Jön a lakossági devizakötvény Magyarországon!

A lakossági állampapírok négytagú családjának bővítése nem számít hatalmas meglepetésnek azt látva, hogy mekkora sikernek örvendenek az utóbbi időben a forintalapú lakossági állampapírok (főként a Kamatozó Kincstárjegy). A lakossági állampapír állomány már meghaladta a 800 milliárd forintot a havonta 30-70 milliárd forint között ingadozó állomány-növekedés nyomán. 

A háttér

A lakossági devizaalapú államkötvény kibocsátása azért lehet racionális (igaz a lakosság a devizahitelek után, illetve a devizabetétek mellett újfajta devizakockázatot vállalna), mert az ÁKK feltehetően egy végbefektetői rétegtől tudna forrást gyűjteni (amely valószínűleg lejáratig tartaná a papírokat).

Idén az állam az EU/IMF-megállapodás körül bizonytalanság miatt még nem tudott forrást bevonni devizakötvény-kibocsátásból (noha az éves finanszírozási terve 4 milliárd eurónyi kötvénykibocsátással számolt). Emiatt úgy jutott a devizaadósságai törlesztéséhez szükséges devizához, hogy forint likviditásáért cserébe a Magyar Nemzeti Banktól kért devizát, ami apasztotta annak devizatartalékait.

2012.10.05 09:13 Másfél éves mélyponton a devizatartalékok

Gondoljuk át!

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, augusztus végi monetáris mérlegstatisztikája szerint a magyar háztartások euróalapú látra szóló és folyószámla betétállománya 232 milliárd forintot, az éven belül lekötött betéteké 771 milliárd forintot, míg az 1-2 év közötti 41 milliárdot, a 2 éven túli futamidejű közel 9 milliárd forintot tett ki. Mindez együttesen 1053 milliárd forintot, átszámítva 3,7 milliárd eurót tett ki. Amennyiben abból indulunk ki, hogy a forintalapú lakossági állampapírok közül a legnépszerűbb az egy éves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy, feltételezhetjük, hogy devizában is inkább csak az ilyen (vagy eddig terjedő) futamidejű papírt venné a magyar lakosság.

Amint az alábbi ábrán láthatjuk: a legfrissebb adatok szerint az euróalapú éven belüli betétek 2,5% körüli, míg az éven túliak átlagosan 2,9%-os évesített átlagos kamatot kínáltak augusztusban. Az állam feltehetően akkor tudná ezek egy részét átcsábítani lakossági devizaalapú államkötvénybe, ha "ráígérne" ezekre a kamatkondíciókra, igaz feltehetően még ekkor is olcsóbban tudna devizaalapú forráshoz jutni, mint ha a piacon kellene (igaz jóval hosszabb futamidejű, 5-10 éves) devizakötvényből forrást gyűjtenie.

Nem árt azonban megjegyezni: azzal, hogy a lakossági devizaalapú megtakarítások egy részét az állam "átcsatornázza" az adósságfinanszírozásba, éppen abból a banki devizaforrásból vonna el, amelyhez a bankok továbbra is olykor nehézkesen, illetve költségesen tudnak hozzájutni, így a vállalati devizaalapú hitelezésben (felfutásában) is korlátot jelenthetne ez a folyamat.