Pénzcentrum • 2025. szeptember 27. 08:31
A nyugdíjkorhatár emelés kérdését minden európai országban kiemelt fontosságú témaként tartjuk számon. A korhatáremelés leggyakoribb oka az, ha az adott ország demográfiai mutatói szerint a társadalmi korosztályok aránya az eltartottak javára kezd egyenlőtlenné válni. Ennek kapcsán annak jártunk utána, mennyi a nyugdíjkorhatár Európában: tudd meg, mennyi a német, a francia vagy a magyar nyugdíjkorhatár nőknél és férfiaknál, és hogy hol, hogyan változik a nyugdíjkorhatár 2026 évétől!
Cikkünkben annak jártunk utána, mennyi a nyugdíjkorhatár Európában: melyik európai országban mennyi az öregségi nyugdíjkorhatár férfiaknál és nőknél, hol helyezkedik el a mezőnyben a nyugdíjkorhatár Magyarország esetében és milyen változásokkal érdemes számolniuk az európai dolgozóknak? Van rá esély, hogy megszűnik a nyugdíjkorhatár? Hol, mikor várható a nyugdíjkorhatár emelése? Nézzük, többek között mennyi az angol, az osztrák, a spanyol vagy a francia nyugdíjkorhatár, és hogy mennyivel magasabb a hazainál például a görög, a svéd vagy a német nyugdíjkorhatár!
Öregségi nyugdíjkorhatár Európában
Öregségi nyugdíjkorhatárnak nevezzük azt az életkort, amikor valaki a betöltött életévei és ledolgozott munkaévei (szolgálati ideje) alapján jogosulttá válik a nyugdíj juttatására, így opcionálisan felhagyhat azzal, hogy kereső tevékenységet végezzen. Demográfiai szempontból az aktív dolgozókat nevezzük eltartóknak, a nyugdíjazottak viszont már eltartottaknak minősülnek. Ideális esetben az eltartók és az eltartottak száma egyensúlyban van, azonban az ún. elöregedő társadalmak esetében folyamatosan nő az eltartottak aránya.
Az egyensúly fenntartása olyan intézkedéseket tesz szükségessé, mint a nyugdíjkorhatár sávos emelése, ami Európa-szerte megszokott jelenségnek számít. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelnünk, hogy számos európai országban különbséget tesznek a férfi és a női nyugdíjkorhatár között, emiatt – bár a nemek közötti eltérés fokozatosan megszűnni látszik - a nők gyakrabban élhetnek különféle nyugdíjkedvezményekkel (a magyar nyugdíjrendszer részletes jellemzőire a későbbiekben bővebben kitérünk).
Az európai országok nyugdíjkorhatáraival kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a lenti információk tájékoztató jellegűek! Számos országban – ugyanúgy, ahogy a magyar nyugdíjrendszer esetében is – az öregségi nyugdíjkorhatáron felül egyéb szempontokat is figyelembe vehetnek a nyugdíjazás tekintetében (pl. foglalkozási csoportok nyugdíjkedvezményei, gyermeknevelési kedvezmények, szolgálati idő és egyéb kedvezmények), ami tovább árnyalja a képet. Most pedig nézzük, hogyan alakul az öregségi nyugdíjkorhatár 2025-ben egyes európai országokban!
Nyugdíjkorhatár a szomszédos országokban
- Ausztria: férfiaknál 65, nőknél 60,5 év (utóbbi fokozatosan 65 évre emelkedik);
- Horvátország: férfiaknál 65 év, nőknél 63,5 év;
- Románia: férfiaknál 65 év, nőknél 62 év (utóbbit a jövőben 63 évre tervezik emelni);
- Szerbia: férfiaknál 65 év, a nőknél 63 év + 8 hónap, azonban fokozatosan ugyanannyira emelkedik, mint a férfiaké;
- Szlovákia: férfiaknál és nőknél egyaránt 63 év;
- Szlovénia: férfiaknál és nőknél is 65 év;
- Ukrajna: 60 év férfiaknak, nőknek egyaránt.
Nyugdíjkorhatár más országokban
- Belgium: 66 év férfiaknál és nőknél is;
- Csehország: férfiaknál 63 év + 4 hónap, nőknél 58 év + 8 hónaptól 62 év + 8 hónapig;
- Dánia: nőknek, férfiaknak is 67 év;
- Egyesült Királyság: 66 év nőknek, férfiaknak is (további emelések várhatók);
- Finnország: férfiaknál és nőknél is 65 év;
- Franciaország: a nyugdíjkorhatár Franciaországban a szolgálati időtől függ, 64 és 67 év között mozog nőknél és férfiaknál is;
- Görögország: 67 év férfiaknál és nőknél is;
- Hollandia: nőknek, férfiaknak is 67 év;
- Írország: 66 év férfiaknál és nőknél is;
- Izland: nőknek, férfiaknak is 67 év;
- Lengyelország: nőknél 60 év, férfiaknál viszont 65 év;
- Németország: a nyugdíjkorhatár Németországban nőknél és férfiaknál is 65 év + 7 hónap, (tervezetten 67 éves korig emelik);
- Norvégia: 67 év férfiaknál és nőknél is;
- Olaszország: nőknek, férfiaknak is 67 év;
- Portugália: 66 év + 7 hónap nőknek és férfiaknak is (további emelések várhatók);
- Spanyolország: 66 év + 8 hónap nőknél és férfiaknál is (fokozatos emelések 67 évig);
- Svájc: nőknél 64 év, férfiaknál 65 év;
- Svédország: 66 év nőknek, férfiaknak is (további emelések várhatók).
Összességében elmondhatjuk, hogy a legmagasabb nyugdíjkorhatár Európában 2025-ben Olaszországban, Dániában, Hollandiában és Norvégiában van, azonban a fokozatos korhatáremeléseknek köszönhetően hamarosan felzárkózik hozzájuk Nagy-Britannia, Svédország, Németország, Franciaország, Portugália és Spanyolország is. Érdekesség, hogy az eddigi legmagasabb nyugdíjkorhatár emelés tervezetet Európában Dánia fogadta el: 2040-től hatályosan 70 év lesz majd a dán nyugdíjkorhatár.
Hány év a nyugdíjkorhatár Magyarországon?
A magyar nyugdíjkorhatár Európában teljesen átlagosnak számít, ugyanis a legtöbb országban 63-67 év között mozog, hogy mikor mehetnek nyugdíjba a dolgozók. Nyugdíjkorhatár emelés Magyarországon az elmúlt 5 év során két alkalommal következett be: míg 2020-ban még 64 éves kortól, 2021-ben már 64,5 éves kortól, 2022-ben pedig 65 éves kortól mehettek nyugdíjba a magyarok. Jelenleg is ez a szabály érvényes, így
az öregségi nyugdíjkorhatár Magyarországon 65 év férfiaknál és nőknél egyaránt.
Nyugdíjkorhatár emelés: változik a nyugdíjkorhatár 2026-ban?
Jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy megszűnik a nyugdíjkorhatár Magyarországon, azonban tény, hogy a 65 éves korhatár megmaradására sincs garancia. Ahogy a fentiekben elárultuk, a demográfiai változásokra való tekintettel a nyugdíjkorhatár Európában folyamatosan emelkedik (különösen Észak- és Nyugat-Európában). Bár nehéz általános érvényű következtetéseket levonnunk, a legtöbb ország esetében fokozatos, sávos nyugdíjkorhatár emelésre lehet számítani (2026 és 2027 során egyre több európai ország nyugdíjkorhatára éri el a 67 évet), amely során egyre csökkenhet a nemek közötti különbségtétel, továbbá mérséklődhet a különböző nyugdíjkedvezmények mértéke is.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Magyar nyugdíjkorhatár emelés 2026 és 2027 során előreláthatólag nem lesz, azonban a későbbi évek folyamán nálunk sem kizárható, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatosan 67 év magasságára emelkedik.
Amit a magyar nyugdíjrendszerről tudni érdemes
Ahhoz, hogy valaki Magyarországon nyugdíjas lehessen, be kell töltenie az öregségi nyugdíjkorhatárt és rendelkeznie kell az előírt legalább 20 éves szolgálati idővel (kizárólag bejelentett munkaviszony számít!) – ez a szabály nőkre és férfiakra egyaránt érvényes. Az a dolgozó, akinek nincs meg a 20 éves szolgálati ideje, 15 év munkaviszonnyal a háta mögött öregségi résznyugdíjra lesz jogosult.
Magyarországon nincs nyugdíjkötelezettség: ha valaki a kora ellenére képes és szeretne tovább dolgozni, szabadon megteheti (a nyugdíjasok keresetét csak 15% szja terheli, munkáltatói oldalról pedig szochó mentes a foglalkoztatásuk).
Bár pusztán nemi alapon nem alacsonyabb a női öregségi nyugdíjkorhatár a férfiakénál, bizonyos kedvezményekkel jelenleg is élhetnek. A nők kedvezményes nyugdíjba vonulása akkor történhet meg, ha a dolgozó legalább 40 évnyi jogosító idővel rendelkezik (nők40): ebből 32 évnek munkával eltöltött időnek kell lennie, 8 év viszont lehet gyermekneveléssel eltöltött szolgálati idő (GYES, CSED, GYED, GYET folyósítása) is. Gyermektelen nőkre a 40 éves szolgálati idő elvárása vonatkozik.
A 8 éves gyermeknevelési szolgálati idő a gyermekek számától függetlenül jár az anyának, azonban 5 gyermek felnevelése esetén 1 évvel rövidül a szolgálati ideje, továbbá minden további gyermek szintén 1-1 év kedvezményt jelent számára. A női szolgálati idő 30 évre csökkenthető, ha gyermeküket otthon nevelik (GYOD-ban részesülnek), vagy ha súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek fel (ha ápolási díjban részesülnek, vagy ha 1998. január 1. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek).