Pénzcentrum • 2025. október 17. 16:06
A kormány a 14. havi nyugdíj bevezetését fontolgatja, ami jelentős költségvetési kiadásnövekedést eredményezne, miközben a nyugdíjrendszer fenntarthatósága már most is kérdéses - számolta ki a Portfolio.
Izgalmas fejlemény a magyar nyugdíjasok számára, hogy a kormány tizennegyedik havi nyugdíj bevezetését helyezte kilátásba. Elsőként Lázár János építési és közlekedési miniszter jelentette be egy lakossági fórumon, hogy a kabinet dolgozik a juttatás bevezetésén, majd Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette közösségi oldalán, hogy "gőzerővel dolgozunk a 14. havi nyugdíjon".
A bejelentés időzítése nem véletlen, hiszen közelednek a 2026-os országgyűlési választások. A kormány ezzel válaszolhatott a Tisza párt nyugdíjasokat célzó, több mint 500 milliárd forintos ígéretcsomagjára, tovább emelve a tétet egy közel 600 milliárd forintos pluszjuttatással.
Magyarországon jelenleg a 13. havi nyugdíj létezik, amelyet 2022 óta minden év februárjában kapnak meg a jogosultak. A juttatásnak fordulatokban gazdag története van: 2003-ban kezdték fokozatosan bevezetni, 2009-ben a gazdasági válság miatt felfüggesztették, majd 2010-től 2020-ig nem létezett. 2021-ben negyedhavi összeggel indult újra, de a 2022-es választási évben már teljes összegben fizették ki.
A 14. havi nyugdíj konkrét részleteiről egyelőre nem kommunikált a kormány. Ha a 13. havi nyugdíj mintájára vezetik be, akkor a jogosultak a havi nyugdíjukkal megegyező összegű pluszjuttatásban részesülnének.
Ez a kisebb nyugdíjak mellé kisebb, a nagyobb nyugdíjak mellé nagyobb pluszjuttatást jelentene, ami tovább növelné a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket.
Kérdéses az is, hogy milyen ütemezéssel vezetné be a kormány az új juttatást. Elképzelhető a fokozatos bevezetés (2026-ban egyheti, 2027-ben kétheti, 2028-ban háromheti, 2029-től teljes havi juttatás), de az is lehetséges, hogy - a 13. havi nyugdíj 2022-es felgyorsított bevezetéséhez hasonlóan - már 2026-ban a teljes összeget kifizetnék.
A magyar nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete az elmúlt évtizedben jelentősen romlott. Míg 2014-ben az átlagnyugdíj az átlagbér közel 68%-át tette ki, addig 2020-ra ez 51%-ra csökkent. A 13. havi nyugdíj bevezetése némileg javított a helyzeten, de a legfrissebb adatok szerint az átlagos juttatás még mindig csak 54,6%-át teszi ki az átlagbérnek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A teljes 14. havi nyugdíj bevezetése számottevően megemelné a költségvetés nyugdíjkiadásait. A 2026-ra tervezett 7816 milliárd forintos nyugdíjkiadás (a GDP 8,2%-a) akár 8400 milliárd forintra is nőhetne, ami a GDP 8,8%-át jelentené. A 14. havi juttatás várhatóan közel 600 milliárd forintba kerülne évente.
Fontos kiemelni, hogy míg a 12 havi nyugellátás elsődleges finanszírozási fedezetét a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó biztosítja, addig a 13. havi juttatásnak nincs ilyen egyértelmű fedezete a költségvetésben. Sőt, már a 12 havi nyugdíj kifizetésére sem elegendőek a járulék- és szochó-bevételek, ezért a központi költségvetésnek rendszeresen több százmilliárdos támogatást kell nyújtania a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.
A 14. havi nyugdíj bevezetésével egy újabb hatalmas, fedezetlen kiadási tételt vállalna magára az ország költségvetése, ami hosszú távon tovább ronthatja a költségvetés egyenlegét és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Különösen problémás ez annak fényében, hogy a kormány éppen a szociális hozzájárulási adó csökkentésén dolgozik, ami tovább gyengítheti a nyugdíjrendszer bevételi oldalát.
A bejelentés időzítése a költségvetési hatások szempontjából is érdekes: az S&P kedvező hitelminősítői döntése után pár nappal jelentette be a kormány ezt a jelentős fiskális lazítást. A 2026-os költségvetés eredetileg 3,7%-os GDP-arányos hiánycélt tartalmazott, de a legújabb elemzői várakozások már 5-5,5%-os hiányról szólnak - és ehhez adódna hozzá a 14. havi nyugdíj extra kiadása.
Bodnár Boglárka, MTI/MTVA