Bombameglepetés a turizmusban: megugrott a külföldi költés, újra berobbant az ágazat

2025 első félévében a turisztikai szálláshelyeken közel 8,2 millió vendég 18,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 7,8%-kal, a vendégéjszakáké 4,5%-kal volt több az egy évvel korábbinál. A vendégek 57%-át, míg a vendéjszakáknak 55%-át a szállodák képviselték. Érdemes azonban az első féléves adatokat az elmúlt évek folyamatainak részeként is értékelni.

A turizmus növekedése több csatornán keresztül is pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. Egyrészt a vendégéjszakák számának emelkedése közvetlenül növeli a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat hozzáadott értékét. Másrészt a turisztikai költés multiplikátorhatása például közlekedés, kiskereskedelem, kulturális szolgáltatások és szabadidős tevékenységek igénybevétele további keresletet generál a gazdaság más szektoraiban is. A külföldi turisták kiadásai pedig javítják a fizetési mérleg szolgáltatásegyenlegét, erősítve a nemzetgazdaság devizabevételi pozícióját. 

 
A 2020-2021-es COVID járvány és a 2022-es energiaválság vendégéjszakában mért hatását - a KSH adatai alapján - a belföldi jövedelemkiáramlás és a külföldi beutazás felfutása ellenére még nem sikerült teljesen ledolgoznia az ágazatnak. 2019-ben a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 12%-kal haladta meg a 2010. évit, míg a vendégéjszakák száma 61%-kal volt magasabb. A 2020-as bezuhanás, majd a 2021-2022-es részbeni visszapattanás utáni 2,5 évben átlagosan évi 4% körüli ütemben nőtt a vendégforgalom, mely így a 2019-es 90%-áig tudott növekedni.

Hasonló éves ütemet feltételezve a COVID előtti szintet várhatóan 2028-ban éri majd el az ágazat.

A GKI szálláshely-szolgáltatásra számított legfrissebb konjunktúra indexe középtávon alátámasztja az ágazat további növekedését. 

Az ágazat 2021 utáni talpra állását döntő részben a külföldi beutazó turizmusnak köszönheti, a vendégéjszakában mért növekedés 83%-át a külföldiek képviselték ebben az időszakban. A COVID előtti évtizedben a külföldiek magyarországi utazásai és az eltöltött napok száma dinamikusan emelkedett, a járványt követő részbeni visszapattanás (2021-2022) után azonban csak visszafogott növekedés tapasztalható. Ezzel együtt a külföldiek beutaztatása a 2019-es csúcsteljesítménytől mind az utazások, mind a napok száma tekintetében 17-17%-kal elmaradt.  
 
Nem úgy a költések. 2024-re a külföldi turisták magyarországi költései 2,8-szeresükre emelkedtek 2010-es bázison, elsősorban a COVID utáni 3 év dinamikus növekedésének köszönhetően. Költéseik ezzel az időszak végére újra belesimulnak a 2010 és 2019 közötti trendbe. 2025-re várhatóan – az inflációs hatásoktól megtisztított – reál mutató tekintetében is elérjük a 2019-es szintet, melytől 2024-ben még 8 százalékpont volt az elmaradás. Az egy főre és az egy napra jutó kiadásoknál reálértelemben +11%, illetve +26% volt a növekedés 2010-hez képest 2024-re. Ez 14 év alatt átlagosan évi 1,9%-os növekedést, ezen belül 2019 után évi 3%-os bővülést jelent. Ugyanakkor a növekedés üteme az elmúlt 3 év viszonylatában csökkenő trendet mutat, mely azt feltételezi, hogy a gazdaságra gyakorolt kedvező hatások is egyre kevésbé jelentkeznek.