Pénzcentrum • 2025. szeptember 30. 10:52
A középkorúak átlagosan 57 évesen mennének nyugdíjba, de a valóságban 69 éves korukig kell dolgozniuk – derül ki a K&H friss kutatásából, amelyet sajtótájékoztatón ismertetett. Bár a megtakarítások összege csökkent, egyre többen ismerik fel, hogy az állami nyugdíj önmagában nem lesz elegendő, ezért nő a nyugdíjbiztosítások népszerűsége.
A K&H biztos jövő kutatásának legfrissebb eredményeit bemutató sajtótájékoztatón elhangzott: a középkorúak átlagos megtakarítása 1,8 millió forintra csökkent 2025 második negyedévében, ami 23 százalékos visszaesést jelent a tavalyi 2,3 millió forinthoz képest. Mint kiderült, a megkérdezettek átlagosan 57 évesen szeretnének nyugdíjba menni, ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy a valóságban 69 éves korukig kell dolgozniuk. Tízből heten elsődlegesen az állami nyugdíjra számítanak, miközben 72 százalékuk szerint az nem lesz elegendő a megélhetéshez.
A szakértők rámutattak, hogy a kedvezőbb infláció és a növekvő háztartási jövedelmek ellenére a magas megélhetési költségek és a bizonytalan gazdasági környezet továbbra is erősen befolyásolják a lakosság pénzügyeit.
„A rendszeres megtakarítás ma egyre nehezebb: ötből két középkorú már nem képes havonta félretenni. Akiknek mégis sikerül, azok jellemzően óvatosságból tesznek félre, hiszen a tartalékok 46 százaléka konkrét cél nélküli biztonsági alapként szolgál” – hangzott el a tájékoztatón.
- 29% Lakásfelújításra,
- 27% nyugdíjcélra,
- 27% utazásra,
- 23% egészségügyi kiadásra,
- 15% pedig ingatlanvásárlásra fordítaná a megtakarításait.
A kutatásból kiderült, hogy a középkorúak szívesen visszavonulnának már 57 évesen, ugyanakkor elfogadják, hogy ténylegesen 69 éves korukig kell dolgozniuk. A többség (62 százalék) elsődlegesen az állami nyugdíjból tervezi biztosítani megélhetését, ugyanakkor 72 százalék elismeri, hogy ez önmagában nem lesz elegendő a megfelelő életszínvonalhoz. Csupán 29% érzi úgy, hogy az állami nyugdíj elég lesz a hosszú távú megélhetéshez. 18% azon emberek száma, akik csak időnként tudnak félre tenni.
A felmérés eredményeit ismertetve kiemelték: a válaszadók 77 százaléka úgy látja, hogy a nyugdíj mellett is kénytelen lesz dolgozni a megélhetés biztosítása érdekében. 41 százaléka azért folytatná a munkát, mert nem akar unatkozni,
- abból 35% azt mondta, hogy a munka a szenvedélye és nem akar leállni.
- 26% pedig azt jelölte meg, hogy nyugdíj után is vezetné a vállalkozását.
„Beszédes adat, hogy a létminimumhoz szükséges havi összeg hat év alatt megduplázódott, és a megkérdezettek szerint jelenleg legalább 208 ezer forint kell hozzá” – emelte ki Székely Pálma. 268 ezer forint volt az az összeg, amely a többbség szerint szükösen meg lehet élni és 432 ezer forint volt az a határ, amelyből a megkérdezettek szerint már kényelmesen is meg lehet élni.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Más alternatívákat is keresnek a nyugdíj előtt állók
A K&H legfrissebb adatai szerint a középkorúak pontosan érzékelik, hogy az állami nyugdíj önmagában nem lesz elegendő a megélhetéshez, ennek ellenére sokan még mindig halogatják a tudatos megtakarítást. Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítési és életbiztosítási üzletágának vezetője kiemelte: a nyugdíjbiztosítás időben történő elindítása valódi biztonságot jelenthet, és segíthet abban, hogy a nyugdíjas évek a pihenésről szóljanak, ne pedig kényszermunkáról.
A nyugdíjbiztosítás egyik legfontosabb előnye a hosszú távú hozam mellett az, hogy a befizetések után 20 százalékos, évente legfeljebb 130 ezer forintos adójóváírás is igényelhető. Ez a lehetőség különösen felértékelődik most, amikor a háztartások többsége a kiadások és bevételek egyensúlyban tartásával küzd
– hangsúlyozta a szakértő.
A pénzintézet adatai szerint a nyugdíjbiztosítási szerződések száma 2024 júniusa és 2025 júniusa között 12 százalékkal emelkedett, miközben a teljes piacon mindössze 4 százalékos növekedés volt látható. Ugyanezen időszakban a szerződések díjbevételei 23 százalékkal bővültek, ami 9 százalékkal haladja meg a piac átlagos növekedési ütemét.