Orosz-ukrán háború: rettegnek a magyarok, mi lesz, ha elszabadul a gázár itthon

2022. április 19. 08:42

Még szinte véget sem ért az egyik krízis, a világjárvány, máris egy újabb válság kellős közepén találtuk magunkat. A pandémia elhúzódása és a rengeteg bizonytalansági összetevője miatt nagyon kimerítette az embereket, és most a járvány alatt átélt szorongásokra egy újabb szorongásforrás jelent meg: a háború. A Pénzcentrum kérdőívének segítségével arra kerestük a választ, hogy érzik magukat jelenleg a magyarok az orosz-ukrán konfliktus árnyékában.

Közel 7500 olvasónk töltötte ki a rövid kérdőívet, és szinte döbbenetes, de a válaszadók negyede, 24,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború ténye maximális szorongással tölti el.

Fegyveres harcok jelenleg kizárólag Ukrajna területén zajlanak, kíváncsiak voltunk, arra a kérdésre, hogy olvasóink szerint ez átterjedhet-e más országokra. Válaszadóink nagyobbik része, 51,4 százaléka úgy gondolja, igen, ám ennél már jóval kevesebben számítanak arra, hogy hazánkat is érintenék a közvetlen harcok. A magyar kormány egyik legfontosabb vállalása ezzel a háborúval kapcsolatban, hogy nem engedik, hogy átterjedjen hazánkra, ezért is próbáltak megakadályozni, hogy a NATO fegyvereket szállítson Magyarországon keresztül Ukrajnába. Ez végül csak részben sikerült: áthaladhatnak a fegyverek, de nem közvetlenül Ukrajnába. Érdemes megnézni, hogy miként vélekednek erről a kérdésről, az ország különböző területein élők

a fővárosiak 51 százaléka gondolja, hogy a harcok nem érik el Magyarországot,
a dél-alföldiek 52 százaléka vélekedik így,
a közép-dunántúliak 55 százaléka bizakodó,
a nyugat-dunántúliak 53 százaléka,
a Pest megyeiek 51 százaléka,
Észak-Magyarország területén élők 52 százaléka, ám
a leginkább érintett, az ukrán határ melletti észak-alföldi régióban élők azonban kicsit visszafogottabban
pozitívak: 48 százalékuk biztos csak benne, hogy a háború nem éri el hazánkat

Magyarország 1999. március 12-én hivatalosan is a NATO teljes jogú tagjává vált, melyben a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. 2014 májusa óta pedig hazánk az Európai Unió tagja is: hogy ezek miképp befolyásolják jelenleg a magyarok biztonságérzetét, arra is rákérdeztünk. Kiderült, ezek alapvetően pozitívan befolyásolják a biztonságérzetünket, hiszen mindkét kérdésnél az igenek száma több mint a nemeké, ugyanakkor a NATO tagságban többen bíznak. Ha kor szerint vizsgáljuk, az derül ki, hogy leginkább a 25 és 40 év közöttiek bizalmatlanok, esetükben a nemmel válaszolók aránya 45,6 százalék, míg 64 év felettiek mindössze 27,5 százalékának számára nem megnyugtató ez a tény.

Elemzéseink a kutatásról