Új befektetési hóbort ütötte fel a fejét Európában: egyre többen pakolják ide a pénzüket, mire jöhettek rá?

A pandémia óta a tavalyi év volt az első, amikor valamennyi jelentős eszközosztály pozitív hozamot termelt. A makrogazdasági és geopolitikai feszültségek ellenére a befektetői kockázatvállalási kedv erős maradt, ami összesen 705 milliárd eurós nettó tőkebeáramlást eredményezett az európai piacon.

Ebből az összegből 371 milliárd euró a hagyományos konstrukciókba, 333 milliárd pedig a tőzsdén kereskedett alapokba (ETF) vándorolt, ami hűen tükrözi az alacsonyabb költségű termékek növekvő népszerűségét.

Az eszközosztályok versenyét a kötvényalapok nyerték, amelyek a monetáris lazítás és a vonzó hozamkörnyezet hatására 284,1 milliárd eurót vonzottak be. A második helyen a részvényalapok végeztek összesen 176 milliárd euróval, a felszín alatt azonban éles átrendeződés zajlik.

Míg a hagyományos, aktívan kezelt részvényalapokból 74 milliárd eurót vontak ki a befektetők, addig a részvény-ETF-ekbe 250 milliárd eurónyi tőke áramlott. A pénzpiaci alapok szintén erős évet zártak 168 milliárdos beáramlással, az ingatlanalapok viszont folytatták negatív szériájukat, és 10 milliárd eurós tőkekivonást szenvedtek el.

A kezelt vagyon (AUM) tekintetében továbbra is az aktív alapok dominálnak közel 12 800 milliárd euróval, ami a piac 73 százalékát jelenti, de a passzív szegmens térnyerése megállíthatatlan. Az ETF-ek vagyona négy év alatt megduplázódott, és 2025 végére elérte a 2600 milliárd eurót. Beszédes adat, hogy a hosszú távú befektetési céloknál az ETF-ek nettó értékesítése 318 milliárd euróval már meg is haladta a hagyományos alapokét.

A szolgáltatók mezőnye erősen koncentrált: a tíz legnagyobb szereplő fölözte le a tőkebeáramlás közel 53 százalékát. A 2025-ös év abszolút nyertese a BlackRock lett 76 milliárd eurós nettó beáramlással. Ezt az eredményt kizárólag az ETF-üzletág robbanásszerű, 115 milliárdos bővülése tette lehetővé, ami bőven ellensúlyozta a cég hagyományos alapjaiból távozó 40 milliárd eurót. A dobogó második fokára a J.P. Morgan, a harmadikra pedig a DWS állhatott fel. A piaci aktivitást jól mutatja, hogy az európai alapkezelők tavaly több mint 2300 új alapot indítottak el, miközben közel 1850 megszűnt vagy beolvadt más alapokba.