Itt a friss lista: ezekben az európai országokban a legolcsóbbak az éttermek

Egy külföldi utazás költségeit ma már nemcsak a repülőjegy vagy a szállás ára határozza meg, hanem az is, mennyibe kerül egy egyszerű vacsora. A FerryGoGo nevű összehasonlító oldal friss kutatása rangsorolta Európa országait annak alapján, mennyibe kerül egy háromfogásos, kétfős vacsora egy középkategóriás étteremben italok nélkül.

A különbségek döbbenetesek: ugyanaz a vacsora öt‑szörös áron is kijöhet attól függően, melyik országban ülünk be egy étterembe. A legolcsóbb helyek között a Balkán dominál, míg a legdrágábbaknál a skandináv és nyugat-európai országok kerültek élre. 

A legolcsóbb országok Európában 

A kutatás szerint Koszovó toronymagasan Európa legolcsóbb országa, ahol egy háromfogásos vacsora ára mindössze 20 euró, vagyis körülbelül 7 800 forint. 

A top 5 így néz ki:

• Koszovó – 20 € kb. 7 800 Ft
• Észak‑Macedónia – 24,38 €  kb. 9 500 Ft
• Moldova – 30,32 € kb. 11 800 Ft
• Bosznia‑Hercegovina – 30,75 €  kb. 12 000 Ft
• Szerbia – 38,34 € kb. 15 000 Ft

A balkáni országok évek óta híresek arról, hogy ár‑érték arányban Európa legjobb gasztronómiai célpontjai. A helyi konyha egyszerre laktató, autentikus és olcsó: Koszovóban például a flija nevű réteges palacsintatorta, a töltött paprikák, a savanyúságok és a baklava mind alapfogások.

A legdrágább országok

A lista másik végén Svájc áll, ahol egy átlagos háromfogásos vacsora ára 107,24 euró, vagyis nagyjából 41 800 forint. Forrás:

A top 5 legdrágább ország:

• Svájc – 107,24 €  kb. 41 800 Ft
• Dánia – 93,69 € kb. 36 500 Ft
• Luxemburg – 90 € kb. 35 000 Ft
• Norvégia – 89,86 € kb. 35 000 Ft
• Hollandia / Írország / Finnország / Belgium – 80 € kb. 31 200 Ft Forrás:

A FerryGoGo elemzése szerint a vacsoraárak jó indikátorai egy ország általános árszínvonalának: ahol drága a háromfogásos éttermi menü, ott jellemzően a kávé, a közlekedés és a szállás is magasabb árkategóriába esik.

Mit árul el egy vacsora ára egy ország gazdaságáról?

A középkategóriás éttermi vacsorák ára sokkal többet mond el egy ország gazdaságáról, mint elsőre gondolnánk. A vendéglátás ugyanis az egyik legérzékenyebb szektor: az árak azonnal reagálnak a bérekre, az inflációra, az energiaárakra és a turisztikai keresletre. Ahol magas a bérszínvonal – mint Svájcban vagy Dániában –, ott az éttermi árak is természetesen magasabbak, hiszen a munkaerő költsége a teljes végösszeg egyik legnagyobb tétele. A nyugat-európai országokban az elmúlt évek inflációs hullámai különösen erősen érintették a vendéglátást: a dráguló alapanyagok, az energiaárak és a szigorodó szabályozások mind beépültek a fogyasztói árakba.

A turizmus intenzitása szintén meghatározó tényező. Az olyan országokban, ahol a kereslet folyamatosan magas, például Norvégiában vagy Izlandon,  a vendéglátók könnyebben érvényesítik a magasabb árakat, hiszen a turisták így is, úgy is megfizetik őket. Ezzel szemben a Balkánon a helyi termelés, az alacsonyabb bérköltség és a kevésbé túlfűtött turisztikai piac lehetővé teszi, hogy a vacsoraárak jóval alacsonyabbak maradjanak. A régió országai ráadásul tudatosan építenek arra, hogy ár‑érték arányban versenyképes alternatívát kínáljanak Nyugat‑Európával szemben.

A FerryGoGo elemzése szerint a vacsoraárak „az egyik legjobb gyorsmérője annak, mennyire drága egy ország a turisták számára” — vagyis egyetlen éttermi számla alapján nagyjából felmérhető, mire számíthatunk a szállás, a közlekedés vagy akár egy egyszerű kávé árában is. Ahol drága a vacsora, ott jellemzően minden más is az. Ahol viszont két fő háromfogásos vacsorája kijön tízezer forint alatt, ott a teljes utazás költsége is jóval barátibb lesz.