Szeretnél osztalékból élni? - Amit nem árt tudnod...

Mi is az az osztalékhozam?

Ahhoz, hogy részesüljünk egy tőzsdén forgó vállalat által fizetett osztalékból, egy meghatározott napon birtokolnunk kell a részvényt. Az osztalékfizetés szempontjából a következő dátumok a fontosak:

· E-nap: A megállapított osztalék kifizetésének kezdő napja, mely naptól a jogosultak követelése megnyílik.
· E-5 nap: A tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja (a szelvényvágás), mely a kifizetés kezdő napja előtt 5 nappal van. Az jogosult az osztalékra, aki ezen nap végén a részvény tulajdonosa.
· E-8 nap: A szelvényvágás előtt három kereskedési nappal kell üzletet kötnünk a Budapesti Értéktőzsdén a T+3-as elszámolás miatt, ahhoz, hogy a tulajdonosi megfeletetés fordulónapján részvénytulajdonosok legyünk.

Az osztalékhozamot egyszerűen a vállalat által fizetett osztalék és a részvény árfolyamának hányadosaként határozzuk meg.

Mi újság a hazai piacon?

Osztalékhozam szempontjából hagyományosan az élmezőnyhöz tartoznak a közszolgáltatók, mivel elsősorban azok a vállalatok fizetnek kiemelkedő osztalékot, melyek nem bővelkednek befektetési lehetőségekben, nem tudnak beruházni a további növekedésbe.

A BÉT vállalatainak osztalékra vonatkozó igazgatósági javaslatai alapján a következő osztalékhozamokat kaphatjuk a cégekre:

A részvények árazása a jövőbeli osztalékkal kapcsolatos várakozásokat tükrözi, a táblázatban szereplő értékek pedig a múltbeli teljesítmény után kifizetett, vagy fizetendő, elfogadott osztalékok.

Mielőtt első látásra beleszeretnénk egyik, vagy másik papírba, nem árt elgondolkodni azon, hogy a tőzsdei vállalatok által fizetett osztalék után 25%-os SZJA-t kell fizetnünk. (Ez levonással történik, tehát eleve az adóval csökkentett összeget kapjuk meg.)

Ne feledkezz meg a kockázatokról!

Nem árt, ha belegondolunk, hogy egy cég által fizetett osztalék a vállalat által megtermelt eredményből kerül kifizetésre, ez a profit pedig évről-évre ingadozhat. Az eredményre jelentős hatással lehet a szabályozói környezet átalakulása, illetve a cég versenykörnyezetének megváltozása.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vállalat osztalékpolitikája egy sávot határoz meg arra vonatkozóan, hogy a megtermelt eredmény hány százalékát fizetik ki osztalékként, így teljes pontossággal sosem tudhatjuk előre, mekkora összegre számíthatunk.

Az osztalék persze magában nem boldogít, azt nem árt mérni valamihez: az állampapírhozamok megfelelő benchmarkot jelenthetnek. Ennek megfelelően a hozamok emelkedése negatívan hat az osztalékpapírok árfolyamára, ezáltal az osztalékhozam az állampapírpiaci hozamok szintjére emelkedik. (Emlékezzünk: osztalékhozam=osztalék/részvényárfolyam)

Azt sem tanácsos elfelejteni, hogy az árfolyam kedvezőtlen irányú változása befektetésünk értékét csökkenti, amennyiben pedig ki szeretnénk szállni, a legtöbb vizsgált papír esetében a likviditás alacsony foka miatt jelentősen elmozdíthatjuk az árfolyamot.