Jó ez nekünk? Így lett 2026-ra Budapest a filléres luxus fővárosa: csúnyán lemaradtunk az európai versenyben

Egy friss, amerikai turisztikai oldalon megjelent cikkben azokat a párizsi szállásokat veszik górcső alá, ahol még 200 font, 90 ezer forint alatt lehet megszállni, de azért még elfogadható a minősége. Nyilván kompromisszumok akadnak, és nem a nyári vagy az őszi csúcsról van szó.

Ehhez képest, ha megnézzük a budapesti szállodaárakat, azt látjuk, hogy egy 5 csillagon, prémium butikhotel fele annyiba kerül. Persze tudjuk, az árazás dinamikus, és nem érdemes az almát a körtével összehasonlítani, mi most mégis megtesszük. Az is nyilvánvaló, hogy egy brit, francia, spanyol főváros mást élményt nyújt, de az általunk vizsgált különbségek szinte már irreálisak. Megnéztük közelebbről.

Az elmúlt években Európa nagyvárosaiban tartósan és jelentősen emelkedtek a szállásárak, és mára teljesen megszokottá vált, hogy egy háromcsillagos szállodai éjszaka 150–250 euró között mozog, míg a négy- és ötcsillagos kategóriákban ennél jóval magasabb árak a normálisak.

A drágulás mögött nem egyszeri sokk áll, hanem egy összetett, több év alatt kialakult szerkezeti változás: a pandémia alatt tömegek hagyták el a vendéglátást és a szállodaipart, a munkaerőhiány tartós bérnyomást okozott, az energiaárak megugrottak, az infláció pedig minden költségelemet érintett.

A Deloitte 2024-es európai hotelipari felmérése szerint a szállodák legnagyobb kihívásai ma is a munkaerőköltségek, az energiaárak és az inflációs nyomás, miközben a kereslet gyorsabban tért vissza, mint a kínálat.

A szállodák Európa-szerte kénytelenek voltak beárazni a valós működési költségeiket: a magasabb béreket, az energiaárak sokszorosára ugrását, a beszállítói árak emelkedését és a finanszírozási környezet romlását. A PwC elemzése szerint a költségoldali nyomás tartósan beépült az árakba, és a szektor már nem tud visszatérni a pandémia előtti árszintekhez. A nagyvárosokban – Párizsban, Londonban, Berlinben – mindehhez hozzájön a fizetőképes kereslet ereje: a látogatók hajlandók megfizetni a magas árakat, mert a desztinációk értéke, kínálata és nemzetközi vonzereje ezt lehetővé teszi. Európában tehát nem „elszálltak” az árak, hanem kialakult egy új normalitás, amelyet a költségek és a kereslet együtt tartanak fenn.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legdrágább szállodai szobák a világon: 10 évnyi fizetésed is kevés lenne egyetlen éjszakáért

A világjárvány okozta turisztikai visszaesést követően a szállodaipar nemcsak helyreállt, hanem a luxusszállások árai rekordmagasságba emelkedtek.

Budapest erre a vonalra nem szállt fel

Európa nagyvárosaiban mára teljesen természetessé vált, hogy egy háromcsillagos szállodai éjszaka 150-250 euró között mozog, a négycsillagos kategória pedig sok helyen 200 euró felett kezdődik. Londonban, Párizsban vagy Amszterdamban a prémium szegmens ára gyakran eléri a 400-700 eurót is.

Ehhez képest Budapest továbbra is látványosan olcsóbb. A háromcsillagos kategória jellemzően 60-100 euró között mozog, a négycsillagos szállodák 100-150 euró körül érhetők el, az ötcsillagos prémium szegmens pedig sok esetben 150–250 euróból kijön - vagyis gyakran fele‑harmada annak, amit egy nyugat‑európai nagyvárosban fizetni kellene.

A főváros még a közép‑kelet‑európai mezőnyben is inkább az olcsóbb oldalon áll: Prága, Ljubljana vagy Bécs több kategóriában is drágább, míg Pozsony, Krakkó vagy Bukarest hasonló árszinten mozog, de jellemzően kisebb kínálattal és alacsonyabb szolgáltatási színvonallal.

A különbségek akkor válnak igazán látványossá, ha egymás mellé tesszük a kategória‑szintű átlagárakat. Nyugat‑Európában a 3 csillag sokszor 150 euró felett indul, a 4 csillag 200-300 euró között mozog, a luxus pedig 400 euró felett kezdődik. Ezzel szemben Budapesten a 4 csillag még mindig gyakran olcsóbb, mint Berlinben vagy Rómában a 3 csillag, az ötcsillagos szegmens pedig olyan árszinten érhető el, amely Nyugaton már a középkategória felső sávjának felel meg.

Budapest árpozíciója tehát nemcsak a nyugati nagyvárosokhoz képest alacsony, hanem a régiós versenytársak között is visszafogott. Ez egyszerre jelent versenyelőnyt és strukturális problémát: a város továbbra is „olcsó európai fővárosként” él a nemzetközi turizmusban, miközben a működési költségek már rég nem tükrözik ezt az árszintet.

Alulárazott a főváros

A budapesti prémium szállodapiac tartósan alulárazott - mondta Lakézi András, a Hotel Clark és a Leon Hotel vezetője egy korábbi interjúban. Szerinte a magyar főváros extrém árérzékeny piac, ahol a nagy házak egyetlen rossz hét után kénytelenek eldobni az árat, és mivel mindenki valós időben figyeli egymást, ez azonnal lefelé húzza az egész szegmenst. A last minute‑jelleg tovább erősíti ezt a spirált.

A kitöréshez szerinte piacszintű fegyelemre, erősebb revenue‑menedzsmentre és akár minimumár‑szabályozásra is szükség lenne a kiemelt turisztikai kerületekben. A prémium kategóriát az Airbnb is nyomás alatt tartja: nem feltétlenül olcsóbb, de teljesen más költségstruktúrával működik, ezért torzítja a versenyt.

A növekedést azok a nagyvárosi események mozdíthatják elő, amelyek képesek új vendégkört behozni – ilyen volt a Coldplay‑koncert vagy a közelgő BL‑döntő. Emellett kulcsfontosságú a reptér fejlesztése és a közvetlen járatok bővítése, valamint egy erősebb luxus‑retail és professzionális MICE‑szervezet, amely hosszú távon építi Budapest prémium pozícióját.