-6 °C Budapest

Kicsit azért megússzuk a sárgacsekk-adót

Pénzcentrum
2012. május 10. 16:02

Nehezen kikerülhető a sárgacsekk-adó, de  legalább saját számláink között utalva nem kell fizetnünk - derült ki Matolcsy György, Nemzetgazdasági Miniszter tegnapi beszédéből. Megúsztuk ezzel az adófizetést a hitelkártya tartozás kiegyenlítésekor, többféle megtakarításkor vagy épp több számla közötti utaláskor. Mennyit jelenthet ez a családoknak?

A kormány tervei között szereplő tranzakciós adó egyáltalán nem az EU által is szorgalmazott Tobin-adó, hiába próbálja így beállítani a Széll Kálmán terv 2.0, amelyben az áll, hogy: "Az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz." Hiszen a Bizottság kifejezetten a nagyobb pénzpiaci tranzakciók megadóztatását célozza, a magyar adó ezzel szemben a legnagyobb pénzmozgások esetén lesz egyre kisebb, hiszen egy 30 ezres felső korlát szerepel a tervben, ami szerint 500 millió forintos utalás esetén is ugyanúgy 30 ezer forint lehet majd a tarnzakciós-adó, mint 30 millió forint esetében, ezzel szinte jelentéktelenné válik a felső értéksávban, ahol a Tobin-adó igazán hasznos lehetne a gazdaság számára. 

Adókról van itt szó, nincs mese
Egyelőre nehezen értelmezhetőek a kormánytagoknak a tervezett új közterhekkel kapcsolatos kijelentései. A kommunikációban következetesen illetéknek titulálják a banki tranzakciókra, valamint a telefonhívásokra kivetendő díjakat, ami semmiképpen nem lehet az új közterhek helytálló megjelölése. Illetéknek ugyanis csak azt lehet nevezni, ami után valamilyen ellenszolgáltatás jár. Márpedig sem a tranzakciós, sem a telefonálási közteherért nem kapnak semmit cserébe az adófizetők - hívta fel a Pénzcentrum.hu figyelmét Angyal József okleveles adószakértő. A szakember szerint az illeték elnevezés használatakor az vezérelhette a kormányzati kommunikációt, hogy az kevésbé sokkolja a közvéleményt, mintha új adók bevezetéséről beszélnének.

A szakember szerint érdekes adóelméleti kérdéseket vet fel az a többször hangoztatott elképzelés, amely szerint az adók alanyai nem a magánszemélyek, vállalkozások, hanem a bankok, távközlési szolgáltatók lesznek. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az új közterheket közvetlen adók formájában vezetnék be, vagyis az adó nem jelenhetne meg tételesen a telefonszámlákban, illetve a banki költségszámlákon, hanem annyival növekedne mondjuk a szolgáltatás ára. Ha viszont ilyen módon vezetnék be az új adókat, akkor az Európai Unió ismét kifogásokat emelhet a közterhek ellen. Ellenben az is szúrhatja az EU szemét, ha közvetett, forgalmi típusú adót vezetne be a kormány.

Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című adásában kijelentette: semmiképpen nem fordulhat elő, hogy a lakosságra egy az egyben át tudják terhelni az új közterheket, azok ugyanúgy a vállalatokat terhelik, mint a válságadók. Vagyis az adó alanyai nem a magánszemélyek és a vállalkozások, hanem a szolgáltatók, a bankok és a távközlési cégek lesznek.


Nem is titkolja a tervezet, hogy a cél nem holmi hatékonyság növelése, hanem 130-228 milliárd forint adóbevétel. Ez az összeg csak úgy szedhető be, ha az összes magyar tranzakció itthon is marad. Ezt pedig úgy akarja elérni a kormány, hogy a nagyobb tranzakciók esetén egy felső korláttal mérséklik a megfizetendő adó mértékét, és reménykedik, hogy 30 ezer forintért nem érdemes a cégeknek külföldre vinni pénzügyeiket.

Egy átlagos család esetében szinte biztosan így is lesz; és nem éri meg külföldre költöztetni a bankszámláját néhány száz forint spórolásért. A kinti számlavezetési díjak és a magasabb kamatadó biztosan elvinné az így megspórolt összeget. Ezért is fontos, hogy a saját számlák között mozgatott pénz nem lesz adóköteles. Megússzuk tehát a fizetést, amikor a megtakarítási számlánkra, lakástakarékunkba, biztosítónkhoz alapkezelőnkhöz utalunk vagy egy másik számlán lévő hitelkártya tartozásunkat fizetjük vissza. Nem tudni viszont, hogy a külföldi saját tulajdonú számlákra történő utalásokkal mi lesz, vagy az ugyancsak saját névre regisztrált e-pénztárcákkal, a PayPallal.

JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A tervben szerepel lehetőségként a készpénzfelvétel magasabb kulcson történő megadóztatása is, az elektronikus fizetés támogatása érdekében. Ez nagyobb mértékben érintheti a lakosságot. Érdekes, hogy épp a napokban fogadtak el egy törvényt, ami tiltja a szolgáltatóknak a sárgacsekkes fizetésre felszámolt különdíj kivetését, ami sokkal célzottabban képes az internetes fizetés vagy a csoportos beszedés felé irányítani a befizetéseket.

 

PC BLOGGER & PODCASTER
Holdblog  |  2026. január 19. 09:09
Az egyik legnépszerűbb befektetési stratégia lett a buy the dip, kevés piaci módszernek lett akkor k...
Kasza Elliott-tal  |  2026. január 18. 17:41
A januári Top 10 nyolcadik helyezettje, a chartja alapján érdemes megnézni egy kicsit alaposan.Cégis...
MEDIA1  |  2026. január 17. 01:23
Mint arról korábban beszámoltunk, a Fidesz képviselői tavaly novemberben megszavazták, hogy 2026 júl...
Bankmonitor  |  2026. január 16. 17:03
Február másodikától 2,5 millió forintra lehet pályázni napelemekhez kapcsolódó energiatároló, akkumu...
NAPTÁR
Tovább
2026. január 19. hétfő
Sára, Márió
4. hét
KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Green Transition & ESG 2026
Bemutatjuk a legjobb, a nettó zéró kibocsátást elősegítő fenntarthatósági megoldásokat
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
Digital Compliance 2026
Adat és MI: minden napra egy változás?
EZT OLVASTAD MÁR?