Súlyos dolog derült ki az "albán" fagyikról: az egészségre is ártalmas lehet - így ismerheted fel

Pénzcentrum: Mi kell egy jó fagyihoz?

Erdélyi Balázs: Lehet, hogy kicsit már elcsépelt a válasz, de igazán jó fagylaltot csak minőségi alapanyagokból lehet készíteni. Természetesen emellett elengedhetetlen hozzá a szakmai tudás, főleg akkor, ha egyedi fagylaltot szeretnénk készíteni. Ha így állunk hozzá, akkor egy gazdag beltartalmi értékekkel rendelkező, egészséges élelmiszert fogunk megalkotni, aminek az elfogyasztása igazi gasztroélmény, ami miatt biztosan visszajárnak majd hozzánk a vendégek. Szerencsére egyre nagyobb az igény a természetes, valódi fagylaltokra, egy jobban értékelik a vendégek a minőséget.

Legendás az olasz fagylalt. Egy időben minden magyar cukrászda ezzel hirdette magát. Változott a helyzet?

Az elmúlt évtizedben sorra érkeznek a nemzetközi versenyekről a magyar érmek, különdíjak, „felkerültünk a térképre”, sőt a világ élvonalába tartoznak a magyar cukrászok, fagylaltmesterek. Ezek az eredmények inspirálóan hatottak a kollégákra, egyre többen keresnek új eljárásokat, ízeket. Kijelenthető, hogy egyre jobb fagylaltokat kínálnak a magyar cukrászok. Ezeken a helyeken nincs mitől tartani, minden bizonnyal remek hideg ízélményben lesz részünk.

Sajnos az „albán fagyi” jelenség még mindig nem kopott ki, bár bízom benne, hogy már nem sokáig marad velünk. Ezekben a silány fagylalt utánzatokban nincs érték, megkockáztatnám, hogy hosszú távon akár az egészségre is ártalmas lehet a sok aroma és színezék.

Vagyis, ha egy olyan pultot látunk, ahol „neon színekben” pompáznak a fagylalt hegyek és óriási adagokat kínálnak viszonylag szolid áron, akkor érdemes tovább sétálni és keresni egy hagyományos alapanyagokból dolgozó fagylaltozót, cukrászdát. A „rajzfilmfigura ízű” fagylaltok és a rikító zöld zöldalma vagy pisztácia fagylalt is legyen rögtön gyanús, ne ezt kóstoltassuk meg a gyerekeinkkel.

Melyek a legújabb hazai trendek?

A magyar mesterek igazán kreatívak, lassan már nem lesz olyan alapanyag, amit ne használnának fel. Többen már a polgárpukkasztás határait súrolják. Sok olyan új ötlet is megjelent a piacon, amire korábban rácsodálkoztak a vendégek, de mára beépült a napi, megszokott kínálatba. Egy sós pisztácián, vagy a zöldségekből, sajtokból készült fagyikon ma már senki sem lepődik meg, átmentek a köztudatba.

Rengeteg az újdonság, a cukrászok, a vendéglátásban jó pár éve megjelent régiós szemlélethez hasonlóan keresik a közeli termelők különleges minőségű alapanyagait és ezzel egymást is tudják segíteni, erősíteni.

Az elmúlt években a vendégek is nyitottabbak lettek az újdonságokra. A csokoládé, vanília, citrom, eper mellé, sőt néha ezek elé került a pisztácia és a mangó. Ugyanakkor a hagyományos ízek is tarolnak: a képzeletbeli dobogó legfelső fokát „ezer éve” a csokifagyi foglalja el.

EZ IS ÉRDEKELHET

Pofátlan árjáték a hazai fagyizókban: annyiért mérik az "albán" fagyit 2025-ben, mint a minőségit

Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke szerint már olyan közel van az „albán” ár is a minőségi fagylalt árakhoz, hogy ezek alapján nem lehet kiszűrni.

Érezni különbséget minőségben, vagy a fogyasztók mentalitásában főváros és vidék között?

Nagyon kiegyenlített az ország, már nem csak Budapesten és egy-két nagyvárosban lehet találni jó fagyizókat. Szinte az ország minden pontján vannak nagyon jó, minőségi üzletek. Egyértelmű a balatoni régió nagyon megerősödése, itt komoly színvonalemelkedés tapasztalható az elmúlt években. Ezt igazolja az is, hogy az „Év Fagylaltja” verseny vándorserlege 2020 óta ötödször tér vissza a Balatonhoz, ezen belül már negyedszer Balatonfüredre. Érdekes, hogy egy ilyen viszonylag kisvárosban ennyi jó szakember dolgozik, akik inspirálják egymást. Az árakat szemlélve már nem ennyire egységes az ország, hatalmas árkülönbségek vannak, de nem a régiók, hanem egy város különböző lokációi között. Egy frekventált helyen biztos, hogy drágábban kínálják a termékeket, persze ezeken a helyeken a költségek - bérleti díjak, munkaerő, de akár még az energia ára – is sokkal magasabbak.

A minőségi fagylaltok ára gombóconként 500-800 forint között mozog. Ez az elmúlt évhez képest maximum 10 %-os áremelkedés. Ami - tekintetbe véve az inflációt - nem számít kimagaslónak.

Bővül a választék, nyílnak új helyek?

Folyamatosan nyílnak az új üzletek: van, ahol fiatal vállalkozók trendi boltokat álmodnak meg, mások - befektetőként - a gyors meggazdagodásban reménykednek. Ezek a helyek idővel általában lemorzsolódnak, ha nem teszik bele a kellő alázatot és munkát. Érdekes, de érthető módon a fagylaltozóknál még nem jelentkezett a - cukrászdákat már lassan ellehetetlenítő – zugfagylaltozó „kategória”. A cukrászdáknak óriási károkat okoznak az „otthonsütők”, vagy „fusiszták”, akik akár komplett esküvőket is elvállalnak a teljesen illegálisan működő zugműhelyükben. Ezek ellenőrizetlen, mindenféle adó- és közterhet kikerülő vállalkozások, akik élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelentenek. Szerencsére fagylaltfronton ez kevésbé jellemző, elenyésző számú illegális hely van. Nekünk inkább az említett „albánfagyis” jelenséggel kell megküzdeniük.

Mik a napi gondok, nehézségek?

Mint sok más iparágban - a vendéglátásban pedig kiemelten – a jó munkaerőt már szinte csak nyugati béreken tudják megtartani a vállalkozók. A nagyrészt külföldről érkező, egyre dráguló alapanyagok és a megemelkedett előállítási és szállítási költségek miatt az elmúlt pár évben drasztikusan emelkedtek a költségek. Aki pedig a gépparkját szeretné modernizálni, annak nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Egy modern fagylaltfagyasztó gép tizenmilliós tétel.

Érdekes és sokszor visszatérő probléma, hogy hány százalékos áfakulccsal kell értékesíteni a tölcséres fagylaltot?

Furcsa anomália, hogy ebből a szempontból nem egységes az ország, különböző régiókban különbözőképpen értelmezik a rendeleteket, sőt – ami igazán nonszensz - ez néha az ellenőr személyétől is függ. Mi régóta szorgalmazzuk az 5%-os kedvezményes áfakulcs alkalmazását, a helybeli fogyasztás esetén. Erre a Pénzügyminisztériumtól is kaptunk támogató állásfoglalást. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb ez a NAV revizorokhoz is eljut.

Fotó: Jeki Gabriella, Pénzcentrum