Így foszja ki a magyarokat a lappangó rezsi: kevesen tudják, mennyit fizetnek valójában

Az előfizetéses modell mára gyakorlatilag minden digitális szolgáltatás alapjává vált. A streamingplatformok, a zeneszolgáltatók, a tárhelyek, a nyelvtanuló appok, a VPN‑ek és még számos más alkalmazás mind havi díjért érhető el. Ezek a költségek azonban sokszor úgy csúsznak be a mindennapokba, hogy észre sem vesszük: a hónap végére akár tízezrek is elfolyhatnak a számlánkról. A Pénzcentrum Cashtag című vlogjának új adásában arról beszéltünk, hogyan épül fel a digitális rezsink, és miért olyan könnyű alábecsülni ezeket a kiadásokat.

A digitális rezsi fogalma alatt azokat a rendszeres, kisebb összegeket értjük, amelyeket különféle online szolgáltatásokra költünk. Ide tartozik az internet- és mobil-előfizetés, a tévészolgáltatás, a streamingplatformok, a felhőalapú tárhelyek, a zenei és videojátékos előfizetések, valamint a különböző applikációk prémium csomagjai. Ezek ára jellemzően néhány ezer forint, de a streamingek esetében a havi díj inkább a 3000 forint feletti tartományban mozog.

A műsor  extrém példát is bemutatott: mi történik, ha valaki minden népszerű szolgáltatásra előfizet? A Netflix, a Max, az Amazon Prime, a Disney+, az Apple One, a Spotify, egy videojáték‑előfizetés, az RTL+, egy ételkiszállítási előfizetés és a ChatGPT együtt már 40 270 forintot tesznek ki havonta. Ebben még nincsenek benne a drágább szoftveres előfizetések, például a Creative Cloud, amely önmagában is több ezer forintos tétel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Díjat emel a Spotify: ez sok előfizetőnek fájni fog

A Spotify csütörtökön közölte, hogy egy dollárral, 12,99 dollárra emeli a prémium előfizetés havi díját.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint egy magyar háztartás átlagosan 23 ezer forintot költ hírközlési szolgáltatásokra – vagyis internetre, mobilra és tévére. Ebben azonban nincsenek benne a streamingek, a tárhelyek vagy az app‑előfizetések, így a valós digitális rezsi ennél jóval magasabb lehet. A streamingek közül 2024-ben a YouTube Premium volt a legnépszerűbb, ezt követte a Spotify, bár a korosztályok között jelentős eltérések mutatkoznak.

A kérdés az, mit tehetünk, hogy ne folyjon ki a pénz a zsebünkből. Hegyi Letícia, a Pénzcentrum szerkesztője szerint az első lépés a tudatosság, hiszen a szolgáltatók különböző napokon vonják le a díjakat, így nehéz átlátni a teljes havi költést.

Az a baj, hogy ez ugye nem egyszerre vonatkozik a bankszámlára. Mindegyik szolgáltatás külön vonja le a díjat, néhány ezer forintot, ami értesítésként még nem tűnik soknak. De ha a hónap végén elkezdjük összeadni, akkor már jelentős összeg jön ki

 – mondta. A szerkesztő szerint érdemes átnézni, mely szolgáltatásokra van valóban szükségünk.

Ha több streaming előfizetésünk van, nem muszáj mindegyikre előfizetni minden hónapban. Le lehet mondani őket, és csak arra fizetni, amit éppen használunk, hiszen nincs hűségidő

 – tette hozzá. Szerinte az is jó megoldás lehet, ha olcsóbb csomagra váltunk, mert 

nem feltétlen van mindenkinek szüksége 4K‑s tartalmakra vagy arra, hogy egyszerre több eszközön nézze a műsorokat.

A digitális rezsi tehát észrevétlenül nő, és könnyen előfordulhat, hogy havonta tízezreket fizetünk olyan szolgáltatásokért, amelyeket alig használunk. A tudatos előfizetéskezelés azonban jelentős megtakarítást hozhat – akár már azzal, ha egyszer végignézzük, mire is megy el a pénzünk.