Pénzcentrum • 2026. március 4. 09:11
A XVIII. kerületi polgármester hatósági beavatkozást sürget a Cséry-telepről kiinduló talajvízszennyezés miatt, amely már több mint hatszáz pestszentimrei ingatlant érint, és a mérgező anyagok koncentrációja egyes helyeken hat–kilencszeresen meghaladja az egészségügyi határértéket. A kármentesítés évek óta nem halad, a becsült költség eléri az ötvenmilliárd forintot, miközben az állam és a főváros egymást teszik felelőssé - írta meg a Népszava.
Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere február végén levélben fordult a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztályához. Hatósági állásfoglalást és intézkedési javaslatot kért a felszín alatti vizek, elsősorban a lakossági fúrt kutak használatának korlátozásáról. Tájékoztatása szerint súlyosan mérgező anyagok, köztük klórozott szénhidrogének – például vinil-klorid, klórbenzol és 1,2-diklórbenzol –, valamint antimon jutottak a talajvízbe, a szennyezés pedig a lakóövezeten belül folyamatosan terjed.
Mindez a kormányhivatal számára sem lehet ismeretlen: egy tavaly év végi hirdetményük szerint a Cséry-telepről kiinduló, a határértéket meghaladó szennyezés összesen 601 logisztikai, ipari és családi házas ingatlant érint.
A kerület által felkért szakértő azt javasolja, hogy a teljes kármentesítés befejezéséig korlátozzák a felszín alatti víz használatát. A levélhez mellékelt kockázatelemzés szerint a kertes házas övezetben élő felnőttek és gyermekek hosszú idő óta ki vannak téve a talajvizet szennyező anyagok hatásának, még úgy is, hogy a talajvíz ivóvízként való használatát eleve kizárták. A lakóterületen lévő figyelőkútban a szennyezőanyagok koncentrációja időnként hat–kilencszeresen meghaladja a határértéket, és 2024 elejétől jelentős emelkedés tapasztalható. Az ipari területrészen az arzén, a kobalt és a nikkel koncentrációja is a megengedett szint fölött van.
Szaniszló Sándor a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén arra figyelmeztetett, hogy még idén érdemi döntéseket kell hoznia a fővárosi önkormányzatnak a terület környezetszennyezésének felszámolásáról, mert a többszörösen határérték feletti szennyezettségű talajvíz már elérte Pestszentimre házait. A polgármester egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet közegészségügyi kockázatot jelent.
A polgármester emlékeztetett rá, hogy 2013-ban nagy mennyiségben szállítottak a területre fáradt olajat, olajos iszapot és más, súlyosan szennyező anyagokat a főváros egyik cégének járműveivel. Szaniszló – aki akkoriban a fővárosi környezetvédelmi bizottság elnöke volt – 2013-ban tett feljelentést, miután felvételeket készített arról, hogy a főváros szennyvízszállításért felelős társasága, az FTSZV engedély nélkül, illegálisan visz veszélyes hulladéknak minősülő olajos szennyvíziszapot a Cséry-telepre, amely 1893 és 1960 között hulladéklerakóként működött, de akkorra már hivatalosan lezárták.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A cég belső nyilvántartása szerint 2011-ben 2150 tonna, 2012-ben 3668 tonna, 2013 első félévében – a lebukásig – pedig 2418 tonna olajos iszapot ástak el a területen engedély nélkül. Egy akkoriban kiszivárgott, nem nyilvános jelentés szerint 2007-től öt éven át, más cégek szállítmányaival együtt összesen 48 ezer tonna, veszélyes hulladéknak minősülő szennyvíziszap került ide.
A botrány nyomán Tarlós István akkori főpolgármester belső vizsgálatot rendelt el, és menesztette a cég vezetőjét, Wohner Zsoltot. A belső vizsgálat nem hozott érdemi eredményt. Nem derült ki, mire költötte az FTSZV a veszélyes hulladék kezelésére kapott 300 millió forintot. A cég könyvelése szerint az összeget ártalmatlanításra fizették ki, a környezetvédelmi hatóságok vizsgálatai viszont arra utaltak, hogy az olajos iszapot bármiféle kezelés nélkül engedték a Cséry-dombokon ásott gödrökbe