Pénzcentrum • 2025. november 18. 04:04
A kormány 2026-ra 13%-os minimálbér-, valamint 10%-os garantált bérminimum emelést tervezett. Ennek előzménye, hogy 2024-ben hároméves bérmegállapodást kötöttek a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, valamint a kormány. Ugyanakkor a tervezettől drasztikusan elmaradó gazdasági növekedés és a magasabb inflációs szint miatt a várható emelések mértéke jelenleg bizonytalan, most is zajlik a béralku.
A GKI 2025 októberében vállalati felmérést végzett a 2026-os minimálbér emelésről, melyre 1460 munkaadó válaszolt. A megkérdezett vállalatok állományi létszámának 12%-a minimálbéres foglalkoztatott, további 15% kap garantált bérminimumot. A válaszadók saját bevallásuk alapján átlagosan maximum 5%-kal tudnák emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, mely jelentősen elmarad a 10-13%-os tervektől.
Az 5%-os minimálbér emelés a várható teljes bruttó béremelkedést alulmúlja, de reál értelemben (inflációval korrigálva) 1%-os növekedést jelent. Érdekesség, hogy a válaszok tekintetében nem volt szignifikáns eltérés sem a szektorok, sem a különböző vállalatméretek között: minden kategóriában 5% körül volt az átlag és a medián (középérték) is.
Így néz ki a minimálbér emelés üteme 2010 óta
2010 és 2019 között dinamikusan nőtt a minimálbér (+70%) és a garantált bérminimum (+85%) reálértéke. Az ezt követő időszakban a koronavírus válság, majd Oroszország Ukrajna elleni inváziójának nyomán kibontakozó gyenge gazdasági növekedés és a kiugró infláció kedvezőtlenül hatott a legkisebb keresetűek vásárlóerejére is.
Ezekben az években stagnált, illetve enyhén csökkent a reál minimálbér és a garantált bérminimum. Kedvező hír, hogy 2024-ben már alacsony infláció mellett emelkedtek a nominális értékek, így a reálérték is nőttek (minimálbér: +11%, garantált bérminimum +6%). 2025-ben a folyamat – bár lassabb ütemben – tovább folytatódott, a minimálbér reálértéke 4%-kal, a garantált bérminimumé pedig 2%-kal emelkedett.
A vizsgált időszak nagy részében a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum bővülése reál érelemben meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A minimálbér és az átlagkereset indexe a 2020-as évek elejére összeért, ám 2024-től kezdve újra elnyílás figyelhető meg: jobban nő a minimálbér, mint az átlagkereset.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Minimálbér emelés: pro és kontra
A minimálbér emelésének lehetőségeiről nem csak a közbeszédben, de az akadémiai körökben is viták folynak. Annak bőkezű növelése segítséget jelenthet a legkiszolgáltatottabb rétegeknek, illetve a minimálbérhez közel eső bérszinteken is támogathatja a béremeléseket.
Ez pozitívan hathat a fogyasztásra (hiszen a kisebb jövedelműek jellemzően elköltik többletjövedelmüket). Továbbá javíthatja – a jelenleg nehéz helyzetben lévő – költségvetés helyzetét is az áfa, a szocho és az szja bevételek emelkedésén keresztül. A bérkülönbségek mérséklődése mindemellett számos nehezen számszerűsíthető társadalmi előnnyel is járna.
Másoldalról a vállalatok jelen gazdasági helyzetben nehezen gazdálkodnák ki az ily módon megnövekedett béreket, az esetleges elbocsátások pedig részben vagy egészében ellensúlyoznák a dinamikus emelés pozitív hatásait. Bár a magyar munkaerőpiac feszes, a minimálbért keresők jellemzően nehezebben találnak új állást, részben képzettségi, részben földrajzi okok miatt.