Mit jelent a nyugdíj előtti védett kor 2025-ben? Itt van feketén-fehéren, mit mond a munka törvénykönyve

Cikkünkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk a védett kor elérése kapcsán. Amellett, hogy megtudhatod, mi a nyugdíj előtti védett kor jelentése és hány éves kortól kezdődik ez az időszak, azt is eláruljuk, hogyan védi a munka törvénykönyve a nyugdíjazás előtt álló dolgozókat. Mi történik a védett korú munkavállalóval, ha munkáltatója mégis felmondja szerződését, mi lehet ennek az oka? Milyen hosszú a felmondási idő és mennyi végkielégítés jár számára?

Mi a védett kor jelentése?

A munka törvénykönyve, azaz a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről védi a nyugdíjazás előtt álló dolgozókat. Bár pusztán életkori alapon nem jár előnyugdíj, a vonatkozó jogszabályok szerint egy nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül minősül védett munkavállalónak.

A védett kor tehát a nyugdíjazást megelőző 5 évet jelenti. Az öregségi nyugdíjkorhatár 2025 évében 65 év, így jelenleg 60 éves korától számít életkora alapján védettnek egy magyar dolgozó.

Fontos kiemelnünk, hogy a nyugdíj előtti védett kor kezdete szempontjából mindig az aktuális öregségi nyugdíjkorhatár az irányadó, a kedvezményes nyugdíjlehetőségek nem jelentenek kivételt. Magyarországon a férfiak és a nők esetében egyaránt 65 év a nyugdíjkorhatár, azonban a nők 40 év szolgálati idővel a hátuk mögött kedvezményesen nyugdíjba vonulhatnak. Ez a jogosultság független az öregségi nyugdíjkorhatártól, azaz a nők nem kerülnek védett korba 35 év munkaviszonnyal a hátuk mögött, ha a nők40-nel szándékoznak nyugdíjazni magukat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjkorhatár Európában: 2026-tól új korszak jön, itt kell majd a legtovább dolgozni

Öregségi nyugdíjkorhatár Magyarországon: hány év a nyugdíjkorhatár 2025-ben, változik a változik a nyugdíjkorhatár 2026-ban? Tudd meg, hol hány év a nyugdíjkorhatár Európában!

Hogyan szüntethető meg a védett korú munkavállaló munkaviszonya?

Védettség a közhiedelmekkel ellentétben nem csak a nyugdíj előtt álló, idősödő munkavállaló életkora alapján jár – számít a munkaviszony jellege és a munkaviszony megszüntetésének a módja is. A nyugdíj előtti védett kor legnagyobb előnye – bár teljes felmondási védelmet még a védett kor sem adhat -, hogy határozatlan időtartamú munkaszerződés esetén a munkáltatónak korlátozottabbak a lehetőségei, ha meg akarja szüntetni a dolgozó munkaviszonyát.

A munka törvénykönyve szerint alapesetben egy magyar munkavállaló munkaszerződése az alábbi módokon szűnhet meg:

• a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése;
• rendes felmondás (határozatlan idejű munkaszerződés felbontása bármelyik oldalról);
• rendkívüli felmondás (a munkavállaló oldaláról, a munkáltató mulasztása okán);
• azonnali hatállyal a próbaidő alatt (bármelyik fél oldaláról);
• határozott idejű munkaszerződés meg nem hosszabbítása.

Egy, a védett kort elért munkavállaló munkaviszonya – ha nem állnak fenn a dolgozó esetében ezt befolyásoló körülmények – kizárólag közös megegyezéssel vagy a munkavállaló oldaláról történő rendes vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg. Próbaidő, illetve határozott idejű szerződés esetén a védett kor elérése nem jelent védelmet.

Védett kor felmondás esetén: milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak?

A védett életkor betöltése korlátozza a munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését. Ez alól egy kivétel van: ha a védett korú dolgozó olyan – a munkaviszonnyal kapcsolatos – magatartást tanúsít, ami alapesetben azonnali hatályú felmondásra adna okot. Az Mt. a következő eseteket emeli ki:

• ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi,
• vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Ezen felül a védett korú munkavállaló képességével, továbbá a munkáltató működésével összefüggő okból akkor történhet felmondás a munkáltató oldaláról, ha:

• a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen (ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi) nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen másik munkakör,
• vagy ha a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

A munkáltatónak tehát vannak lehetőségei, ha fel akar mondani védett korú munkavállalójának. Az utóbbi kikötések azt jelentik, hogy amennyiben fennáll a munkáltató felmondási szándéka, ha van az adott munkahelyen egyéb, a munkavállaló számára megfelelő betöltetlen munkakör, azt először köteles felajánlani a védett korú munkavállaló számára. Ha a dolgozó ezt a lehetőséget visszautasítja, vagy ha nincs ilyen munkakör a munkahelyen, akkor a szerződés a munkáltató oldaláról rendes felmondással is felmondható. Ilyen esetben viszont emelt összegű végkielégítést kell fizetnie a munkavállaló részére.

Mennyi az emelt összegű végkielégítés védett kor esetén?

Amennyiben a munkáltató részéről rendes felmondással megszűnik a munkaszerződés, a nem védett és a védett korú munkavállaló számára egyaránt jár a végkielégítés. A védett kor felmondás esetén emelt összegű végkielégítést biztosít, melynek mértéke a következő módon alakul:

• legalább 3 év munkaviszony: alapesetben 1 havi, védett korban + 1 havi (összesen 2 havi);
• legalább 5 év munkaviszony: alapesetben 2 havi, védett korban + 1 havi (összesen 3 havi);
• legalább 10 év munkaviszony: alapesetben 3 havi, védett korban + 2 havi (összesen 5 havi);
• legalább 15 év munkaviszony: alapesetben 4 havi, védett korban + 2 havi (összesen 6 havi);
• legalább 20 év munkaviszony: alapesetben 5 havi, védett korban + 3 havi (összesen 8 havi);
• legalább 25 év munkaviszony: alapesetben 6 havi, védett korban + 3 havi (összesen 9 havi) távolléti díj jár.

Mennyi a felmondási idő hossza?

A felmondási idő letöltésénél nem a munkavállaló életkora, hanem az adott munkáltatóval munkaszerződésben eltöltött évek száma a mérvadó. Abban az esetben, ha a munkáltató szünteti meg a munkaszerződést, a munkavállalónak – kivéve közös megegyezés esetén – legalább 30 nap felmondási idő jár. A munkáltatónál eltöltött első 3 évben nem jár extra felmondási idő, ám minél régebb óta dolgozik ott a munkavállaló, munkaviszonya alapján annál hosszabb felmondási időre válik jogosulttá. A felmondási idő hossza a következőképp alakul:

• 3-5 év munkaviszony esetén: 30+5 nap;
• 5-8 év munkaviszony esetén: 30+15 nap;
• 8-10 év munkaviszony esetén: 30+20 nap;
• 10-15 év munkaviszony esetén: 30+25 nap;
• 15-18 év munkaviszony esetén: 30+30 nap;
• 18-20 év munkaviszony esetén: 30+40 nap;
• 20+ év munkaviszony esetén: 30+60 nap felmondási idő jár.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt rontják el rengetegen a nyugdíjazásuk előtt: bánhatja később, aki nem lépett időben

Az általános tapasztalatok szerint sokan nem készülnek fel rá, milyen nagy változást jelent majd az életükben a nyugdíjazás.

Nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES)

Időről időre sajnos előfordul, hogy védett korú munkavállalóknak is megszűnik a munkaszerződése. Bár ilyen esetekben nagy könnyebbséget jelenthet a dolgozó számára – ha huzamosabb ideje dolgozik az adott munkáltatónál – a hosszabb felmondási idő vagy az emelt összegű végkielégítés, sokan kerülnek szorult helyzetbe, ha új munkahelyet kell keresniük a nyugdíjazásuk előtti években.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kinek és meddig jár munkanélküli segély, álláskeresési járadék 2026-ban? Az álláskeresési segély összege, utalása, igénylése

Álláskeresési járadék 2026: mennyi a munkanélküli segély összege 2026-ban, hogyan történik az álláskeresési járadék igénylése, milyen munkanélküli központot keressünk fel?

A nyugdíjkorhatárhoz közeledő álláskeresők az esetek többségében sokkal hátrányosabb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon, mint a fiatalok. Az álláskeresés időtartama alatt álláskeresési járadék (köznyelven munkanélküli segély) jár számukra. Amennyiben kimerítették az álláskeresési járadék kereteit és továbbra sem találtak munkát, nagy segítséget nyújthat a dolgozónak a nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) juttatása.

A NYES a munkanélküli segély olyan speciális típusa, amelyet azok az idősödő munkavállalók igényelhetnek, akik legfeljebb 5 évre vannak a nyugdíjkorhatár betöltésétől és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesültek, abban az esetben, ha nem részesülnek különféle életjáradékokban. A nyugdíj előtti álláskeresési segély igénylőjének az aktuális minimálbér 40%-a jár.