Magyarországot is elérte a sörhorror 2026-ra: most látni csak igazán, óriási a baj

Egy korsó sör ma már érezhetően többe kerül, mint tíz évvel ezelőtt. A 2015 és 2025 közötti időszakban egy 12 darabos kiszerelés átlagára szinte minden nagy márkánál jelentősen emelkedett, és a drágulás meghaladta az általános infláció ütemét. Az adatok a FinanceBuzz gyűjtéséből származnak. A felmérés egy kiskereskedelmi lánc árait vizsgálta, ezért a tényleges árak régiónként és boltonként eltérhetnek.

Az otthoni alkoholfogyasztás árindexe nagyjából 16 százalékkal nőtt 2015 óta. Ezzel szemben a sörök átlagos ára körülbelül 29 százalékkal emelkedett, egyes márkáknál ennél is nagyobb volt a drágulás.

A vizsgált 15 sörmárka esetében egy 12 darabos csomag átlagára 2015-ben 11,62 dollár volt. 2025-re ez 16,39 dollárra nőtt. Ez 4,77 dolláros emelkedést jelent csomagonként.

• A legnagyobb áremelkedést a szezonális Sam Adams Summer Ale produkálta. Az ára 13,99 dollárról 23,99 dollárra ugrott, ami 71 százalékos növekedés, vagyis csaknem 10 dollárral kerül többe egy 12 darabos kiszerelés.
• Az import sörök is jelentősen drágultak. A Dos Equis, a Guinness és a Corona Extra ára egyaránt 35 százalék feletti mértékben emelkedett.
• A korábban olcsónak számító márkák sem maradtak ki. A Miller High Life és a Pabst Blue Ribbon ára 8,99 dollárról 12,99 dollárra nőtt, ami 44 százalékos drágulás. A népszerű amerikai tömegsörök, például a Bud Light, a Budweiser, a Coors Light és a Miller Lite ára is nagyjából 36 százalékkal emelkedett.

Ez azt jelenti, hogy még a klasszikus, olcsónak tartott sörökért is több dollárt kell fizetni csomagonként, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Mi áll a drágulás mögött?

A sörárak emelkedését több költségtényező hajtja. A sörárpa ára 2015 és 2025 között mintegy 15 százalékkal nőtt. Az alumínium, amely a dobozos kiszerelés alapanyaga, ugyanebben az időszakban 92 százalékkal drágult. Ehhez társul az általános infláció és a szállítási költségek emelkedése.

A keresleti oldal is változik. Egyre többen választanak prémium kézműves vagy különleges söröket, amelyek eleve magasabb árkategóriába tartoznak. Bár a sör továbbra is olcsóbb italnak számít egy pohár borhoz vagy egy röviditalhoz képest, a folyamatos áremelkedést a rendszeres vásárlók egyre jobban megérzik.

Mi a helyzet Magyarországgal?

A Központi Statisztikai Hivatal fogyasztói átlagárai alapján egy év alatt mindkét vizsgált sörtípus drágult.

• A világos, lager típusú sör literára a tavaly decemberi 736 forintról 792 forintra emelkedett. Ez 56 forintos növekedés, ami körülbelül 7,6 százalékos áremelkedést jelent.
• A felsőerjesztésű sörök, például az IPA, APA, ale vagy a búzasörök esetében az ár 899 forintról 903 forintra nőtt literenként. Ez 4 forintos drágulás, ami nagyjából 0,4 százalékos emelkedésnek felel meg.

Hosszabb távon látványosabb a változás. A 2015 és 2025 közötti időszakban a sör fogyasztói ára összesen közel 90 százalékkal emelkedett a hivatalos árindexek alapján. Ez azt jelenti, hogy ami tíz éve 400 forintba került, azért ma átlagosan majdnem 760 forintot kell fizetni. A sör drágulása így érdemben meghaladta a legtöbb háztartás által megszokottnak tartott árnövekedési ütemet, és a mindennapi bevásárlásban is egyre feltűnőbb tétellé vált.

Igazi sörkatasztrófa volt 2025

A magyar sörpiac 2025-ben komoly visszaesést élt meg: az öt legnagyobb gyártó adatai szerint a belföldi sörfogyasztás mintegy 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami a Covid-időszak visszaeséséhez hasonlítható. A kereslet gyengülése mellett a növekvő költségek, a jövedéki adó és a visszaváltási rendszer díjainak emelkedése is sújtja a piacot, miközben 2026-ban újabb áremelések lehetősége is felmerül. A Pénzcentrum korábbi körképe szerint a nagyüzemi és a craft sörfőzdék eltérően élték meg a nehéz évet.

A visszaesés mértéke szegmensenként eltérő volt: a drágább, különleges sörök eladása mintegy 20 százalékkal csökkent, míg a hazai prémiumsörök csak 5 százalékot veszítettek forgalmukból. A nagyobb csökkenést főként az import visszaesése magyarázza, a magyar prémiumsörök azonban az export és a minőség miatt stabilabbnak bizonyultak, így a piac bizonyos részei kevésbé éreztek visszaesést.

A craft és kisüzemi főzdék szerint a vásárlók 2025-ben árérzékenyebbé váltak, csökkent az impulzusvásárlások száma, és egyre inkább a biztos, jól ismert termékek felé fordultak. A HopTop Brewery tapasztalatai szerint a változás inkább szemléletbeli: a fiatalabb generációk körében nőtt az alacsonyabb alkoholtartalmú és alkoholmentes sörök iránti érdeklődés, miközben a minőségi és egyedi sörök értéke továbbra is megmaradt. A piaci környezet szűkült, és több kisebb főzde kényszerült bezárásra.

A legnagyobb nehézséget a nagyüzemi gyártók számára a vendéglátás visszaesése jelentette: míg 2019-ben a sörforgalom mintegy 30 százaléka kötődött a vendéglátáshoz, 2025-re ez az arány 20 százalék alá esett, ami volumencsökkenéssel is járt. A kisüzemi főzdéknél a piac szűkülése, a fizetőképes kereslet hiánya és az emelkedő költségek – különösen az alapanyagok és a munkaerő drágulása – okozták a legnagyobb kihívást, miközben a webshopos értékesítés növekedett.

A profitabilitás terén a nagyüzemi szektor számára a 2025-ös év nem hozott jelentős javulást, a nyereség továbbra is erősen forgalomfüggő volt. A kisüzemi szektorban a hangsúly a konszolidáción és a költségfegyelmen volt: a tudatos gazdálkodás, a minőségbiztosítás és a portfólióoptimalizálás határozta meg a működést. A fejlesztéseket sok főzde elhalasztotta, a nyereséget elsősorban stabilizációra és beruházásokra tartalékolták.

A 2026-os évre a gyártók fokozott költségnyomásra számítanak, ami áremeléseket tehet szükségessé. A visszaváltási rendszer díjainak és a jövedéki adó növekedése mellett a bér- és energiaárak, valamint a logisztikai költségek is emelkednek. A nagyüzemi gyártók a lager sörök világszínvonalú minőségére és az export bővülésére támaszkodnának, míg a kisüzemi főzdék óvatos árazásra, portfólió-optimalizálásra és minőségi stabilitásra törekszenek, hogy a fogyasztók számára vonzó maradjon a prémium kínálat.

Van, ahol olcsóbb lett

A Deutsche Bank adatai szerint több helyen kétszámjegyű drágulás történt, miközben néhány városban épp ellenkező irányú mozgás látszik. A legnagyobb áremelkedést Buenos Aires produkálta, ahol a sör ára öt év alatt 89 százalékkal nőtt, főként a tartósan magas infláció miatt. Mexico City esetében 63 százalékos drágulást mértek. Itt a gyártási költségek megugrása, valamint a turizmus és a digitális nomádok növekvő száma is felfelé hajtotta az árakat. Az Egyesült Államokban Boston emelkedik ki, ahol 2020 óta 43 százalékkal drágult a sör, főként az alapanyag- és csomagolási költségek növekedése miatt.

Ezzel szemben Dubai és Tokyo kivételnek számít. Dubajban az alkoholt terhelő adók enyhítése csökkentette az árakat. Tokióban a jen gyengülése miatt a sör ára dollárban számolva mintegy 30 százalékkal alacsonyabb, mint 2020-ban.