Katasztrofális az oktatás: csoda, ha nem kapunk munkát sem?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idei Versenyképességi Évkönyve szerint a munkavállalási korú inaktívak magas aránya és egyre növekvő száma viszont továbbra is komoly terheket ró a gazdaságra, arról nem is beszélve, hogy az általuk be nem fizetett adó- és járulékösszegeket a költségvetés az adózók befizetéseiből tudja pótolni, ezzel nagyobb terhet róva azokra, akik rendszeresen fizetik a kötelezettségeiket.

A munkanélküliek közel fele ugyanis olyan munkanélküli, akik az inaktívak arányát növelik. Ennek köszönhetően a gazdaság versenyképességét kedvezően befolyásolná ha magasabb lenne a legális foglalkoztatás, mivel így többen fizetnék a közterheket, aminek következtében összességében csökkenthetőek lennének az adó- és járulékterhek.

Egyre kevesebben vagyunk...

Az illegális foglalkoztatás mellett azonban problémát jelent az elöregedő és egyre csökkenő számú népesség is, ugyanis ennek a folyamatnak köszönhetően is csökken azoknak a létszáma, akik eltartják az inaktív népességet. Ez viszont nem csak Magyarországon van így, várhatóan 2015-ig folyamatosan szűkülni fog a munkaerőbázis a közép- és kelet-európai országokban.

Az uniós tagállamok közül Írországban tapasztalható a legnagyobb növekedés a népesség számát tekintve, de több másik tagország is növekedésről számolhat be, bár nem akkora mértékben. Számos vizsgált ország viszont annak köszönheti a népesség számának növekedését, hogy nagyon jelentős mértékű a bevándorlás, mint Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban is. A népességcsökkenést Magyarországon is mérsékli a bevándorlás, ami mindaddig fenntartható, amíg a környező országok magyar lakosai vonzónak találják az országba való települést.

A népesség csökkenése Magyarországot várhatóan 2020 után fogja komolyabban érinteni. Ugyan Szlovákiában és Lengyelországban kisebb mértékben csökken a fiatalok száma, az elvándorlás jelentősen súlyosbítja ezt.

Munkaerőpiac

Itthon a rendszerváltás előtt a kapun belüli munkanélküliség volt a "divat", vagyis gyakorlatilag mindenkinek volt munkahelye, még ha munkája nem is. 1989 után viszont folyamatosan csökkenni kezdett a foglalkoztatottak létszáma, miután sorra kezdtek rájönni a vállalatok, hogy nem túl kifizetődő olyan embereket is alkalmazni, akiknek már nem jut munka.

A gazdaság teljesítőképességének emelkedésével ez nagyjából 2000-re stabilizálódott, a munkaórák száma beállt egy elfogadható szintre, a foglalkoztatottság újra nőni kezdett. A munkaképes korúak számának emelkedése annak is köszönhető, hogy 1998-ban emelkedett a nyugdíjkorhatár és az 55-59 évesek aktivitási rátája az 1997-es szintről mostanra közel 50 százalékra emelkedett, ami viszont még mindig alacsony nemzetközi összehasonlításban.

A közép- és kelet-európai országokban jóval magasabb az egy fő által ledolgozott órák száma, mint a fejlett országokban, ahol rövidebb a munkaidő, hosszabb a fizetett szabadság, jelentősebb a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, és kevesebb a túlóra. Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban dolgoznak a legtöbb órát egy évben, legalább 20 százalékkal többet, mint Ausztriában. Magyarországon az uniós átlaghoz képest 30 százalékkal, Hollandiához képest, ahol átlagosan a legrövidebb a munkaidő, több mint 40 százalékkal dolgozunk több órát.

Siralmas a magyar képzés...

Nemzetközi összehasonlításban a magyar oktatási rendszer sok szempontból kedvezőtlen, ugyanis viszonylag alacsonyak az oktatási ráfordítások, és a pedagógusok egy része nem eléggé képzett és nem kellően motivált a GKI felmérése szerint. Ennek köszönhetően a diákok teljesítményét nézve Magyarország elég rosszul áll. Az oktatás színvonala nem fele meg a gazdaság jelenlegi és jövőbeni igényeinek. Nemzetközi összehasonlításban a magyar általános iskolások a szövegértés tekintetében a gyenge középmezőnybe sorolhatóak.

Az oktatási kiadásokat tekintve jelentősen lemarad az ország az egy diákra jutó kiadásokban a közép-európai országokhoz hasonlítva. A legnagyobb lemaradás Szlovéniához képest tapasztalható. Az oktatás alacsony színvonala közvetlen következménye az alacsony ráfordításoknak. Ha ezen nem változtat az ország, akkor minden valószínűség szerint le fog maradni a nemzetközi versenyben, aminek köszönhetően jelentősen romolhat az ország versenyképessége.