Milliós fizetések, brutális bérverseny: teljesen átrendeződött a magyar munkaerőpiac

Pénzcentrum2026. február 16. 18:32

A demográfiai kihívások és a gazdasági stagnálás kettős szorításában telt a 2025-ös év a hazai munkaerőpiacon. Miközben a gazdasági környezet óvatosságra intette a piaci szereplőket, a szakemberhiány arra ösztönözte a vállalatokat, hogy újragondolják megtartási stratégiájukat.  Egy éves, fehérgalléros munkaköröket és béreket vizsgáló körképe szerint az elmúlt évet leginkább a stabilitás iránti igény és a technológiai fejlődés üteme közötti egyensúlykeresés határozta meg.

2025-ben továbbra is a tudásalapú szektorok, különösen az informatika és a pénzügyi tanácsadás, vezették a bérlistákat a WHC Csoport adatai alapján. Az IT területen dolgozó szenior szakemberek bruttó bére elérhette a havi 2,5 millió forintot is. A mérnöki és pénzügyi pozíciók – például automatizálási mérnök, projektmenedzser, stratégiai controller vagy adótanácsadó szerepkörben – jellemzően 1–1,8 millió forintos sávban mozogtak. Az összes fehérgalléros szektort figyelembe véve, 2025-ben a bruttó átlagkereset 8,5-10% nőtt hazánkban, így a teljes munkaidőben dolgozók átlagosan bruttó 690–720 ezer forintot kerestek havonta, míg ez az összeg 2024-ben 646 800 forint körül alakult.

2025-ben a „Budapest-centrikus” munkaerőpiac korszaka lezárult, a keleti országrész ipari fejlődése olyan bérnövekedési dinamikát mutatott, amely több esetben is lekörözte a fővárosi munkáltatókat. A keleti nagyberuházások növelték a keresletet a tapasztalt középvezetők iránt, míg a nyugati határ mentén az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása tartotta fenn a bérnyomást. A Dunántúl egyes vármegyéiben, különösen Somogy, Tolna és Vas vármegyében, a cégek több mint negyede küzd azzal, hogy feltöltse üres álláshelyeit. 

A fehérgalléros munkavállalók számára 2025-ben a rugalmasság már alapfeltétel volt. A  felmérés szerint azok a cégek, amelyek drasztikusan csökkentették a távmunka lehetőségét, jelentős fluktuációval szembesültek, függetlenül a kínált alapbérektől. A fehérgallérosok jelentős része, körülbelül 35–40%-a, már nem a lakóhelye szerinti vármegyében keres munkát, ha egy hibrid pozícióról van szó. A rugalmas munkavégzés mellett egyre fontosabb lett a vállalati kultúra átláthatósága és a valódi szakmai fejlődést biztosító környezet is.

Munkáltatói oldalon a piacot tavaly óta egyfajta „óvatos védekezés” jellemezte: a cégek elsődleges célja a meglévő, képzett munkaerő megtartása lett. Ennek következtében az álláshirdetések száma is csökkent – a második negyedévben mintegy 10%-kal esett vissza az új álláshirdetések száma előző év azonos időszakához képest.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A tavaly tapasztalt munkaerő-tartalékolás a jövőbeli fellendülésbe vetett bizalom jele. A 2025. év azt mutatta meg, hogy a magyar szellemi munkaerőpiac egy érett és tudatos szakaszba lépett. Így 2026-ban is azok a szervezetek lesznek versenyelőnyben, akik nem embereket keresnek, hanem képességekre építenek, és a megtartásra optimalizálnak. Nem a tökéletes jelölt megjelenésével kell számolni, hanem tanítható, fejlődőképes munkatársak felépítésében érdemes gondolkodni és hosszú távon is stabilan működő, fenntartható csapatok kialakításában

 – mondta el Horváth Ágnes, a WHC Heads (szellemi munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés) üzletágvezetője.

Címkék:
hrcentrum, átlagkereset, munkaerő, álláshirdetés, állás, bérek, demográfia, fizetések, munkaerőhiány, 2025, 2026,