2 °C Budapest
Elkészült Magyarország legfrissebb 2025-ös boldogságtérképe: kiderült, hol a legrosszabb élni

Elkészült Magyarország legfrissebb 2025-ös boldogságtérképe: kiderült, hol a legrosszabb élni

2025. december 31. 05:44

Ha Magyarország legboldogabb emberét keresed, akkor nagy eséllyel egy 41 és 55 év közötti, veszprém megyei vállalkozóban találod meg, aki magas iskolai végzettséggel rendelkezik, házas, és legalább három gyermeket nevel. A Pénzcentrum 2025-ös boldogságfelmérése több mint 15 ezer válasz alapján rajzolja ki, kik érzik magukat a leginkább kiegyensúlyozottnak, és azt is megmutatja, hogyan függ össze a jóllét az életkorral, a családi állapottal, a munkával, az anyagi biztonsággal és azzal, hogy az ország mely részén élünk.

Ahogy 2022 óta minden évben, a Pénzcentrumon idén is elkészítettük Nagy Boldogságfelmérésünket, hogy kiderüljön mennyire éreztük magunkat elégedettnek és kiegyensúlyozottnak 2025-ben, mely tényezők határozzák meg leginkább a hazai lakosság jóllétét és mindennapi hangulatát.

Az emberiség régóta keresi a jóllét titkát, ám a válasz koronként és egyénenként eltérő. A tudományos megközelítés szerint az elégedettség egyszerre biológiai, lelki és társadalmi jelenség: hormonális folyamatok, érzelmek, emberi kapcsolatok és a gazdasági környezet egyaránt hatással vannak rá. A pszichológusok hangsúlyozzák a pozitív érzelmek szerepét, a tartalmas tevékenységeket, a kapcsolatok minőségét, az élet értelmének megélését és a személyes sikereket, amelyek mind hozzájárulnak a lelki egyensúlyhoz. A szociológiai kutatások pedig rámutatnak arra, hogy a jóllét nem csupán egyéni élmény, hanem társadalmi jelenség is: a munkahelyi biztonság, a családi kapcsolatok minősége, a közösségi részvétel és a gazdasági helyzet jelentősen befolyásolják, mennyire érezzük jól magunkat.

De miért fontos mindezt mérni? Azért, mert a kiegyensúlyozottabb emberek általában egészségesebbek, hatékonyabbak és hosszabb életet élnek, jobban teljesítenek, az elégedettség szintje pedig egy ország fejlettségének egyik kulcsfontosságú mutatója.

A 2025 utolsó heteiben futó kérdőívet több, mint 15 ezer olvasónk töltötte ki, de fontos megjegyezni, hogy nem reprezentatív. A boldogságot ezúttal is egy általános elégedettségi szintként határoztuk meg, és kérdéseinkkel az élet számos területét érintettük: a munkát, a magánéletet és a közélethez való viszonyt. Az 1-től 10-ig terjedő skálán vártuk a válaszokat, ahol az egyes a legrosszabbat, a tízes pedig a legjobbat jelölte. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is arra kerestük a választ, boldog nép-e a magyar.

Összesen 11 kérdést tettünk fel, egy részük megegyezik a tavalyi évekkel, viszont mindig próbálunk igazodni az ország aktuális eseményeihez. Idén például a politikai közhangulat, a közbeszéd stílusának változásának hatásaira is rákérdeztünk. Ami viszont érdekes, hogy idén több olvasónkat érdekelte a téma, hiszen közel másfélszer annyi választ kaptunk, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor. 

Általánosságban véve mennyire vagy boldog?

Az ország átlagos boldogságérzete 5,8, azaz egy 10-es skálán átlagban ennyire érzik magukat boldognak Magyarországon az emberek. Tavaly szintén ennyi volt az átlag, 2023-ban 5,7.

A válaszokat lebontottuk életkor, családi állapot és foglalkozás szerint is, és kiderült, hogy kitöltőink közül a legfiatalabbak,

a 25 év alattiak mérhetően boldogtalanabbak, mint egy évvel ezelőtt.

Akkor az ő átlaguk 3 tizedet romlott, 5,6-ról 5,,3-ra. Ennek számos oka lehet, amivel év közben több cikkben is foglalkoztunk, de ez biztos, hogy a z generáció szorong, sokkal jobban, mint szüleik, nagyszüleik szorongtak az ő korukban. Saját lakáshoz jutni egyre nehezebb, 2025 második felében szinte napról napra emelkedtek az ingatlanárak, a fővárosi, de most már sok vidéki nagyvárosban is kifizethetetlenek az albérletárak, és a lakhatási válság egyre csak mélyül. A mesterséges intelligencia, amit ők rendszeresen használnak, szűkíti a munkaerőpiacot, de legalábbis gyökeresen átalakítja, olyan szakmák jönnek életre, melyek még nem is léteznek, és nekik egy ilyen bizonytalan világban kellene megtalálniuk lassan a helyüket. És akkor a klímaváltozás okozta félelemről, vagy a social média által közvetített eszményekről akkor még egy szót sem ejtettünk. Nem csoda tehát, hogy a fiataljaink egyre boldogtalanabbak, az általános elégedettségi szintjük hanyatlik, ez már nem csak érzés, számokkal is alá lehet támasztani a kutatásaink alapján.

Úgy tűnik, a 41 és 55 éb közöttiek a legboldogabbak, nyilván nekik az életük egy elég aktív szakaszban van, gyermekeket nevelnek, dolgoznak, esetleg még segítik a szüleiket, teljesnek érezhetik az életüket. Családi állapot szerint felosztásban sincsenek nagy meglepetések idén: az egyedülállóak sokkal boldogtalanabbak, mint a házasok, akik 6,2-es átlaggal az élen végeztek. Foglalkozás szerint pedig ismét a vállalkozók nyertek és munkanélküliek végeztek az utolsó helyen.

Magyarország Boldogságtérképe 2025

Kutatásunk legérdekesebb része mindig a térkép, hiszen lakóhely, vármegyék szerint is elemeztük a válaszokat.

A 2025-ös adatok alapján Veszprém vármegye bizonyult a legboldogabbnak, 6,1-es átlaggal, szorosan mögötte Pest megye (6,0) és Budapest, Fejér, valamint Győr-Moson-Sopron (mind 5,9). Ezeket a térségeket jellemzően magasabb átlagkereset, stabilabb munkaerőpiac, jobb közlekedési és egészségügyi infrastruktúra, illetve erősebb szolgáltatói szektor jellemzi, ami összességében kedvez a mindennapi életminőségnek. A lista végén Nógrád vármegye áll, de Borsod-Abaúj-Zemplén 5,6-os értékkel, és Csongrád-Csanád ugyanennyivel sem sokkal előzi meg. Ezekben a megyékben tartósan alacsonyabbak a jövedelmek, gyengébb a gazdasági dinamika, és kevesebb a magas hozzáadott értékű munkahely, ami a boldogságérzetet is visszahúzhatja.

A 2024-es és 2025-ös adatok összevetése alapján több látványos elmozdulás is kirajzolódik. Veszprém tovább erősödött (5,9-ről 6,1-re), és Pest megye is stabilan felfelé mozdult (5,9-ről 6-os átlagra), ami a folyamatos gazdasági bővüléssel és a főváros közelségének előnyeivel magyarázható. A legnagyobb ugrást Heves produkálta (5,4-ről 5,8-ra), ám ezt nem magyarázzák látványos gazdasági vagy foglalkoztatási trendek, hiszen a megye beruházási mutatói inkább csökkentek az elmúlt években. A javulás így valószínűleg inkább szubjektív életminőségi tényezőkhöz vagy helyi közösségi folyamatokhoz köthető. Ezzel szemben Vas megye jelentősen visszaesett (6,2-ről 5,8-ra),

A KSH térségi elemzése szerint az ipari termelés volumene 4,9%-kal csökkent Vas megyében 2025 elején. Ez egy olyan megyében különösen érzékeny, ahol a lakosság jelentős része ipari munkahelyeken dolgozik. Az építőipari szervezetek teljesítménye pedig 25%-kal esett vissza. Ez nemcsak a gazdasági aktivitást húzza le, hanem a lakosság jövőbe vetett bizalmát is.

De Somogy vármegye is gyengült (6-ról 5,8-ra), ami arra utalhat, hogy a korábbi években kiemelkedő elégedettséget adó tényezők, például a turizmus vagy a helyi gazdaság lendülete most kevésbé éreztették hatásukat. Borsod-Abaúj-Zemplénben is enyhe romlás látható, míg több középmezőnybeli megye, például Csongrád-Csanád vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg, mérsékelt javulást mutat. Összességében a térkép kiegyenlítettebbé vált.

Mennyire vagy elégedett az egészségi állapotoddal?

A 2025-ben megjelent nemzetközi jelentések alapján Magyarország továbbra is az egyik legrosszabb egészségi állapotú ország Európában. Az OECD 2025-ös egészségügyi áttekintése szerint a magyarok várható élettartama 4,4 évvel alacsonyabb, mint az OECD-átlag, és a megelőzhető halálozások száma kiugróan magas. Mindez közvetlenül rontja az ország versenyképességét, hiszen a gazdaság alapja a munkaképes, egészséges lakosság. Aki beteg, az nem tud dolgozni, a krónikus állapotok pedig tartós munkaerő-kiesést okoznak. A demográfiai helyzet miatt ráadásul egyre több nyugdíjasra lenne szükség a munkaerőpiacon, ám ők csak addig tudnak aktívak maradni, amíg egészségi állapotuk ezt lehetővé teszi: vagyis a rossz egészségi mutatók ma már nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági és munkaerőpiaci korlátot is jelentenek.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozottsága pedig csak tovább ront a helyzeten. Mindez meglátszik a számokon is: az általunk megkérdezett 15 ezer ember 10 -es skálán átlagosan 5,9-re értékeli saját egészségügyi helyzetét, ami 1 tizeddel rosszabb, mint tavaly volt.

A 2025-ös adatok alapján az egészségi állapotukkal továbbra is a fiatalabbak a legelégedettebbek, bár már náluk is látszik némi visszaesés. A 25 év alattiak átlaga 6,2, a 25–40 év közöttieké 6,4, vagyis ez a két csoport érzi magát a legjobb formában. A középkorúaknál 41–55 között stabil a 6,2-es érték, míg az 56–64 éveseknél 5,8, a 65 év felettieknél pedig 5,6 az átlag. A kép elég egyértelmű: minél idősebb valaki, annál kevésbé elégedett az egészségi állapotával, és a nyugdíjkorhoz közeledve, illetve az fölött már markánsabban romlik a szubjektív megélés.

A tavalyi adatokhoz képest több korosztályban történt elmozdulás. A 25 év alattiaknál csökkent az elégedettség, 6,5-ről 6,2-re, míg a 25–40 éveseknél éppen ellenkező folyamat látszik, ott javulás történt, 6,3-ról 6,4-re emelkedett az átlag. A 41–55 évesek értéke változatlan maradt, ami stabilitást jelez, az 56–64 éveseknél viszont kismértékű romlás figyelhető meg, 5,9-ről 5,8-ra csúszott vissza az átlag. A legnagyobb visszaesés a 65 év felettieknél látható, ahol az elégedettség 5,9-ről 5,6-ra csökkent, ami jól rímel az országos egészségi mutatók kedvezőtlen helyzetére és arra, hogy az időskorúak tartósan rosszabb egészségi állapotban élnek.

A 2025-ös adatok alapján az egészségi állapottal való elégedettség vármegyénként jelentős eltéréseket mutat. A legmagasabb értéket Fejér, Pest, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Tolna és Budapest produkálta (mind 6,0), míg a legalacsonyabb Heves megyében született (5,5).

Ezzel szemben Heves, Békés és Komárom-Esztergom alacsonyabb értékei mögött gyakran anyagi korlátok, alacsonyabb egészségtudatosság és nehezebb hozzáférés áll – ezt a STADA Health Report is megerősíti. Az országos térkép alapján tehát nemcsak az egészségügyi ellátás minősége, hanem az életmódbeli lehetőségek és a társadalmi-gazdasági háttér is döntően befolyásolja, ki mennyire érzi magát egészségesnek.

Hogyan értékelnéd saját anyagi helyzetedet, pénzügyi biztonságodat?

A harmadik kérdés pénzügyi vonatkozású volt, hiszen a boldogsághoz az anyagi biztonság is hozzátartozik a legtöbb embernél, anélkül a mindennapjait a szorongás hatja át.

2025-ben a magyarok pénzügyi helyzete a gazdasági adatok alapján mérsékelt javulást mutatott: az év elején a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum pedig 7%-kal emelkedett, ami a magasabb bérkategóriákban is érezhető növekedést hozott. A bruttó átlagbérek országosan 8–9% közötti emelkedést mutattak, míg a reálbérek értéke 4–5% körüli növekedést ért el, az infláció az év nagy részében 4% alatt marad. Bár a gazdasági növekedés csak 0,8% körül alakult, és az év elején enyhe visszaesés is történt, a háztartások fogyasztása stabilizálódott

Ha minimálisan is, de a magyarok anyagi helyzete saját bevallásuk szerint, ha csak egy kicsit is, de jobb lett: 5,5-ről, 5,6-ra nőtt.

A 2025-ös adatok alapján az anyagi helyzet megítélése erősen területfüggő: a legelégedettebbek továbbra is Budapesten élnek (5,9), amit szorosan követ Győr-Moson-Sopron, Pest és Veszprém vármegye (mind 5,8). Ezekben a térségekben magasabbak a bérek, erősebb a gazdasági teljesítmény, több a munkahely, és nagyobb a hozzáférés a jól fizető szektorokhoz. A középmezőnyben Fejér, Hajdú-Bihar, Tolna és Vas megye található, ahol stabil, de nem kiemelkedő az anyagi elégedettség. A lista végén Jász-Nagykun-Szolnok (5,2), Békés, Heves, Nógrád és Zala vármegye állnak, ahol a jövedelmi szint hagyományosan alacsonyabb, a foglalkoztatási lehetőségek szűkösebbek, és a gazdasági szerkezet kevésbé diverzifikált. A térkép így jól kirajzolja a magyar gazdaság régóta fennálló kettősségét: a nyugati és fővárosi térségek anyagi értelemben jóval kedvezőbb helyzetben vannak, míg a keleti és dél-alföldi megyékben továbbra is erősebb a lemaradás.

Nem meglepő, hogy a legfiatalabbak, a 25 év alattiak érzik a legbizonytalanabbnak magukat anyagilag, és a 41 és 55 év közöttiek a legbiztosabbnak, de ha legmagasabb iskolai végzettséget nézünk, az adatok egyértelműen mutatják, hogy az anyagi helyzet megítélése erősen összefügg a végzettséggel: minél magasabb iskolai szintet ér el valaki, annál elégedettebb a saját pénzügyi helyzetével.

Az anyagi helyzet megítélése erősen függ attól, ki milyen foglalkoztatási státuszban van: a legelégedettebbek egyértelműen a vállalkozók, akik 6,5-re értékelték a pénzügyi helyzetüket, ami a nagyobb jövedelmi mozgástérrel, a saját döntések feletti kontrollal és a sikeres vállalkozásoknál jellemzően magasabb keresettel magyarázható. A közalkalmazottak 5,9-es értéke stabil, kiszámítható, bár nem kiemelkedő jövedelmi viszonyokat tükröz. Az alkalmazottak 5,6-os átlaga a középmezőnyt jelenti, míg a gyermekgondozási ellátáson lévők 5,3-as értéke arra utal, hogy a családtámogatások bár fontosak, nem pótolják teljesen a kieső keresetet. A közmunkások (4,5) és a munkanélküliek (4,4) értékei a legalsó sávban vannak, ami jól mutatja, hogy az alacsony jövedelem, a bizonytalan megélhetés és a korlátozott előrelépési lehetőségek jelentősen rontják az anyagi biztonság szubjektív megélését.

A kérdőív kiértékelését a következő év elején folytatjuk.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. január 31. szombat
Marcella
5. hét
Ajánlatunk
  • Jön a Planet Expo 2026 (x)

    Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.

KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
EZT OLVASTAD MÁR?