Gosztola Judit • 2026. január 9. 10:01
A Pénzcentrum friss boldogságfelmérésének egyik legbeszédesebb kérdése arra kereste a választ, hogyan látják az emberek a hazai politikai közbeszéd alakulását az elmúlt egy évben. A válaszok elsöprő többsége szerint a hangnem tovább romlott, és a kampányidőszak felerősödő feszültségei sokak mindennapi hangulatára is rányomják a bélyegüket. A kutatás adatai azt mutatják, hogy a politikai kommunikáció stílusa ma már nem csupán közéleti kérdés, hanem meghatározó tényezője annak is, hogyan érezzük magunkat a saját életünkben.
A Pénzcentrum tavaly év végén is elkészítette szokásos boldogságfelmérését, hogy feltérképezze, mennyire elégedettek életükkel a magyarok. Ahogy korábban, most is arra törekedtünk, közelebb kerüljünk ahhoz, hogy mit is jelent valójában a boldogság. Bár végső definíciót továbbra sem találtunk, számos új szemponttal gazdagodtunk, amelyek segíthetik a téma további megértését.
Sorozatunk első részében az általános elégedettségi szintet, az egészségi állapotunkhoz fűződő szubjektív viszonyt és az anyagi helyzetünket vizsgáltuk. A második részben a társas kapcsolataink minőségére, az önmegvalósítás lehetőségeire és a munkához kapcsolódó boldogságra fókuszáltunk. A mostani, harmadik részben pedig kitekintünk a tágabb környezetre: arra keressük a választ, hogyan hatnak a világ eseményei a mindennapi elégedettségünkre.
Mennyire frusztrál a hazai politika és közbeszéd?
A politika és a politikai közbeszéd – akár bevalljuk, akár nem – mindenki életére hatással van, és valamilyen módon elkerülhetetlenül befolyásolja a mindennapjainkat. A megkérdezettek idén átlagosan 7,2 pontot adtak egy 10-es skálán, ami enyhe romlást jelent a tavalyi 7,1-es és a tavalyelőtti 6,8-as átlaghoz képest.
A részletes adatokból jól látszik, hogy a frusztráció mértéke nem minden csoportban azonos. Az idősebb korosztályok, különösen a 65 év felettiek magasabb értékeket jelöltek meg, míg a 25 év alattiak körében jóval alacsonyabb volt az átlag. Hasonló mintázat figyelhető meg az iskolai végzettség szerint is. Minél magasabb a végzettség, annál nagyobb a politikai közbeszéddel szembeni feszültség. Az egyetemet végzettek és a doktori fokozattal rendelkezők körében a frusztrációs szint elérte a 7,5 és 7,6 pontot, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében mindössze 6 pont volt.
A foglalkozás szerinti bontás tovább árnyalja a képet. A közmunkások körében a legalacsonyabb a frusztrációs szint, mindössze 6 pont, míg a közalkalmazottak, a vállalkozók és a gyermekgondozási ellátásban részesülők körében 7,3 pontot mértünk. Ez arra utal, hogy azok, akik közvetlenebb kapcsolatban állnak az állami rendszerekkel vagy a társadalmi felelősségvállalás területein mozognak, érzékenyebben reagálnak a politikai közbeszéd alakulására.
A számok mögött tehát nem csupán vélemények állnak, hanem mélyebb társadalmi mintázatok, amelyek közvetlenül befolyásolják azt, hogyan érezzük magunkat a mindennapokban.
Az elmúlt egy évben véleményed szerint javult vagy romlott a hazai politikai közbeszéd stílusa?
2026 a választások éve Magyarországon, és a kampány már javában zajlik. A politikai közbeszéd hangneme egyre élesebb, sokak számára kifejezetten bántóvá vált. A közösségi média, a nyilvános viták és a politikai kommunikáció tereiben egyre nehezebb elkerülni a feszültséget, a személyeskedést és a megosztó retorikát. Nem meglepő tehát, hogy a Pénzcentrum idei boldogságfelmérésében külön kérdésként vizsgáltuk, hogyan érzékelik az emberek a politikai közbeszéd stílusának alakulását az elmúlt egy évben.
A felmérés eredményeit két grafikon szemlélteti. Az első egy kördiagram, amely az összes válaszadó véleményét mutatja. Eszerint a megkérdezettek elsöprő többsége, 85,74 százalék úgy érzi, hogy a politikai közbeszéd stílusa romlott. Mindössze 12,07 százalék szerint nem változott, és csupán 2,19 százalék gondolja úgy, hogy javult.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A második ábra egy oszlopdiagram, amely korcsoportonként bontva mutatja a válaszokat. Az adatokból jól látszik, hogy minden korosztályban a „romlott” válasz dominál, de kisebb eltérések azért megfigyelhetők. A legfiatalabbak, vagyis a 25 év alattiak körében valamivel magasabb arányban jelenik meg az „ugyanolyan maradt” válasz, míg a 65 év felettiek körében szinte teljes az egyetértés abban, hogy a közbeszéd minősége romlott. A „javult” válasz minden korcsoportban marginális, alig érzékelhető.
A grafikonok tehát nemcsak a politikai közbeszéd aktuális megítélését tükrözik, hanem azt is, hogy a társadalom különböző rétegei mennyire érzékenyen reagálnak a kampányidőszakban tapasztalható kommunikációs stílusra.
Az elmúlt hónapok gazdasági teljesítménye milyen hatással van az általános hangulatodra?
A gazdaság alakulása nemcsak a pénztárcánkra van hatással, hanem a közérzetünkre is. A választási év kampányzaja mellett sokan érzik úgy, hogy az elmúlt hónapok gazdasági teljesítménye közvetlenül befolyásolja a mindennapi hangulatukat. A Pénzcentrum boldogságfelmérésében ezért külön rákérdeztünk arra, milyen érzelmi hatást gyakorol a gazdasági helyzet az emberekre.
A válaszadók egy tízes skálán értékelték, mennyire frusztrálja őket a gazdaság állapota. Az 1-es azt jelentette, hogy egyáltalán nem hat rájuk, míg a 10-es azt, hogy rendkívüli módon nyomasztja őket. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a többség erősen érintett: a legtöbben a magasabb értékeket jelölték meg, különösen a 10-es válasz volt kiugróan gyakori. Ez arra utal, hogy a gazdasági bizonytalanság sokakban komoly feszültséget kelt.
A korcsoportok szerinti bontásból kiderül, hogy az idősebbek érzik leginkább terhesnek a gazdasági helyzetet. A 65 év felettiek körében az átlagos frusztrációs szint 6,4 pont volt, míg a 25 év alattiaknál csak 5,2. Ez azt jelzi, hogy a gazdasági teljesítmény hatása nem egyforma minden korosztályban — az élethelyzet, a jövővel kapcsolatos kilátások és a társadalmi szerepek mind befolyásolják, ki hogyan éli meg a jelenlegi gazdasági környezetet.
A foglalkozás szerinti bontás szintén árnyalja a képet. A közmunkások körében volt a legalacsonyabb az átlagos frusztrációs szint, míg a gyermekgondozási ellátásban részesülők és a munkanélküliek körében a legmagasabb. Ez arra utal, hogy a gazdasági nyomás különösen azokat érinti érzékenyen, akik kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, vagy éppen átmeneti időszakot élnek meg a munkaerőpiacon.