Fizetésemelés? A legtöbb magyarnak csak álom

2010 III. negyedévében nem változott a magyar háztartások megtakarítási képessége az előző negyedév eredményeihez képest, és ugyanez mondható el a megtakarításokkal kapcsolatos jövőbeli várakozásokról is.

A hazai lakosság továbbra is meglehetősen borúlátó mind jövedelmének, mind megtakarításainak változásával kapcsolatban. A megkérdezettek mindössze 10%-a számít magasabb jövedelemre a következő egy év során, ugyanakkor a válaszadók 83%-a mondta azt, hogy megtakarításaik csökkenni vagy stagnálni fognak. Ezek az értékek az év eleje óta gyakorlatilag változatlanok.

A harmadik negyedévi kutatás adatai szerint jelenleg a felnőtt magyar lakosság alig több mint egyötöde (20,7%) rendelkezik megtakarítással. A felmérés szerint ebből a szempontból - az elmúlt 10 évben - 2004-ben volt a legjobb a helyzet, amikor a válaszadóknak még több mint 37%-a nyilatkozott úgy, hogy említésre méltó tartalékai vannak. A lakossági megtakarítások aránya 2008 végére került a mélypontra: akkor ez az érték a 20%-ot sem érte el.

A 2010 harmadik negyedévében csak minden huszadik honfitársunk vélekedett úgy, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet kedvez a megtakarításoknak, a felmérésben résztvevők 75%-a pedig egyértelműen cáfolta ezt.

Az előző negyedévhez képest ugyan csökkent, de a 2010 július-szeptemberi időszakban mégis a megtakarítási szerkezet részindexe kapta a legkedvezőbb - 59,7 pontos - értékelést, a Megtakarítási Index négy részindexe közül. Ennek fő oka - azon túl, hogy a többi index esetében igen kedvezőtlen eredmények születtek - az, hogy a megtakarítással rendelkezők többsége tartalékait vagy annak egy részét pénzügyi termékben tartja.

A megtakarítási attitűd indexének kismértékű növekedése a pénzintézetek iránti bizalom erősödését jelzi, ugyanakkor az index 45,3 pontos értéke ugyancsak azt erősíti meg, hogy a pénzügyi körülmények ebben a negyedévben sem segítették elő a lakossági megtakarítások képzését.

A harmadik negyedévi kutatásban megkérdezett emberek közel fele - 45% - azt állítja, hogy bízik a bankokban - "bankellenesnek" kevesebb, mint a felnőtt lakosság egyötöde tekinthető. Ez az érték a válság hatására sem változott lényegesen, így ebben a kérdésben gyors javulás sem valószínűsíthető.

Ugyanakkor a kérdésekre adott válaszokból az is kiderül, hogy a megtakarítással rendelkezők csaknem háromnegyedének nagyon fontos szempont a megtakarítási forma kiválasztásakor az, hogy melyik bank termékéről van szó.

Ami a megtakarítással rendelkezők befektetési szokásait illeti, 55 százalékuk a hosszabb - akár egy-két éves futamidejű - lekötéseket, egyharmaduk pedig a rövidebb betéti periódusokat kedveli. A megtakarítók többsége egyetért abban, hogy jelenleg elsősorban forintban érdemes tartani pénzügyi tartalékaikat.