Érik a tudás tragédiája, így pusztulhat ki a legendás magyar gógyi: drasztikus reform kellene az iskolákban

A kreativitást egyre inkább a modern gazdaság egyik kulcskompetenciájaként tartják számon. Ahogy az automatizálás és a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot, az eredeti ötletek megfogalmazásának, az ismeretlen problémák megoldásának és az alkalmazkodóképességnek a jelentősége felértékelődik. Ebben a környezetben már nem elegendő a lexikális tudás: a kreatív gondolkodás önálló versenytényezővé vált.

Ezt a készséget vizsgálta az OECD a PISA felmérés kreatív gondolkodás moduljában, amely a 15-16 éves diákok teljesítményét értékelte. A teszt azt mérte, mennyire képesek a tanulók eredeti ötleteket generálni, azokat kritikusan értékelni, valamint valós élethelyzetekben alkalmazható megoldásokat kidolgozni. A legjobban teljesítő országok 40 pont feletti eredményt értek el.

A rangsort magabiztos fölénnyel Szingapúr vezeti 41 ponttal, egyedüli országként átlépve a 40 pontos küszöböt. Ez illeszkedik az ország más PISA-területeken - például matematikában és természettudományokban - mutatott kiemelkedő teljesítményéhez.

A siker mögött a problémamegoldásra és az interdiszciplináris gondolkodásra épülő oktatási megközelítés állhat, még akkor is, ha a közvélekedés gyakran kevésbé kreatívnak tartja az ázsiai oktatási modelleket. A dobogó mögött Dél-Korea és Kanada 38 ponttal, majd Ausztrália és Új-Zéland következik, jelezve, hogy a kisebb, fejlett gazdaságok különösen erősek ezen a területen.

Európán belül Észtország és Finnország 36 ponttal az élmezőnyhöz tartozik, míg Dánia, Lettország és Belgium 35 ponttal szintén az OECD-átlag felett teljesít. A mezőny közepe 33 pont körül sűrűsödik: ide tartozik többek között Németország, Csehország, Spanyolország és Litvánia is. Ez az eredmény stabil, de nem kiemelkedő kreatív készségszintet jelez.

Magyarország ezzel szemben 31 ponttal az OECD-átlag alatt teljesített, és a rangsor alsó harmadában helyezkedik el.

A magyar diákok eredménye megegyezik Olaszországéval, Máltáéval és Chiléével, és elmarad a régiós versenytársak egy részétől is. Ez arra utal, hogy a kreatív gondolkodás tudatos fejlesztése még nem tölti be azt a hangsúlyt az oktatásban, amelyet a nemzetközi élmezőny országai már évek óta építenek.

A problémamegoldásra épülő, projektalapú és interdiszciplináris tanulási módszerek erősítése kulcsfontosságú lehet a felzárkózáshoz. A lista végén Görögország áll 27 ponttal, ami jelentősebb lemaradásra utal.

Miért olyan nagy baj ez?

Ha a diákok nem tanulnak meg kreatívan gondolkodni, az hosszú távon súlyos alkalmazkodási problémákhoz vezethet. A rutinfeladatokra épülő tudás a munkaerőpiacon egyre gyorsabban elértéktelenődik, mivel ezeket a tevékenységeket az automatizáció és a mesterséges intelligencia hatékonyan kiváltja.

Kreatív készségek hiányában a fiatalok nehezebben birkóznak meg új, nem tankönyvszerű helyzetekkel, kevésbé képesek önálló döntéseket hozni, és nagyobb eséllyel szorulnak ki az értékteremtő munkakörökből. Ez nemcsak egyéni karrierkockázatot jelent, hanem a társadalmi mobilitást is visszafogja.

Gazdasági szinten a kreativitás hiánya az innováció lassulásában, a termelékenység romlásában és a versenyképesség csökkenésében csapódik le. Azok az országok, amelyek nem képesek kreatív, problémamegoldó munkaerőt képezni, könnyen a globális értékláncok alacsonyabb hozzáadott értékű szintjein ragadhatnak.

Ez hosszabb távon alacsonyabb béreket, kevesebb magas tudásigényű munkahelyet és sérülékenyebb gazdasági növekedést eredményezhet. A kreatív készségek fejlesztése így nem oktatáspolitikai mellékkérdés, hanem a jövő gazdasági teljesítményének egyik meghatározó feltétele.