Pénzcentrum • 2026. február 18. 08:44
A hazai lakosság közel egyharmada él abszolút szegénységben az Európai Bizottság új mérési módszere alapján. Bár a hivatalos EU-s statisztikák szerint Magyarország és Németország szegénységi mutatói hasonlóak, az életszínvonalbeli különbségeket pontosabban tükröző ABSPO-indikátor szerint hazánk a legrosszabbul teljesítő uniós tagállamok közé tartozik - írta a Telex.
A szegénység mérésének módszertana ritkán kerül a közbeszéd középpontjába, holott alapvetően meghatározza, milyen képet alkotunk egy ország társadalmi-gazdasági helyzetéről. Az Európai Unió hivatalos szegénységi statisztikái – az AROP és AROPE mutatók – a nemzeti mediánjövedelemtől való relatív távolságot mérik, kiegészítve munkaerőpiaci és anyagi nélkülözési szempontokkal. Ezek a mutatók azonban olykor félrevezetőek lehetnek. Az Eurostat szerint például Magyarország és Németország szegénységi kockázata megegyezik, ezt az adatot pedig a hazai kormányzati kommunikáció is gyakran hivatkozza.
Az életszínvonalbeli eltérések valósághűbb feltérképezésére dolgozta ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) 2018-ban az ABSPO (Absolute Poverty) kísérleti programot, amelynek módszertani eredményeit tavaly publikálták egy átfogó kézikönyvben. Ez a megközelítés szakít a relatív szemlélettel, és a háztartások tényleges megélhetési költségeit, illetve alapvető szükségleteit veszi figyelembe. A projekt három különböző módszertant ötvöz: fogyasztói kosarakkal (más néven referencia-költségvetésekkel) dolgozik, figyelembe veszi a lakosság tényleges életkörülményeit, valamint elemzi a háztartási kiadások szerkezetét.
Az új számítások aggasztó képet festenek Magyarország helyzetéről. A 2022-es adatok alapján a lakosság 31,9 százaléka él abszolút szegénységben, ami jelentősen meghaladja a 15,7 százalékos uniós átlagot. Ez az érték nem csupán magas, hanem a legrosszabbul teljesítők közé sorolja hazánkat az Európai Unióban. Bár a közép-kelet-európai régió országai általában rosszabbul teljesítenek nyugati társaiknál, Csehország és Lengyelország lényegesen eredményesebbnek bizonyult a szegénység visszaszorításában.
Az időbeli változások elemzése rávilágít, hogy a hazai szegénységi küszöbértékek hosszú ideig viszonylag stabilak voltak, ám 2021 után az inflációs nyomás hatására drasztikusan megemelkedtek. A számok beszédesek: 2024-ben egy egyedülálló személynek havonta 298 ezer forintra, egy párnak 474 ezer forintra, egy kétgyermekes családnak pedig 677 ezer forintra van szüksége a tisztes megélhetéshez.
Ezek az összegek jelentősen meghaladják a korábban használt létminimum-számításokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által 2015-ig közölt értékeknek, valamint a hasonló, frissebb becsléseknek körülbelül a kétszereséről van szó. Az eltérés oka, hogy az ABSPO nem a puszta fizikai túlélést, hanem az európai normáknak megfelelő életminőséget veszi alapul, amelybe beletartozik a kiegyensúlyozott táplálkozás és a megfelelő lakhatási körülmény is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A hazai szegénységi ráta alakulása az elmúlt két évtizedben jellegzetes mintázatot mutat. A 2008-as pénzügyi válság jelentős emelkedést okozott, majd a 2010-es évek második felében – a foglalkoztatás bővülésének és a bérnövekedésnek köszönhetően – látványos csökkenés következett be. Aggasztó fejlemény azonban, hogy míg Európa és a régió nagy részében a koronavírus-járvány és a globális áremelkedések ellenére is folytatódott az anyagi nélkülözés visszaszorulása, Magyarországon 2019 óta újra emelkedő tendencia figyelhető meg. Különösen problémás, hogy a legszegényebbek – az alsó jövedelmi ötödbe tartozók – körében a szegénység mélysége alig változott: jövedelmük továbbra is átlagosan 30 százalékkal marad el a megélhetési küszöbtől.
A hatékony szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor figyelembe kell venni, hogy Európa-szerte és hazánkban is elsősorban a gyermekes háztartások, a nagycsaládok, a megváltozott munkaképességűek és a hátrányos helyzetű térségekben élők vannak a legnehezebb helyzetben. A magyarországi állapotok javításához alapvető szociálpolitikai paradigmaváltásra lenne szükség. Ez magában foglalná a magasabb újraelosztási szintet progresszív adórendszerrel, valamint a családtámogatási rendszer alanyi jogú és rászorultsági elemeinek megerősítését. Emellett prioritássá kellene tenni az oktatási, egészségügyi és szakképzési beruházásokat a gazdaság- és foglalkoztatáspolitika minden területén.