Durvul az okostelefon-háború: egyre többen vásárolják ezt a kínai márkát

A  Xiaomi Corp elektronikai és fejlett technológiai konszern azt közölte, hogy értékesítési árbevétele az egy évvel korábbihoz képest 33,5 százalékkal, 328,3 milliárd jüanra (mintegy 51,5 milliárd dollár, 1 jüan=53,59 forint) emelkedett.

A pekingi központú cég egyszeri tételek nélküli adózott eredménye 69,5 százalékkal, 22 milliárd jüanra nőtt. A tavalyi negyedik negyedévben a Xiaomi 85,6 milliárd jüan értékesítési árbevételt ért el, 21,4 százalékkal nagyobbat az egy évvel korábbinál, az egyszeri tételek nélküli adózott eredménye pedig 39,6 százalékkal, 4,5 milliárd jüanra emelkedett.

A Xiaomi számításai szerint a kiszállított okostelefonok alapján a cég a harmadik legnagyobb volt a világon tavaly, piaci részesedése 14,1 százalék volt. A ranglistán a második az Apple, az első pedig a Samsung volt. Az okostelefonok világpiacán a Xiaomi által elért forgalomnövekedés jórészt az amerikai szankciók által sújtott Huawei piaci részesedése kárára következett be.

Rekordnyereséget ért el a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat 2021-ben, annak ellenére, hogy forgalma visszaesett - mondta el Meng Van-csou, a vállalat pénzügyi igazgatója hétfőn a dél-kínai Sencsenben, a Huawei videolinken keresztül az interneten is közvetített éves mérlegbeszámolóján.

Mi a helyzet a Huawei-el?

Időközben a Huawei is közölte adatait, a vállat szerint a forgalmuk tavaly 28,6 százalékkal csökkent éves összehasonlításban, 636,81 milliárd jüant (99,99 milliárd dollár) elérve. Az eredmény megfelelt a vállalat decemberben közölt előrejelzésének. A sencseni székhelyű óriásvállalat 2020-ban még 3,8 százalékkal növelte a forgalmát a megelőző évhez képest.

A vállalat nettó nyeresége tavaly éves összevetésben 75,9 százalékkal 113,71 milliárd jüanra (17,8 milliárd dollár) nőtt, ami az eddig elért legmagasabb éves nettó nyereség a vállalat történetében. 2020-ban a Huawei az amerikai szankciók, valamint a koronavírus-járvány együttes hatására 3,2 százalékos profitnövekedést tudott csak elérni, jóllehet a 2020-as 64,6 milliárd jüan (10,14 milliárd dollár) nettó nyereség szintén rekordmagasnak számított. 

Az értékesítési árbevétel Kínában éves bázison 30,9 százalékkal 413,3 milliárd jüanra (64,90 milliárd dollár) csökkent. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben - Kína nélkül - az értékesítési árbevétel 16,7 százalékkal, az európai és a közel-keleti térségben 27,3 százalékkal, az amerikai térségben pedig 26,3 százalékkal zsugorodott. Az okoseszközöket magában foglaló fogyasztói üzletág forgalma éves összevetésben 49,6 százalékkal 243,4 milliárd jüanra (38,22 milliárd dollár) esett vissza.

A mobil távközlési hálózati berendezéseket gyártó üzletág a teljes forgalom legnagyobb részét, több mint 44 százalékát tette ki tavaly. Az üzletág forgalma 7,0 százalékkal zsugorodott 2020-ról, 281,5 milliárd jüanra (44,2 milliárd dollár) csökkenve.

A vállalat tavaly bevételének 22,4 százalékát, 142,7 milliárd jüant (22,41 milliárd dollár) fordította kutatás-fejlesztésre. A Huawei 2012 óta évről évre növelte kutatás-fejlesztési ráfordítását, amely a 2021-ig eltelt tíz év során összesen 845,6 milliárd jüant (132,78 milliárd dollár) tett ki. Meng hangsúlyozta:

a forgalom tavalyi visszaesése ellenére a vállalat képességei javultak a profitszerzés és a pénzforgalom termelése terén, továbbá egyre jobban kezelik a bizonytalanságot.

Kuo Ping, a Huawei soros elnöke a vállalat jövőbeli terveit illetően elmondta: a Huawei folytatni kívánja a digitalizáció, az okos átállás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátás területein tett erőfeszítéseit. A Huawei-t 2019-ben a Donald Trump akkori amerikai elnök vezette kormányzat feketelistára helyezte nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva, ellehetetlenítve a kínai cég számára a készülékeihez használt, amerikai fejlesztésű technológiákra épülő alkatrészek és szoftverek beszerzését. A Huawei tagadja az amerikai vádakat. A szankciók okozta nehézségek miatt a Huawei 2020 novemberében eladta Honor okostelefon üzletágát.

Meng Van-csout, a vállalat alapítójának, Zsen Cseng-fejnek a lányát tavaly szeptemberben engedték el a kanadai hatóságok, miután közel három évet töltött házi őrizetben. Menget 2018 decemberében vették őrizetbe Kanadában a Huawei Iránnal folytatott üzleti tevékenységét illető vádak kapcsán. Röviddel Meng elfogását követően a kínai hatóságok két kanadai állampolgárt vettek őrizetbe, akiket azután bocsátottak szabadon, hogy Meng hazatérhetett Kínába. A Huawei pénzügyi igazgatója az amerikai igazságügyi minisztériummal kötött megállapodás értelmében felelősséget vállalt azért, hogy helytelenül mutatta be a tényeket a Huawei Iránnal folytatott üzleti tevékenységét illetően.