint a 2005-2006-os időszakhoz képest minden ország munkaerő-piaci szabályozásában enyhítés ment végbe. A jelenlegi rangsorolás szerint Dánia a 15. helyen áll a munkaerő alkalmazása szempontjából, hazánk pedig a kilencvenedik helyen végzett a 175 ország között.

Az eredeti, dán modellben a rugalmas munkaerőpiac az alábbi ismérveken keresztül valósulhat meg:
• Külső rugalmasság (a felvétel és elbocsátás szabadsága),
• Belső rugalmasság (munkaidő, túlóra, rész-munkaidő, stb.),
• Funkcionális rugalmasság,
• Bérek rugalmassága.

A munkapiac biztonságának meghatározói pedig az alábbiak:
• A munka biztonsága (egy meghatározott állás betöltésére találnak megfelelő személyt),
• Az alkalmazás biztonsága (a munkaerő mennyire lehet biztos abban, hogy az adott munkahelyen marad),
• A jövedelem biztonsága,
• A kombináció szabadsága, vagyis a fizetett munka megfeleltethetősége az egyéb társadalmi kötelezettségeknek, illetve felelősségvállalásnak.

Az EU-s adaptáció

Tagadhatatlan tehát, hogy az Európai Uniónak is megtetszett ez a modell, azonban egyelőre még nincs kidolgozott terv az európai szintű megvalósításra. Természetesen az idén zajló konzultációk és egyeztetések révén már megfogalmazódott a flexicurity-modell négy alapelve.

1. Rugalmas és megbízható szerződési feltételek.
2. Átfogó stratégia az életfogytig tartó tanulásra vonatkozóan.
3. Hatékony aktív munkaerőpiaci-politika.
4. Modernizált társadalombiztosítási rendszerek.

Mindezek mellett az UEAPME felhívja a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem szabad úgy alkalmazni az alapelveket, hogy azok nem kapcsolódnak a megfelelő gazdaságpolitikához, illetve nem kerül megteremtésre a megfelelő üzleti környezet - természetesen kiemelt figyelemmel a kis- és középvállalkozásokra.

Flexicurity máshol

Dánia természetesen nem az egyetlen ország, ahol megvalósultnak tekinthetik a biztonságos de rugalmas munkaerőpiacot, legalábbis az Európai Unió ezen megközelítést bemutató kiadványában több állam példáját is felhozza.

2003-ban Ausztriában új végkielégítési rendszert vezettek be, melynek révén a munkaerőpiac kínálati oldalának (vagyis a munkavállalóknak) biztonsága megnövekedett, amellett, hogy a piac korábbi rugalmassága is megmaradt. Az ideiglenes munkavállalási szabályai révén Hollandia is tarkítja az "etalon-országok" listáját.

Emellett felsorakoztatták még Spanyolországot, a határozott idejű munkaszerződések számának visszaszorítása miatt, illetve Írországot, "2016" elnevezést viselő megállapodása miatt.