Munkaerőpiaci dráma jöhet 2026-ban Magyarországon: hiába nőnek a bérek, egyre kevesebb az új állás

„Abban egyetérthetünk, akik az üzleti életben dolgozunk: mindannyian jobban szeretnénk teljesíteni ebben az évben, mint tavaly” – írta a Portfolio-n megjelent cikkében Baja Sándor, a Randstad cseh, magyar és román ügyvezetője. A szakember szerint a vállalatok többsége árbevétel-növekedést remél 2026-ra, de a különböző ágazatok kilátásai jelentősen eltérnek, különösen az állami beavatkozásokkal érintett szektorokban, például az építőiparban vagy a kereskedelemben, ahol a bizalom és a befektetési hajlandóság visszafogottabb.

A kutatás adatai alapján Magyarországon a cégek 44 százaléka vár árbevétel-növekedést, míg Romániában 34, Csehországban pedig 38 százalék. Baja rámutat, hogy a cseh vállalatok kilátásai javultak az előző évhez képest, míg a román cégek optimizmusa csökkent, ami a regionális gazdasági folyamatok és a GDP-növekedés eltérő ütemét tükrözi.

A bérek emelkedése továbbra is a legnagyobb kihívás a vállalatok számára. A cégek többsége 6–10 százalék közötti béremelést hajt végre, de jelentős eltérés van a fizikai és szellemi munkavállalók között: a kékgalléros munkakörökben jellemzően magasabb a növekedés, míg a fehérgallérosoké mérsékeltebb. A béremeléseket a minimálbér és garantált bérminimum emelkedése, az öregedő társadalom és a fluktuációs mozgások is befolyásolják.

A foglalkoztatási kilátások vegyes képet mutatnak. A cégek 26 százaléka tervez létszámbővítést, 29 százalék csökkentést, vagy nem pótolja az elmenő munkavállalókat. Az IT és az üzleti szolgáltató központok (BSS) szektora a legnagyobb munkaerő-kereslettel bír, míg a termelés, logisztika és beszerzés iránt csökkent a kereslet. Mérnökökre és IT-szakemberekre egyre nagyobb az igény, az értékesítők és marketingesek iránt viszont mérséklődött.

A mesterséges intelligencia alkalmazása 2026-ban tovább növekszik: a cégek közel fele biztosít MI-képzést, 37 százalékuk már használja az MI-t, további 35 százalék pedig nyitott a bevezetésére. Ugyanakkor a vállalatok többsége a létszámcsökkentés eszközét látja az MI-ban, ami a munkaerőpiac bizonytalanságát erősíti.

Baja összegzése szerint a 2026-os év a vállalati optimizmus és a bizonytalanság kettősségéről szól: bár a cégek többsége árbevétel-növekedést remél, a bérek, a munkaerő-kereslet és az állami szabályozások eltérő hatásai szektoronként nagyon különböző képet mutatnak, ami a régió gazdasági kilátásait összetetté teszi.