Nagyon nagy bajban van ez a népszerű sport 2026 elején: egyre több szupersztár sokall be, itt a vég kezdete?

Amikor Daria Kaszatkina 2025 októberében idő előtt befejezte a szezonját, a korábbi világranglista-nyolcadik így fogalmazott: "Falba ütköztem. A versenynaptár túl sok. Mentálisan és érzelmileg a szakadék szélén állok, és sajnos nem vagyok egyedül ezzel."

A kétszeres wimbledoni elődöntős Elina Szvitolina szintén bejelentette, hogy lelkileg képtelen folytatni. Közben a Grand Slam-bajnok Iga Szviatek és Carlos Alcaraz szerint egyszerűen kezelhetetlenül hosszú a szezon.

A vita most is nagy erővel zajlik, miközben a világ legjobb teniszezői Ausztráliában gyülekeznek a 2026-os idény rajtjához. A 2025-höz képest valamivel hosszabb pihenőidőszakot ugyan örömmel fogadták a játékosok, de a néhány hetes szünet messze nem elég felkészülni egy 11 hónapos menetelésre, amelyet a profi sport egyik legmegterhelőbb sorozataként tartanak számon.

HÍrek, elemzések, friss és élő eredmények a Sportonlineon! KATTINTS!

"A tenisz követelményei nehezebbek, mint valaha. A mérkőzések és a labdamenetek hosszabbak, a játékosok gyorsabbak, keményebben ütik a labdát" – mondta Robby Sikka, a Novak Gyokovics által társalapított Hivatásos Teniszezők Szövetsége (PTPA) orvosigazgatója. "Kötelességünk megvédeni a játékosokat, és fenntarthatóbb sportot biztosítani számukra."

A 2025-ös szezon a férfiaknál 47 hétig tartott. A United Cup csapatversennyel kezdődött 2024. december 27-én, és a Davis-kupa döntőjével ért véget november 23-án. A női idény két héttel korábban zárult a WTA-világbajnoksággal. A versenynaptár átalakítása kézenfekvő megoldásnak tűnik, a tenisz bonyolult irányítási rendszere miatt azonban ez egyáltalán nem egyszerű. A négy Grand Slam-torna, az ATP, a WTA és az ITF egyaránt érdekelt, így nehéz minden szereplő számára elfogadható kompromisszumot találni.

"Át kell gondolnunk, visszavehetünk-e időt az év végéből egy hosszabb pihenőidőszak érdekében, vagy beiktathatunk-e kisebb szüneteket a szezon közben" – vélekedett Sikka.

Az ATP 2026-ra 19-ről 18-ra csökkentette a világranglistán beszámító versenyek számát. A WTA-ranglistán szintén 18 torna eredményét veszik figyelembe, ugyanakkor az élvonalbeli játékosoknak legalább 20 kötelező eseményen kell pályára lépniük a szezon során.

"Amit gyakran figyelmen kívül hagynak: a játékosok maguk állítják össze a versenyprogramjukat. Ez a szabadság ritka a profi sportban, de komoly felelősséggel jár" – jegyezte meg Andrea Gaudenzi, az ATP elnöke.

A mentális kimerültség mellett a fizikai terhelés is egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A PTPA adatai szerint a játékosok áprilisban, augusztusban és októberben szenvednek el gyakrabban súlyos felsőtest-sérüléseket. A szervezet szerint ezek a "kiszámítható csúcspontok" a versenynaptár szerkezetéből és a pályaborítások közötti gyors váltásokból adódnak.

Amikor Andy Murray 2023-ban hajnali 4:05-kor fejezte be az egyik Australian Open-mérkőzését, sokan azt gondolták, hogy ez fordulópontot jelent. 2024-ben a WTA és az ATP megtiltotta, hogy este 11 óra után kezdődjenek találkozók, ennek ellenére továbbra is előfordulnak éjfél utánig elhúzódó összecsapások.

"Amikor befejezed a játékot, nem mész egyszerűen haza. Médiamunkát kell végezned, regenerálódnod kell, a fizioterapeutával dolgozol, aztán visszamész a szállodába, és próbálsz kikapcsolódni" – magyarázta Sikka. "A napod nem éjfélkor vagy hajnali egykor ér véget, hanem három-négy óra körül. Másnap pedig már újra edzened kell. A testednek, az agyadnak és az idegrendszerednek nincs ideje regenerálódni. Nincs más sport, amely ezt megkövetelné."

A PTPA kutatásai szerint az esti mérkőzéseken 25 százalékkal nagyobb a sérülés kockázata. A különböző tornákon használt, súlyban és sebességben is eltérő labdák szintén hozzájárulnak a felsőtest-sérülések gyakoribbá válásához. A brit Katie Boulter szerint a játékosok nagyobb következetességet szeretnének a labdák terén.

A korábbi US Open-bajnok Dominic Thiem, aki tartós csuklósérülés miatt vonult vissza, úgy véli, azonos időszakban rendezett tornákon ugyanazt a labdát kellene használni. "Nem lenne túl nehéz – ugyanaz a labda salakra, ugyanaz keménypályára és ugyanaz fűre. Ez nagyon sokat segítene a játékosoknak."

Sporttudósok szerint a tenisz sokat tanulhatna abból, ahogyan az amerikai csapatsportok adatokkal támogatják sztárjaik jóllétét. Az NFL például átfogó adatelemzés után egységesítette a játékfelületeket, és fejlettebb sisaktechnológiát vezetett be a sérülések csökkentése érdekében.

"Az NFL számos szabályváltoztatást hajtott végre empirikus bizonyítékok alapján" – mondta Stephen Smith, a Kitman Labs alapítója, amely adatelemzéssel segíti a profi sportcsapatokat. "Látjuk, hogy a gazdasági modelljük szárnyal, mert a mérkőzéseik versenyképesek, és a játékosok a pályán maradnak. Befektetnek a sportolók védelmébe – ez az aranyszabvány."

Thiem szerint a fiatal teniszezők felsőtestére nehezedő terhelés hosszú távon jelentősen hozzájárul a sérülésekhez. "Nagyon korán kezdünk játszani, és rengeteg ismétlést végzünk az alapütéseinkkel. Egy ponton ez a csuklóra megy. Egyre több játékosnak van problémája a csuklójával. Szerintem a rengeteg ismétlés okozza a bajt."

Egyre több játékos emeli fel a szavát az őket érő megterhelés ellen. Alcaraz és Arina Szabalenka is a bevételek nagyobb arányú újraelosztását, valamint érdemi egyeztetést követel a szezon hosszáról. A szimpátia ugyanakkor korlátozott lehet, hiszen a topjátékosok – köztük Alcaraz – sokszor jövedelmező bemutatómeccsekre is szerződnek. A brit Emma Radukanu szerint a versenyfutás valóban megterhelő, de az élversenyzők "nyafogása a naptár miatt" nem vet rájuk jó fényt.

"A játékosok egyöntetűen motiváltak a változásra" – tette hozzá Sikka. "Nemcsak azért, mert a sikerük és a jövedelmük az egészségüktől függ, hanem mert olyan világban élünk, ahol mindenki egészségtudatosabb, mint valaha. Nem lehet mindenki Novak Gyokovics vagy Rafael Nadal. A játékosok tudják ezt. A küldetésünk az, hogy a lehető legjobb és legegészségesebb verziójukká tegyük őket."