Súlyos öröklési tévhitben él a magyarok többsége: egy apró hiba, és végleg elúszhat a családi vagyon

Évről évre többezer hagyatéki eljárás indul Magyarországon. A legtöbb esetben az örökség családon belül marad, de előfordul, hogy végül a Magyar Állam lesz az örökös. Ennek jellemzően két oka van: nincs felkutatható örökös, vagy a jogosultak visszautasítják az örökséget. 

Bár nincsenek hivatalos adatok arról, hogy évente hány öröklési eljárást van Magyarországon, az megállapítható, hogy ezekhez képest az állami öröklés kisebb arányt képvisel, de minden évben több milliárd forint értékű vagyon kerül így az államhoz. A korábbi adatok szerint ez évi 4–5 milliárd forint körüli összeg, döntően ingatlanok formájában.

Arra vonatkozóan, hogy mikor lesz örökös az állam, viszonylag egyszerű definiálni. Ez abban az esetben történhet meg, ha nincs törvényes vagy végrendeleti örökös, illetve ha minden jogosult visszautasítja a hagyatékot. Ez utóbbi nem ritka olyan esetekben, amikor az örökséget jelentős tartozás terheli, az ingatlan rossz állapotú, peres ügy folyamatban van, vagy a fenntartás költséges lenne. Az államot ilyen ügyekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) képviseli, amely a hagyatéki eljárásban és az esetleges perekben is eljár.

A Pénzcentrum arról érdeklődött a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál, hogy a gyakorlatban milyen gyakran fordul elő, hogy örökös hiányában vagy az örökség visszautasítása miatt végül a Magyar Állam örököl, hogyan kezelik ilyenkor az adósságokat, valamint milyen tendenciák látszanak a végrendelkezés területén.

Milyen gyakran örököl az állam?

A Kamara válaszában arró írt, hogy nem rendelkezik országos, összesített statisztikával arról, évente hány hagyatéki ügyben száll az örökség a magyar államra. A hagyatéki eljárás bizalmas, abba az érintett örökösök és az adott ügyben eljáró közjegyző lát bele.

Mint azt jelezték, a közjegyzők tapasztalata eltérő, és nagyban függ attól, az ország mely térségében dolgoznak. Elöregedő falvakban, ahol az elhunytnak nem születtek gyermekei, nincsenek leszármazói és más törvényes örökös sem, gyakoribb, hogy az ingatlan végül a települési önkormányzatra, majd szükségképpeni törvényes örökösként az államra száll. Ahol vannak leszármazók, ott ez jóval ritkább.

Fontos szabály, hogy az államot mint törvényes örököst nem illeti meg az örökség visszautasításának joga.

Gyakori az is, hogy a hagyaték terhelt. Ha a tartozás meghaladja a vagyon értékét, az öröklési sorban állók sorra visszautasítják az örökséget, akár az önkormányzat is. Ilyenkor szintén az állam lesz az örökös. A közjegyzői irodák gyakorlata eltérő: van, ahol kéthavonta előfordul ilyen ügy, máshol ritkábban.

A Kamara jelezte, hogy külön szabály vonatkozik a termőföldre is. Az örökös dönthet úgy, hogy a hagyaték részét képező termőföld tulajdonjogát a magyar államnak ajándékozza. Általános szabály szerint az örökséget csak egészben lehet visszautasítani, egyes elemeit nem, a termőföld esetében azonban lehetőség van meghatározott földrészlet államnak történő ajándékozására. Ez jellemzően akkor történik meg, ha kisméretű, távoli vagy gyenge minőségű földről van szó. Ilyen ajándékozás havonta vagy kéthavonta előfordulhat egy-egy irodában, az elmúlt években főként póthagyatéki eljárásokban.

Mi történik az adósságokkal?

Ha az örökhagyó vagyona fedezi a tartozásokat, az örökösök kötelesek a hagyaték terhére kielégíteni a hitelezők követeléseit. Ha a tartozások meghaladják a hagyaték értékét, az örökösök csak a hagyaték erejéig felelnek, saját vagyonukkal nem kötelesek helytállni.

A Polgári Törvénykönyv meghatározza a hagyatéki tartozások kielégítési sorrendjét. Ha az ingatlanon zálogjog van, a zálogjogosult elsőbbséget élvez. A sorrend szempontjából nincs különbség aközött, hogy a hitelező bank vagy magánszemély, az azonos kategóriába tartozó követeléseket arányosan kell kielégíteni a rendelkezésre álló vagyonból.

- írta MOKK, hozzátéve: ha nincs ismert örökös, a közjegyző hirdetményt tesz közzé az örökösök és hitelezők felhívására. Ha egy hitelező nem jelentkezik határidőben, később még bejelentheti igényét, de ha addigra a hagyatékot már felosztották és a rendelkezésre álló vagyont kifizették, ezt utóbb nem kifogásolhatja.

Milyen gyakori, hogy valaki civil szervezetre hagyja vagyonát?

A MOKK tapasztalatai szerint viszonylag ritka, hogy valaki vagyonát részben vagy egészben állami vagy civil szervezetre hagyja. Ha mégis, akkor jellemzően alapítványt, egyházi jogi személyt vagy múzeumot jelöl meg. Viszont, mint az kiderül, Gazdasági társaságot szinte soha.

Ha valaki állami szervezetre hagyja vagyonát, megjelölheti például egy konkrét országos múzeum nevét, de az örökös az állam lesz. Az állam képviselője, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő dönt arról, hogy a vagyont valóban a megjelölt intézmény kapja-e meg, vagy másképp rendelkeznek róla.

Mint írták, fontos, hogy az örökösként megjelölt szervezet jogképes legyen. Alapítványok és egyesületek esetében ez egyértelmű, egyházi intézményeknél azonban könnyen félreértés adódhat. Egy „helyi templom” megjelölése például érvénytelen lehet, mert az épület nem jogi személy, míg az egyházközség vagy az egyházmegye igen. Ilyen esetekben célszerű közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas ügyvéd segítségét kérni.

Hogyan változik a végrendelkezési kedv?

A Kamara szerint egyre többen készítenek végrendeletet. Ez nemcsak a vagyon növekedésével függ össze, hanem azzal is, hogy az emberek tájékozottabbak a jogaikról, és tudatosabban kezelik pénzügyeiket.

Korábban egyes térségekben társadalmi tabunak számított eltérni a törvényes öröklési rendtől, ma ez egyre kevésbé jellemző. Nő a mozaikcsaládok száma, gyakoribbak a többedik házasságok, és több a családon belüli konfliktus. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sokan előre, végrendeletben rendezik vagyonuk sorsát. A tendencia nemcsak a jelentős vagyonnal rendelkezők körében figyelhető meg, hanem kisebb vagyon esetében is.

Többezer hagyatéki ügy

A Pénzcentrum kérdésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közölte, hogy belső nyilvántartási rendszerük adatai alapján 2025. január 1. és 2025. december 31. között összesen 5434 hagyatéki eljárás indult, és ugyanebben az időszakban hozzávetőleg 3000 ügy zárult le jogerősen. Hozzátették, hogy ezek az eljárások nem minden esetben végződnek azzal, hogy az örökség a Magyar Államra száll.

Az MNV tájékoztatása szerint az öröklés útján állami tulajdonba került vagyonelemeket az általános nyilvántartási szabályok alapján veszik nyilvántartásba. Jogszabály nem írja elő, hogy az ilyen vagyont külön, öröklési jogcím szerint elkülönítve kellene vezetni, ezért a társaság nem tart fenn külön statisztikát az államra szálló hagyatéki vagyonelemekről.

A társaság azt is jelezte, hogy a hagyatéki ügyek kezelése során nem tesznek különbséget aközött, hogy az örökség azért kerül az államhoz, mert a jogosult örökösök visszautasították, vagy azért, mert egyáltalán nincs törvényes örökös. A Polgári Törvénykönyv és a vagyonkezelési szabályok ugyanis nem írnak elő eltérő eljárást a két eset között.

Az MNV arra is felhívta a figyelmet, hogy nyilvántartási rendszerük minden olyan közjegyzői eljárást tartalmaz, amelyben a társaság részt vesz, ezek azonban nem feltétlenül végződnek azzal, hogy az állam lesz az örökös. Előfordulhat ugyanis, hogy a hagyatéki eljárás során, vagy egy későbbi, megismételt eljárásban mégis előkerül egy törvényes örökös.

Az öröklés útján megszerzett vagyonelemek kezelésekor az MNV a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján jár el, figyelembe véve az állami vagyonról szóló törvény szabályait is. A végrehajtási eljárással nem érintett vagyonelemeket a jogszabályok szerint megkísérlik értékesíteni, majd a befolyt összeget a hagyatéki hitelezők felé számolják el. Azokban az esetekben pedig, ahol végrehajtási eljárás is zajlik, az értékesítésre a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint kerül sor.