Tényleg jöhet a 14. havi nyugdíj Magyarországon? Megszólalt a Nyugdíjguru: ennyi pénzt kaphatnának a legszegényebb idősek

Mint beszámoltunk róla, Lázár János építési és közlekedési miniszter kaposvári fórumán arról beszélt, a kormány a 14. havi nyugdíj bevezetésén dolgozik. Elmondása szerint a nyugdíjasok közül félmillióan 240 ezer forint alatti összeget kapnak havonta, míg 250 ezren mindössze 140 ezer forint alatti juttatásban részesülnek. "Sok somogyi faluban, ahol mezőgazdasági nyugdíjasok élnek, a juttatások 100-130 ezer forint körül mozognak" – emelte ki Lázár.

A tervezett intézkedés kapcsán Farkas András nyugdíjszakértő a Pénzcentrumnak arról beszélt, az nem kérdés, lehet-e fedezet az intézkedésre, szerinte "a költségvetésben arra van tér, amire a kormányzat elhatározza, hogy legyen pénz." Hozzátette, az intézkedés nagyjából 585 milliárd forintos pluszterhet jelentene a költségvetésnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így vonulhatsz nyugdíjba 57 évesen: legális trükk, tényleg működik - itt a nyugdíj-matek

Sokaknak vágya korábban nyugdíjba vonulni, mint a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár.

A Nyugdíjguru kifejtette: azzal kell kalkulálni, hogy jövőre a 13. havi nyugdíj költsége csak az öregségi nyugdíjasok tekintetében 532 milliárd forint lesz, de ha az összes ellátásban részesülőt is figyelembe vesszük, akinek még jár 13. havi ellátás, akkor ez 585 milliárd forintos tétel. Tehát ha be akarnak vezetni egy 14. havi nyugdíjat is hasonlóan mereven és adminisztratív módon, akkor az plusz még egyszer 585 milliárd forint terhet jelentene a költségvetésnek.

Annyit kell tudni erről, hogy az Európai Unió átlagában az öregségi nyugdíjakra 10,9%-ot fordítanak GDP-arányosan a költségvetésből. Mi pedig GDP-arányosan 7,45%-ot fordítunk idén, jövőre már csak 7,32-t. Tehát éppenséggel a mozgástér óriási lehet elméletileg. Az más kérdés, hogy a költségvetés mit enged meg. Ez a 14. havi nyugdíj tehát elméletileg a GDP-arányos költésbe uniós összevetésben is belefér, gyakorlatilag viszont borzasztóan nehézzé teszi a nyugdíjrendszer finanszírozását, mert ne felejtsük el, hogy már a 13. havi nyugdíjnak sincs semmilyen járulékfedezete

- emelte ki Farkas András, azaz már a 13. havi ellátásokat is egyéb költségvetési forrásokból kell megfinanszírozni, például az adóbevételek terhére, és ugyanígy, ha egy 14. havit még hozzátesznek, akkor az is az adóbevételek terhére mehet. Azaz a kormányzatnak igen erősen át kell rendeznie a költségvetési prioritásait, ha tényleg egy plusz havi kifizetést építenének be a rendszerbe - tette hozzá.

Meg lehet valósítani, például megcsinálták a lengyeleknél nem is olyan régen, ott is 14. havi nyugdíjat is kapnak a jogosultak, csakhogy az a rendszer nem tényleges 14. havi nyugdíj, nem mindenki ugyanazt az összeget kapja, mint a saját nyugellátásának az összege, hanem egységesen megkapják a jogosultak az átlagos nyugdíjnak megfelelő juttatást 14. haviként. Így a szegények jól járnak, a középnyugdíjasoknak is jelentős segítség, a gazdagabb nyugdíjasoknak viszont nyilván jóval kisebb lesz a 14. havi ellátás. Hasonló rendszerben kellene szerintem Magyarországon is gondolkodni

- magyarázta Farkas András. Mint hozzátette: akárhogy is legyen, az idősek minden pluszjuttatásnak örülni fognak, de a 14. havi ellátás csak akkor jelenthet valós segítséget, ha tartósan bennmarad a rendszerben, nem csak a választásokra szól az intézkedés.

Utóbbi kapcsán a szakértő azt is kiemelte, hogy ahogy közeledik a 2026-os voksolás időpontja, úgy erősödik fel a kampány, és kerülnek előtérbe a jóléti intézkedések is. Megjegyezte, hogy szerinte a 14. havi nyugdíj belengetésével a kormányzat "el akarja szívni a levegőt" a Tisza Párt nyugdíjjavaslatai elől, amiket ha összeadunk - a nyugdíjasoknak szánt, 200 ezer forintos SZÉP kártyát és a legkisebb nyugdíjak 120 ezer forintra emelését -, nagyjából akkora terhelést jelentenének a költségvetésnek, mint egy 14. havi nyugdíj, és az utóbbi szerinte erősebb hívószó.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy 14. havi ellátás mellett a nyugdíjemelési rendszer is reformra szorul, alapvető gond, hogy kizárólag az inflációval emelik jelenleg a nyugdíjakat.

Ebből egyenesen és törvényszerűen következik, hogy a nyugdíjasok relatív elszegényedése be van égetve a rendszerbe. Ugyanis ha a nyugdíjakat csak az inflációval emelem, miközben az átlagkeresetek ennek a két-háromszorosával gyorsabban nőnek, akkor a nyugdíjasok és az aktív keresők közötti olló az minden évben egyre szélesebbre nyílik. Ezt egyébként be lehet tömni egy 13.-14. havi nyugdíjjal, vagy legalábbis jelentősen szűkíteni, de igazán az lenne a jó megoldás, hogyha a nyugdíjemelési eljárást megváltoztatnánk. Például azt vezetnénk be, amit az összes környező országban az utóbbi néhány évben: nem csak az inflációval emelik a nyugdíjakat, hanem a reálkereset növekedés meghatározott százalékát pluszban hozzáadják ehhez, például a lengyeleknél a reálkereset növekedésének 50%-át is beszámítják a nyugdíjemelésbe

- fejtette ki a Nyugdíjguru, aki szerint összességében együtt kellene kezelni a két kérdéskört, és a pluszjuttatások mellett erőteljesen el kellene gondolkodni az emelési rendszer reformján is.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!

Címlapkép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA