Még nem ért véget: elárulta a szakértő, mikor jöhet ismét szaharai por Magyarországra

Alaposan megkavarta az időjárást az a délies áramlással érkező meleg levegő, ami jelentős mennyiségű szaharai port hozott térségünkbe. A Közép-Európát érintő porviharos események jellemzően tavasszal-nyáron szoktak leginkább előfordulni. Az elmúlt években mégis egyre több alkalommal figyelhettünk meg őszvégi-téli, jelentős porkimosódással együtt járó epizódot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy évente 10-12 alkalommal érik el hazánkat a szaharai porral telített légtömegek.

Érdemes hozzátenni, hogy mindig is érkezett por a Szaharából, és mindig befolyással volt az életünkre. A mostani esemény csupán csak annyiban különbözik az eddigi esetektől, hogy jóval tartósabb ideig „keserítette” meg az életünket. A por nemcsak, hogy az autósoknak okoz kellemetlenséget, de a légi közlekedésre is hatással van. Mindamellett komoly egészségügyi vonatkozásai is vannak, ami többnyire a tüdőbetegeket, vagy a kardiovaszkuláris betegségekben szenvedőket érinti.

Németh Lajos, meteorológus a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy a por akkor éri el Európát, amikor tartósan erős déli áramlás alakul ki. Tavasszal a légköri ciklonok, áramlások erőteljesebbek az átlagosnál, ilyenkor gyakoribb a ciklonáris tevékenység, és magasabb a légköri frontok száma is. Ősszel ritkábban fordul elő hasonló időjárási jelenség, Európa középső része ekkor jellemzően frontmentes.

A szakember szerint nem egyedi jelenségről van szó, mivel a sokévi átlag szerint is elő szokott fordulni akár egy tucatnyi is. Mint mondta, az áramlásról, és az áramlás gyakoriságától függ, hogy éppen mekkora területet ér el a por. Az elmúlt néhány esztendőben a déli áramlás gyakoribbá vált Európa középső területein, mind a magasban, mind a talaj közelében. Németh Lajos a HelloVidéknek arról is beszélt, hogy a port a szaharai szél kapja fel, majd ezt az erőteljes áramlások a kontinens közepére, és az északi felébe sodorják.

Ha nincs eső, ami kimosná, akkor ez képes akár egészen a Baltikumig, Lengyelország északi részéhez is eljutni

- tette hozzá. Mint mondta, ez a mostani jelenség nemcsak hazánkban volt tetten érhető, hanem Spanyolországban, Németországban, Európai nyugati, délnyugati részén is. Ugyanakkor az, hogy ilyen tartósan a húsvéti ünnepek alatt, ekkora mennyiségben jelen legyen, és megtelepedjen Közép-Európában a Kárpát-medencében az ritkaságnak számít.

Szinte lehetetlen védekezni ellene

A szakember kérdésünkre elmondta, hogy szaharai pornak végül egy hidegfront vetett véget, aminek hatására eltűnt a levegőben jelenlévő, hatalmas mennyiségű por. Egy részét az északi szél fújta el, a másik részét pedig az eső mosta ki. Németh Lajos szerint döbbenetes mértékű por rakódott le az autókra, utakra, és a különböző tárgyakra. A nagymennyiségű por hatására pedig ködbe burkolóztak a távolban lévő tájak is. Ám, amikor megváltozott a szél iránya, akkor megszűnt a szaharai pornak az utánpótlása, és onnantól kezdve minden visszatért a régi kerékvágásba.

A meteorológus azt is elmondta, hogy elsősorban az áramlás sebességétől függ, hogy mennyi ideig van felettünk egy ilyen porhalmaz.

Általában pár napig szokott csak maradni, azonban a mostani por 3-4 napig is a térségünkbe vesztegelt, aminek az volt az oka, hogy nem érkezett meg az a hidegfront, ami észak-nyugatról elfújta volna

- magyarázta. Németh Lajos szerint két dologtól függ elsősorban a szaharai pornak a betörése, az egyik az hogy ne forduljon elő a Szahara térségében egy olyan időjárás, ami felkapja a sivatag felszínéről a port. Másodsorban pedig kell az is, hogy Közép, és Nyugat Európában olyan szélviszonyok alakuljanak ki, amelyek elsöpörjék innen.

De miről is van szó?

A tartósan megtelepedő por nagyságát tekintve néhány 10 mikrométeresek, igen apró, 2–62,5 µm (tehát 1/500 – 1/16 mm) átmérőjű szemcseméretűek. Csak, hogy jobban el tudjuk képzelni ezt a méretet: hajszálaink átmérője egyénektől függően körülbelül 20 és 180 µm között változik. Fontos hozzátenni, hogy valójában nem is homokról van szó, mivel a homokszemcsék ennél nagyobbak.

Az időjárásra gyakorolt hatásuk sem elhanyagolhatóak, a por ugyanis visszaveri, szórja a beérkező sugárzást, ezzel csökkenti azt, ráadásul egyes ásványi összetételű részecskéi elősegítik a felhőképződést is, vagyis még tovább rontják a beérkező sugárzás mennyiségét.

A szél évente több milliárd tonna homokot emel fel a sivatagból, és szórja szét azt, sokszor meglepően széles területeken. Hazánkban éves szinten néhány százezer tonna szaharai por érkezik, mely nagyjából 3-5 tonna finom szemcsés homokot jelent négyzetkilométerenként.