Rászállt a szállásportálokra a hatóság: búcsúzhatnak az utazók ezektől az akcióktól?

A Gazdasági Versenyhivatal augusztus végén indított gyorsított ágazati vizsgálatot az online szálláshelyfoglalás és a szálláshely-szolgáltatás hazai piacán. A vizsgálat megindítását nagyszámú piaci panasz előzte meg a legmeghatározóbb nemzetközi szálláshely-közvetítő – a Booking.com – hazai szállásadó partnereitől. A GVH vizsgálata a szállásadók által jelzett probléma alapos – többek között rajtaütésekkel történő – feltérképezése mellett kitért többek között az érintett piacok koronavírus-járványt követő versenyfolyamatainak, illetve a szállásközvetítők azon szerződési feltételeinek és gyakorlatának részletes elemzésére is, amelyek hatással lehetnek a szálláshelyek közötti versenyre.

A turisztikai szektor a magyar nemzetgazdaság egyik húzóágazata: a hazai GDP több mint egytizedét produkálja, mintegy 400 ezer embernek adva munkát. A kiemelt gazdasági jelentőségű ágazat versenyének, illetve a hazai szereplők versenyképességének fenntartása és élénkítése érdekében a GVH több jogalkotási javaslatot fogalmazott meg jelentéstervezetében.

Ezek keretében a GVH – nemzetközi példákat követve – azt javasolja a jogalkotónak, hogy az online szálláshely-közvetítés szereplői számára tiltsa meg az ún. árparitás-rendelkezések alkalmazását. Az árparitás-kikötések lényege, hogy a szállásadóknak – ha szeretnének megjelenni egy szállásközvetítő platformon – vállalniuk kell az oldal üzemeltetője felé, hogy az online felületen megadott áraiknál olcsóbban a saját honlapjukon, vagy más szállásközvetítő felületeken sem értékesítik a szobáikat. Ez azonban a GVH elemzése alapján gátolja a különböző értékesítési csatornák hatékonysági versenyét, illetve a szállásközvetítők közötti jutalék-versenyt, vagyis végső soron magasabb szállásárakat eredményezhet a fogyasztók számára. A versenyhatóság ezért – hasonlóan több uniós országhoz, mint pl. Franciaországhoz, Ausztriához, Olaszországhoz és Belgiumhoz – ezen (eddigi joggyakorlat szerint bizonyos részben megengedett) megállapodások teljes jogszabályi tiltását javasolja.

A nemzeti versenyhatóság emellett azt javasolja a szállásközvetítőknek, hogy tegyék átláthatóvá a platformjaikon a keresési találatok rangsorolásának szempontjait.

A szolgáltatók ugyanis gyakran előbbre sorolják azokat a szállásadókat, amelyek magasabb jutalékot fizetnek részükre – ezt azonban nem mindig adják érthető, észlelhető módon a fogyasztók tudomására. Emiatt éppen azok a szálláshelyek kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe (a találati lista végére), akik az alacsonyabb jutalékszint miatt alacsonyabb árakat ajánlanának a fogyasztóknak. A rangsorolással kapcsolatos információk érthető, egyértelmű, átlátható megjelenítése tudatosabb fogyasztói döntéseket eredményezhet, amely serkenti a szálláshelyek közötti versenyt.

Végezetül a versenyhatóság javaslattal élt a nyári, nagy számú hazai szálláshelyet érintő fizetési probléma kapcsán is annak érdekében, hogy a szállásadók a jövőben hatékony panaszrendezési és panaszkezelési megoldásokat találhassanak hasonló helyzetekben. A vizsgálat alapján ugyanis a felek közötti tárgyalási- és szerződéses viszonyok egyenlőtlenek, így a köztük létrejövő megállapodások rendszerint ugyan részletes szabályokat tartalmaznak a szállásadók szerződésszegéseinek kompenzációra, jogkövetkezményeire – azonban nélkülözik mindezeket a platform oldalán történő esetleges mulasztásokkal kapcsolatban. A versenyhatóság ezért megfontolásra javasolja a nagyobb szálláshely-közvetítők általános szerződési feltételei (és az azokhoz kapcsolódó üzleti gyakorlatok) kereteinek szabályozását a szállásadók számára nyitva álló panaszkezelési mechanizmus, valamint a hibás teljesítések kölcsönös jogkövetkezményeinek tekintetében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így utaznak ma már az élelmes magyarok: rengeteg pénzt spórolhatnak ezzek a módszerrel

Tovább növekedett az online platformokon az Európai Unióban lefoglalt vendégéjszakák száma 2023 második negyedévében - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

A gyorsított ágazati vizsgálat eredményei alapján készült jelentéstervezetet a GVH nyilvános társadalmi konzultációra bocsátotta a honlapján. A piaci szereplők 30 napig tehetnek észrevételeket a jelentéstervezet tartalmára, illetve javaslataira. A határidőt követően a nemzeti versenyhatóság a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, a beérkezett észrevételek összefoglalását, valamint – ha kérik – az észrevételeket teljes terjedelemében is közzéteszi a honlapján.